Eurobarométer-felmérés: küzdelem a félretájékoztatás ellen
Az álhírekkel és az online félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport tagjai ma jelentést terjesztettek elő Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, amelyben meghatározzák a félretájékoztatás fogalmát, és több ajánlást is megfogalmaznak. (Az illusztrációk forrása: NYmag; Ontotext; rappler.com)
A jelentés mellett a Bizottság ma tette közzé az online félretájékoztatásról folytatott nyilvános konzultáció és a témában elvégzett Eurobarométer-felmérés első eredményeit is. A Bizottság mindhárom dokumentum megállapításait figyelembe fogja venni annak a közleménynek a kidolgozásakor, melyet a tervek szerint még a tavasszal közzétesz majd az online félretájékoztatás elleni fellépésről.
A magas szintű munkacsoport jelentése kifejezetten az internetes félretájékoztatással összefüggésbe hozható problémákra összpontosít. A dokumentumban közreadott meghatározás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége. Jelentésében a munkacsoport hangsúlyozza, hogy a félretájékoztatás elleni küzdelem végett hozott intézkedésekbe minden érintettet be kell vonni, és hogy mindenekelőtt önszabályozó megközelítést kell kialakítani.
A munkacsoport szerint a probléma kezelésére elő kell mozdítani a médiatudatosságot, olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a használók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen, védelmezni kell az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják.
A szakértői csoport szorgalmazza továbbá, hogy készüljön kódex a követendő alapelvekről, amelynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elkötelezhetnék magukat.
Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 000 uniós polgár részvételével elvégzett Eurobarométer-felmérés ma közzétett eredményei azt mutatják, hogy az emberek szerint Európai Unió-szerte sok álhír jelenik meg. A megkérdezettek 85%-a szerint az álhírek gondot okoznak a hazájukban, és csaknem ugyanennyien állítják: a jelenség veszélyes a demokráciára. A magyarországi adatok e tekintetben rendkívül hasonlóak az uniós átlaghoz (89% és 83%).
A felmérés eredményei arra is felhívják a figyelmet, mennyire fontos a minőségi tömegtájékoztatás: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (rádió: 70%, tv: 66%, nyomtatott sajtó: 63%). Ez a magyarok körében sincs másként, de az arányok itt számottevően alacsonyabbak (rádió: 50%, tv: 48%, nyomtatott sajtó: 33%). A legkevésbé megbízható hírforrásnak a közösségi hálózatok (EU: 26%, Magyarország: 28%) és a videó-tartalmakat bemutató weboldalak (EU: 27%, Magyarország: 20%) számítanak. (A teljes közlemény itt olvasható.)
Az álhírekkel és az online félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése
A nyilvános konzultáció eredményeiről készített összefoglaló jelentés
Bizottsági javaslatok a határokon átnyúló befektetésekre
Az Európai Bizottság ma további javaslatokat terjesztett elő az alternatív finanszírozási források térnyerésének segítése és a határokon átnyúló befektetések akadályainak lebontása érdekében. A javaslatok célja, hogy lendületbe hozzák a befektetési alapok határokon átnyúló piacát, előmozdítsák a hosszú távú finanszírozási forrásnak számító fedezett kötvények piacának fejlődését, és nagyobb jogbiztonságot teremtsenek a határokon átnyúló értékpapír- és követelésügyletekben részt vevő befektetők számára. A mai javaslatok látványos előrelépésnek számítanak a tőkepiaci unió kiépítése felé vezető úton. Minél gyorsabban elfogadja az Európai Parlament és a Tanács a javaslatokat, annál hamarabb megnyílik az út a vállalkozások és a befektetők előtt, hogy teljes mértékben kamatoztathassák az egységes piac nyújtotta előnyöket.
- Európai fedezett kötvények
A fedezett kötvények, amelyek a hitelek elkülönített csoportjával fedezett, különösen biztonságosak pénzügyi instrumentumok, jelenleg az EU egyik legnagyobb kötvénypiaci szegmensét képezik. Az európai bankok globális szinten vezető szerepet játszanak ezen a piacon. Az uniós piac azonban jelenleg nemzeti szinten széttagolt. A Bizottság ezért ma javaslatot tett közös szabályok elfogadására a fedezett kötvényekre vonatkozóan. A javaslat azt hivatott elősegíteni, hogy teret nyerjen a stabil és költséghatékony finanszírozási forrást jelentő fedezett kötvények használata. A Bizottság becslése szerint az uniós hitelfelvevők számára az új szabályokból eredő potenciális éves megtakarítás 1,5–1,9 milliárd euró lehet. Emellett az új szabályozás a befektetők számára szélesebb körű és biztonságosabb befektetési lehetőségeket biztosít majd.
- A befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása
A befektetési alapok fontos eszközök a magáncélú megtakarítások gazdaságba való becsatornázása és a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek növelése szempontjából. Ez a piac azonban még nem érte el teljes potenciálját. Ez részben azokra a szabályozási akadályokra vezethető vissza, amelyek továbbra is hátráltatják a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását. A mai javaslat célja, hogy ezeket az akadályokat megszüntesse, és egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tegye a határokon átnyúló forgalmazást. A fokozott verseny több választási lehetőséget és értékesebb termékeket kínál a befektetők számára, miközben biztosítja magas szintű védelmüket.
