Fékezheti az édességipar növekedését a létszámhiány
Jó öt év óta folyamatosan növekszik a hazai édesipari vállalkozások árbevétele – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy bár egyre több cég alakul az iparágban, csökken az alkalmazottak száma.
A hajdan legendás magyarországi édességipar nehéz éveken van túl a rendszerváltást követően. A privatizáció idején sok külföldi nagyvállalat vásárolta meg a hazai gyárakat, emellett jócskán növekedett a termékbehozatal a hazai kereskedelmi hálózatok kínálatának bővítése céljából.
A cégadatokból kiolvasható, hogy az ágazat 2012 után magára talált. Ezt mutatja nemcsak a működő cégek számának növekedése: öt év alatt negyvennel lett több (2017: 357) az ilyen profilú vállalkozás, és az árbevétel is gyarapodik. Ez a statisztika nem tartalmazza azoknak a nagyvállalatoknak az adatait, amelyeknek fő tevékenysége nem az édességgyártás, hanem például kereskedelem, de az általuk forgalmazott édesipari termékek jól ismert márkák. Szintén kedvező jelenség, hogy a nemzetközi vállalatok mellett egyre több a hazai kézben lévő, sikeres édességipari cég.
A szektor tisztulását jelzi a cégfluktuációs index alakulása: 2012–14 között enyhén emelkedett, aztán 2016-ra csökkent (11%), azaz a működő cégek számához képest a piacra belépő és onnan távozó cégek aránya csökkent. Kismértékű emelkedés a tavaly mutatkozott, meghaladja az országos átlagot.
Az iparág szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és újítási támogatások fontosságára, valamint a cégeket sújtó, növekvő munkaerőhiányra is. A magyar édességipar a 2013–17 közötti uniós költségvetési ciklusban összesen 3287 millió forint pályázati támogatást nyertek el. A fejlesztésre szánt pénzeket elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások kapták, mivel a kiírások döntő többségéből a nagyvállalatok ki lettek zárva.
A munkaerőhiány jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából: 2012–16 között enyhén növekedett a dolgozói létszám, 2017-ben viszont megfordult az irányzat, tehát csökkent.
A hazai édességipar jövője elsősorban attól függ, képes-e megtartani a munkaerőt, illetve növelni a szakképzett munkatársak számát. Jelenleg ugyanis még a képzetlen munkások is az itthoninál kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni. Ráadásul kiemelkedően magas áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek nem tudnak még csak hasonló feltételeket sem ajánlani. Emellett az szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük.
