Hálószobatitkok 18-as karika nélkül – az alváskutatás legfrissebb eredményei

Az alvás világnapja (World Sleep Day) alkalmából immáron tizedik alkalommal rendezték ma meg Magyarországon az alvással és zavaraival foglalkozó konferenciát. A már a világ 65 országában követett alvás világnapja mindig a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntekre esik, de az idén nálunk a nemzeti ünnep miatt átrendeződött munkanapokra figyelemmel, már március 13-án sor került az e napon szokásos tudományos konferenciára, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára – az életminőség szempontjából. (Illusztráció: TheHealthSite.com)

Az eseményt hagyományosan ezúttal is a Budapesti Alvásközpont igazgatója szervezte meg kitűnően; G. Németh Györgynek még arra is volt gondja, hogy a témához illő nevű margitszigeti Holdudvarba hívja meg előadóit és vendégeit, akiknek nem volt idejük elálmosodni a prezentációk alatt, mivel 10 percbe tömörítve kellett mindenkinek előadnia a mondanivalóját, ám így is érdekesebbnél érdekesebb információkat hallhattunk a rohamosan fejlődő alváskutatásról.

Életünk közel egyharmadát, összességében nagyjából 25 évet töltünk alvással, mégis alig tudunk valamit erről az élettevékenységről, különösen annak pontos céljáról, de a mechanizmusa és hatása egyre világosabb, felderítésében számottevő eredményeket értek el már a kutatók. Egyebek között jól illusztrálja a tény, hogy az alvás és az alvászavarok tanulmányozásának jelentősége mekkora mértékben nőtt az elmúlt évek alatt. A tavalyi orvosi Nobel-díjat is e jelenségek kutatói, az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapták. Dr. Purebl György az előadásában kiemelte: bebizonyosodott, mennyire szoros  az összefüggés a cirkadián ritmus és számos, nagy népegészségügyi jelentőségű betegség, így az inszomnia, a depresszió, a magas vérnyomás, az elhízás és a 2. típusú diabétesz, valamint az ezek révén létrejövő szív- és érrendszeri megbetegedések között.

Vada Gergely, a Fusionvital igazgatója bemutatta azokat az adatelemzéseket, amelyeket a cégük által forgalmazott alvásminőségi szenzorok segítségével eddig már több mint háromezer ember tizenötezer éjszakájáról gyűjtöttek. Kiderült, hogy az átlagos alvásidőnk kicsit kevesebb, mint hét és fél óra, amelynek azonban alig több, mint fele a feltöltődéses időszak. A legjobban júliusban és a téli hónapokban (december, január) alszunk, méghozzá a hétfő és kedd éjszaka hozza a legfrissítőbb álmot. Sajnos azonban csak a vizsgálatban részt vettek harmada volt elégedett az éjszakai alvása minőségével, a többi részben vagy teljesen kimerültnek érzi magát reggelente. Már pedig az is világos, hogy a pihentető alvás és a jó fizikai kondíció igen jól hatnak egymásra, illetve stressztűrő képességünkre is.

Szintén e vizsgálatok eredménye az a megállapítás, hogy 30 éves kor felett mind a fizikai aktivitásunk, mind alváshosszunk drasztikusan csökken.

Dr. Bódizs Róbert a nyári időszámítás negatív hatásaival foglalkozott, kitekintve a biológiai, a fizikai, a társadalmi idő és a pszichés hatások összefüggéseire, valamint azokra a nemzetközi vizsgálatokra, amelyek összehasonlították a nyári időszámítást alkalmazó, illetve nem alkalmazó országok lakosságának reakcióit. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy ez az annak idején az olajválság miatt bevezetett energiatakarékossági forma nemcsak felesleges, hanem eleve káros. Gyakorlatilag hónapokon keresztül „ellop“ tőlünk napi egy-egy órát, amit nem tudunk visszaszerezni, így el kellene vetnünk, ahogyan például Oroszországban is tették, igen jó eredményekkel.

Dr. Varga Imre az alvást a holisztikus orvoslás szempontjából közelítette meg, és beszámolt azokról a múlt öt évben napvilágra került azokról a kutatási eredményekről, amelyek egyértelművé teszik, hogy a bélflóránk (a mikrobiom), és ezzel összefüggésben a hasi idegdúcaink, főként a kortizol és a melanin kiválasztásban betöltött szerepük miatt meghatározók az alvás minőségében, illetve az egyes alvási szakaszaink arányának kialakulásában.