- A követeléseket és az értékpapírokat érintő, határokon átnyúló ügyletek
Követelés engedményezése esetén olyan ügyletről van szó, amelyben egy hitelező harmadik személyre ruházza át arra vonatkozó jogát, hogy egy másik személlyel szemben követelést érvényesítsen. Így likviditáshoz és hitelhez juthatnak a vállalkozások. Jelenleg jogilag nem egyértelmű, hogy a határokon átnyúló követelésengedményezés esetében melyik nemzeti jogot kell alkalmazni. A ma javasolt új szabályok egyértelműen meghatározzák, hogy melyik jog az irányadó e jogvitákban. Ez a javaslat elő fogja mozdítani a határokon átnyúló befektetéseket és megkönnyíti az olcsóbb finanszírozáshoz való hozzáférést.
- Kérdések és válaszok
- Tájékoztató a tőkepiaci unióról
- Mai bizottsági jogszabályjavaslatok a tőkepiaci unió kiépítése érdekében
Megnyílik az élelmiszercsalás elleni uniós tudásközpont
Az Európai Bizottság holnap megnyitja az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpontot, amelyet a Bizottság Közös Kutatóintézete (JRC) fog működtetni. A tudásközpont létrehozását az élelmiszercsalás és az élelmiszer-minőségi problémák miatti fogyasztói aggályok indokolják.
Az élelmiszercsalás és az élelmiszer-minőségi problémák aláássák a fogyasztók bizalmát, és a termelőktől a kiskereskedőkig az egész európai élelmiszerláncot károsítják. Nemrég olívaolajjal, borral, mézzel, hallal, tejtermékekkel, hússal és baromfival kapcsolatban is fény derült élelmiszercsalásra.
Az is előfordul, hogy a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi és piaci módszerek áldozatává válnak. Ez történik akkor is, ha a hasonló csomagolásban, de más-más piacokon értékesített élelmiszer-ipari termékek összetétele különbözik egymástól.
A tudásközpont bizottsági és Bizottságon kívüli szakértők hálózata lesz. Feladata, hogy az élelmiszercsalással és az élelmiszer-minőségi kérdésekkel kapcsolatban naprakész ismeretekkel lássa el az uniós döntéshozókat és a tagállami hatóságokat:
- összehangolja a piacfelügyeleti tevékenységeket, pl. az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát,
- riasztási és információs rendszerként működik olyankor, amikor élelmiszercsalásra kerül sor, pl. figyelemmel követi a médiát és tájékoztatja a lakosságot,
- összekapcsolja egymással a tagállamok és a Bizottság információs rendszereit, pl. az egyes igen értékes élelmiszer-ipari termékek (bor vagy olívaolaj) összetételét tartalmazó adatbázisokat.
Az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpont feladatai közé fog tartozni, hogy hírleveleket, interaktív térképeket, adatbázisokat és rendszeres jelentéseket készítsen, és hogy ezeket az információkat közzétegye. A tudásközpont interfészként működik majd a tudományos élet és a politikai döntéshozatal között. A közös kutatóközpont munkatársai sokéves tapasztalattal rendelkeznek az élelmiszer-tudomány területén, különösen abban, ami az eredetiség-vizsgálatot, valamint az élelmiszerláncban elkövetett csalásokat feltérképező vizsgálati módszereket illeti.
Közös Kutatóközpont: Tényeken alapuló uniós döntéshozatal
Az európai fogyasztók védelme: játékok és autók vezetik a veszélyes termékek listáját
Az Európai Bizottság ma közzétette 2017. évi jelentését a veszélyes termékek riasztási rendszeréről. A rendszer 2003 óta biztosítja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok a lehető leghamarabb értesüljenek az Európa bármely részén kereskedelmi forgalomból kivont és/vagy visszahívott, nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekről.
A jelentés szerint a tagállami hatóságok 2017-ben az addiginál nagyobb mértékben használták a riasztási rendszert, amelyben több mint 2000 veszélyes termékekre vonatkozóan köröztettek riasztást. Magyarországról 151 riasztást fogadott a rendszer veszélyes termékekkel kapcsolatban.
A veszélyes termékek listáját 2017-ben a játékok – például a népszerű ujjpörgettyűk egyes modelljei – vezették (29%), a játékokat az autók és motorkerékpárok (20%), harmadik helyen pedig a ruházati, textil- és divatárucikkek (12%) követték.
Magyarország esetében is a játékok kapcsán adták ki a legtöbb értesítést (45%), viszont itt a ruházati, textil- és divatárucikkek álltak a lista második helyén (17%), melyeket a világítóberendezések követtek (11%). Ami a kockázatokat érinti, tavaly az unióban leggyakrabban (az összes bejelentés 28%-a esetében) a sérülés, második helyen a vegyi (22%) kockázatok, a harmadik leggyakoribb kockázat pedig a fulladásveszély (17%) volt.
Magyarország esetében másként alakult a leggyakoribb kockázatok sorrendje: első helyen a fulladás (28%), második helyen pedig az áramütés veszélye (20%) szerepelt, amelyet a vegyi kockázatok követtek (15%).
A rendszerben jelentett veszélyes termékek többsége az EU-n kívülről érkezett. Az első számú származási ország Kína. Európai eredetű veszélyes termékekre vonatkozóan 413 esetben (26%) érkezett bejelentés.
A rendszerben tavaly kiadott 2201 riasztás 4000 tagállami intézkedést – pl. az értékesítés tilalma, a termék kereskedelmi forgalomból való kivonása vagy a behozatal elutasítása – eredményezett, ami azt jelzi, hogy a hatóságok mindent megtettek azért, hogy a piacot biztonságosabbá tegyék a fogyasztók számára. Az értesítések a rendszer honlapján mindenki számára megtekinthetőek.
