Orbánék rasszista plakátja ellen tiltakozik a TASZ
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormánnyal és a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a menedékkérőket ábrázoló STOP táblás kormányplakát miatt. A kormány országszerte olyan plakátokat helyeztetett ki, amelyen STOP tábla mögött menedékkérők menetelnek. A TASZ emlékeztetet arra, hogy a plakátot Európában már több szélsőséges párt felhasználta bevándorlásellenes, idegenellenes kampányában. A plakátok egyértelműen azonosíthatóak: szerepel rajtuk a magyar állam címere, a “KORMÁNY-INFORMÁCIÓ”, valamint a “Készült Magyarország Kormánya megbízásából” felirat. A plakát országos kihelyezésével a TASZ szerint a kormány megsértette a Magyarországon élő, illetőleg itt tartózkodó, a magyar többséginél sötétebb bőrszínű, arab etnikumú vagy arabnak tartott személyek egyenlő bánsmódhoz való jogát. A szervezet álláspontja szerint a plakát azt az üzenetet közvetíti, hogy mindenkit, aki a képről felismerhető védett tulajdonságokkal rendelkezik, meg kell állítani, az országon kívül kell tartani, mert ezek a személyek veszélyt jelentenek az országra, az ország lakosságára, biztonságára nézve. A kormány pedig ezzel sérti az emberi méltóságot. A TASZ hangsúlyozza, hogy különös jelentősége van annak, hogy a jogsértést a kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda követi el. Ezeknek a központi közigazgatási szerveknek országosan meghatározó hatása van, és az Alaptörvény értelmében kötelességük lenne az emberek alapvető jogainak védelme. A TASZ szerint a jogsértés megállapítása és szankcionálása alkalmas lehet arra, hogy eltántorítsa a kormányt a további hasonló jogsértésektől.
Lesújtó ENSZ-jelentés Magyarországról(euronews) Lesújtó képet fest a jogállam és az emberi jogok magyarországi helyzetéről az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának jelentése. A menekültjogok megsértése, a gyűlöletbeszéd kormányzati szintre emelése mellett olyan, kevéssé ismert problémákat is feszeget, mint hogy a jogszabályok lehetővé teszik az állampolgárok tömeges titkos megfigyelését. A 12 oldalas végkövetkeztetés elítéli a jogellenes határátlépők azonnali kitoloncolását azzal, hogy ez nemzetközi egyezményekbe ütközik. A szöveg témakörönként veszi át az emberi jogok érvényesülését Magyarországon. Kiemeli a kisebbségeket sújtó diszkriminációt, a sajtószabadság korlátozását, a jogbizonytalanságot, rámutat azon joghézagokra, amelyek az emberi jogok kormányzati megsértéséhez vezethetnek. Javaslatokat is megfogalmaz, többek között a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban. "Amikor a kormány elfogad egy törvénycsomagot, amelynek a célja, hogy elvágja a forrásoktól a menekülteket segítő civil szervezeteket, sőt korlátozza az ilyen civilek mozgását, azt a véleményszabadság és az egyesülési jog elleni támadásnak tekintjük, és felszólítottuk a kormányt, hogy tartózkodjon a javaslatcsomag elfogadásától", mondta Yuval Shany emberi jogi szakértő. A magyar kormányfő és a külügyminiszter többször nyíltan utalt arra, hogy Magyarország konfliktusba keveredhet az ENSZ-szel annak - kötelező megállapításokat nem tartalmazó - migrációs csomagja miatt. Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az ENSZ által javasolt migrációs politika nem veszi figyelembe a magyarok biztonsághoz való jogát. Az Emberi Jogok Egyetemes NyilatkozataBevezetőTekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon, Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz, Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön, Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása, Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg, Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását, Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából a közgyűlés kinyilvánítja mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között. 1. cikkMinden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. 2. cikkMindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott. 3. cikkMinden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 4. cikkSenkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos. 5. cikkSenkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. 6. cikkMindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. 7. cikkA törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. 8. cikkMinden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni. 9. cikkSenkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni. 10. cikkMinden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől. 11. cikk
12. cikkSenkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. 13. cikk
14. cikk
15. cikk
16. cikk
17. cikk
18. cikkMinden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikkMinden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. 20. cikk
21. cikk
22. cikkMinden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse. 23. cikk
24. cikkMinden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot. 25. cikk
26. cikk
27. cikk
28. cikkMinden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek. 29. cikk
30. cikkA jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen. |