Dr. Halmy Eszter az alvászavarok és az elhízás, illetve a diabétesz összefüggéseit elemezte. E problémakörben igen lényeges a gyerekek alvási szokásainak szabályozása, mivel az ő esetükben még súlyosabbak lehetnek a következmények.

Mindkét előadó kitért arra is, hogy a szem fényérzékelő sejtjei is fontos információkat továbbítanak a központi idegrendszer felé, így például a lefekvés előtti képernyő-nézegetés (tévé, monitor, mobil) igen hátrányosan hathat elalvásunkra, ezért a szakemberek egyórás, képernyő nélküli időszakot javasolnak lefekvés előtt.

Dr. Sándor Edit az alvás bonyolult szabályozási rendszeréről beszélt. A napnak a nyári időszámítással kapcsolatban már tárgyalt hatása mellett kitért a holdciklusok befolyásoló hatására is, kiemelve azt a tényt, hogy holdtöltekor akár 20 perccel is csökkenhet az alvásidőnk. Napi hét órányi alvásra mindenkinek szüksége van, amelynek csökkentése hosszú távon igen súlyos következményekkel, egyebek mellett immunrendszerünk meggyengülésével és akár rákos betegségek kialakulásával is okozati összefüggésbe hozható. A maximális napi munkaidőt 16 órában jelölte meg, aminek túllépése az említettek mellett közvetlenebb veszélyeket is hordozhat magában (balesetveszély, rossz döntések meghozatala stb.). Hatvan év felett pedig a melatonin-termelésünk drasztikusan csökken, amit ajánlatos étrend-kiegészítővel pótolnunk.

A következő előadótól, Kovács Attiláról megtudhattuk, hogy fiatalon kamiont vezetett, és kétszer is elalvásos balesetet szenvedett, amelyet szerencsésen megúszott, de azóta minden energiájával az alvással kapcsolatos kényelmi berendezések kifejlesztésre koncentrál. Cége az Energy Free Comfort megjelölésű, szabályozható keménységű, illetve sokféleképpen beállítható matracokkal és ágyakkal igyekszik mindenki álmát könnyebbé tenni.

A Stockholmban élő és dolgozó dr. Szabó István addiktológus a kábítószereknek az alvásra kifejtett hatását elemezte. Megállapította: a kokain, de különösen az amfetamin-származékok jobb esetben is veszélyes álmatlanságot hoznak fogyasztóik számára, mi több, hallucinációkkal és paranoiás rohamokkal járó teljes személyiségrombolás is kialakulhat. Azt is kiemelte, hogy napjaink altatói igen gyorsan, alig 4 hét alatt hozzászokást eredményeznek, így még adagjuk fokozatos  emelése mellett is rövid időn belül elvesztik hatásosságukat, ami nem csupán a függők, hanem az átlagemberek számára is fontos információ lehet.

Dr. Vida Zsuzsa és dr. Szabó Gyöngyi egy ma még alig ismert és alig kutatott jelenségről, az ASMR-ről beszélt. Megtudhattuk, hogy ezt a magyarul autonóm szenzoros meridián válasznak nevezett különös reakciót egyre többen figyelik meg magukon, és az internet segítségével az ezzel foglalkozók körének valóságos szektája jött létre a múlt pár évben. Szervezetünk bizarr válaszáról van szó, amit egyesek bizonyos ingerek, például suttogó hangok hatására éreznek, akár képi illúziók, akár színek, szagok vagy érintéshez hasonlatos érzetek formájában. A szakemberek leginkább az öngyógyítás egy formájának tartják ma ezt a különös jelenséget, amelyről valószínűleg egyre többet hallunk majd a közeli jövőben.

A jubileumi konferencia záró részében bejelentették a Magyar Alvásszövetség megalakulását, amelyet igen nagyszámú orvosi és egyéb szervezet máris támogat, valamint a Vezetőképző Akadémia alvásterapeuta-képzésének megkezdését, és kiosztották az Alvásbarát Hotel-díjakat. Utóbbira az alvás minőségére legtöbbet adó szálláshelyek pályázhatnak minden évben, a szakemberek pedig egy 120 pontból álló feltételsor alapján bírálják el a jelölteket.