Kezdődik az idény a kitágult pesti állatkertben: nyuszisimogató, kölyökvizit – békebeli attrakciók

A húsvéti hosszú hétvégével megkezdődik az idei szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben: a sokféle állat és növény mellett már a főszezoni programok, látványetetések, állattréningek is várják a látogatókat. (Bagosi Zoltán felvételei)

Ma tartotta szezonnyitó sajtótájékoztatóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. Persányi Miklós professzor (a képen), az intézmény főigazgatója ismertette az idény látnivalóit, tervezett programjait és beszámolt a folyamatban lévő fejlesztésekről, köztük a hamarosan megnyíló Holnemvolt Vár munkálatairól is.

A péntektől húsvét hétfőig tartó hosszú hétvégén kezdődik főidény a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 850-féle állat és még ennél is többféle növény, valamint a patinás műemlék épületek, műalkotások mellett sok-sok program, látványetetések, etológiai bemutatók, az elefántok és az oroszlánfókák tréningje és más érdekességek várják a látogatókat. A „Légy ott!” programoknak köszönhetően délelőtt 10-től délután fél 5-ig az állatkert sok pontján minden egész és fél órában valamilyen különleges esemény, látnivaló kínál lehetőséget az állatok életének élményszerű megismerésére.

A főszezon programjai mellett a mostani hosszú hétvégén a Japánkert térségében külön nyuszisimogatóval is kedveskedik az állatkert a betérő családoknak. A nyulak természetesen folyamatos felügyelet mellett, váltott műszakban „teljesítenek szolgálatot” a helyszínen. A húsvéti  nyuszisimogató arra hivatott, hogy azok se maradjanak ki a nyusziélményből, akiknek egyébként nincs módjuk nyulat tartani, és ezt felelősséggel mérlegelve nem is vágnak bele a nyúltartásba.

Már most, az idény kezdetén kölykök és fiókák sokaságával várja a látogatókat a pesti állatkert. Az Emberszabású Majmok Házában a 2014 végén született, de természetesen még most is bőven kölyöknek számító orangutángyerekek mellett a tavaly december 23-án született gorillakölyköt is meg lehet nézni. Sőt, az intézmény honlapján csütörtök délig még a nevére is lehet szavazni. Azt, hogy a három válaszható név (Indigo, Ithemba, Ukusinda) közül melyik lesz a győztes, még a héten bejelenti az állatkert.

Arun, a tavaly novemberben született elefánt is látványosság, miként az ugyancsak a múlt évben született nyugati szürke óriáskenguru-kölykök, valamint a Bennett-kenguru nőstény erszényében cseperedő „zsebibaba”. Az alig néhány hónapos három pingvinfióka is látható már.

Az idén világra jött állatok sorában a muntyákszarvas gida, valamint a gundiknál, a csupasz turkálóknál és a zöld agutiknál született kölykök érdemelnek külön is említést. A múlt csütörtökön született zebracsikó is a napokban mutatkozik be a közönségnek.

A pesti állatkert az idén is megtartja a hagyományos rendezvényeit. Ilyen lesz például a Föld-fesztivál áprilisban, a zenés állatkerti esték koncertsorozat a nyári hónapokban, az állatkertek éjszakája augusztus utolsó péntekén, valamint az állatszeretet-fesztivál októberben. Emellett idén is megrendezik azokat a hagyományos eseményeket, amelyeket a társadalmi felelősségvállalás jegyében szoktak megtartani (Áloméj, Sérült Gyermekek Napja).

A fejlesztéseket tekintve ez az év mérföldkő lesz az intézmény történetében. A Fővárosi Állat- és Növénykert, amelynek területe az 1866-i megnyitástól kezdve az első 90 évben több lépésben csökkent, majd pedig több mint 50 éven át nem változott, a múlt évtizedekben kevesebb, mint 11 hektárnyi területen működött. A megszüntetett Vidámpark területével, és még néhány környező telekkel – történetében először – végre növekedhetett, és 2014 óta összesen csaknem 8 hektárnyi új területhez jutott, ahol négy fő fejlesztés valósul meg:

– a Holnemvolt Vár;

– a Pannon Park;

– a Hermina Garázs;

– az új kiszolgáló zóna.

Ez utóbbi, bár teljesen még nem készült el, a működés szempontjából leglényegesebb részeit (műhelyek, öltözők, irodák, raktárak, új takarmányozási központ és állatorvosi rendelő) már tavaly átadták rendeltetésének. A Pannon Park avatása 2020-ban várható.

Az új bemutatóhelyek közül az állatkerti játszópark, a Holnemvolt Vár készül el a leghamarabb. Az 1,6 hektár alapterületű bemutató komplexum részben volt vidámparki területen, részben olyan területen jön létre, amely mindig is az állatkerthez tartozott, de csak gazdasági udvar volt. A Holnemvolt Várat elsősorban a kisgyermekes családok igényei szerint alakítják ki, és még az első félévben átadják.

A Holnemvolt Vár térségében főként a kezesebb, szelídebb állatokkal ismerkedhetnek majd az apró és nagyobb látogatók. Ott lesz például az új állatsimogató, a tengerimalacok városa, és sok más, nagyrészt háziállatokat, ház körüli jószágokat, tevéket és alpakákat bemutató létesítmény. A Nyíhangár övezetében az állatkert lovas hagyományai születnek újjá, a Macskaköves udvarban pedig kézműves programok várják majd az érdeklődőket. A Holnemvolt Vár központi építménye, a Hetedhét Palota pedig a magyar állatmesék világa köré szerveződő játszóházként működik majd, több mint háromezer négyzetméteren.

A Holnemvolt Vár egyik zónájában az állatkert felidézi az egykori vurstli letűnt világát is, a kívül-belül mutatósan felújított, patinás, 110 esztendővel ezelőtt létesült Schäfner-körhintával, a régi hordóval, és több más hagyományos játéküzemmel. Sőt, a hagyományőrzés jegyében a terület Állatkerti körút felőli homlokzatát is úgy alakítják ki, hogy az felidézze a 20. század elején ott állt épületek, a Royal Vio mozi, illetve Helfgott Sámuel fényképész-műtermének megjelenését, hangulatát, utcaképét.