Okos nők, alacsony fizetés – kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

Két jelentést tett közzé az Európai Bizottság a nemzetközi nőnap alkalmából. Az egyik a nemek közötti egyenlőség területén kialakult körülményeket tekinti át, a másik pedig a technológiai területen dolgozó nőkről szól.

A nemek közötti egyenlőségről szóló 2018. évi jelentésből kiderül, hogy a nőknek továbbra is számos területen kihívásokkal kell szembenézniük:

• Az európai nők iskolázottabbak a férfiaknál (2016-ban a 30–34 éves nők 44%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, a férfiak esetében ez az arány csupán 34% volt), ennek ellenére a vállalati döntéshozatali pozíciókban továbbra is kisebbségbe vannak, és unió-szerte még mindig átlagosan hatodával kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
• A nők a politikában sem részesülnek az őket elméletileg megillető arányban. Hat tagállamban – köztük Magyarországon – a női parlamenti képviselők aránya nem éri el a 20%-ot.
• A foglalkoztatási arány nemek közötti különbsége évek óta 11 százalékpont körül stagnál. A gyengébben teljesítő tagállamok nem zárkóztak fel említésre méltó mértékben a jobban teljesítő tagállamokhoz.
• Átlagosan az európai lakosok 44%-a úgy véli, a nők feladata, hogy vezessék a háztartást és gondoskodjanak a családról. Azoknak az aránya, akik osztják ezt a véleményt.
• Még mindig túlságosan gyakori a nők elleni erőszak: Európában minden harmadik, 15 évesnél idősebb nővel szemben követtek már el fizikai vagy nemi erőszakot, és a nők mintegy 55%-a szenvedett már el szexuális zaklatást.

A Bizottság által ma közzétett másik jelentés a „Nők a digitális korban” című tanulmány, amelyből kitűnik, hogy a múlt években nem sokat javult a nők szerepvállalása az információs és kommunikációs technológiák területén, továbbá a digitális ágazaton belül. A felsőfokú tanulmányokat folytató nőknek csupán negyede szerzi diplomáját technológiai ágazatban. Ami a technológiai vállalkozásokat illeti, a nők tulajdonában lévő kezdő-feltörekvő cégek nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, a vállalkozásalapítóknak mégis mindössze 14,8%-a nő. Ha több nő dolgozna digitális munkakörben, az évente mintegy 16 milliárd euró GDP-növekedést eredményezne az EU-n belül.

A nőknek a digitális ágazaton belüli részvétele növelésére Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos ma új stratégiát vázolt fel, melynek megvalósítására 2018–19ben kerül majd sor.

A nemek közötti egyenlőségről szóló 2018. évi jelentés

„Nők a digitális korban” című tanulmány

Kezdeményezés a nők digitális ágazaton belüli részvételének növelésére

 

Folytatódik a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

 
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéddel igyekszik rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a párbeszéd nem vezet eredményre, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
 
A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi árrésének korlátozását.

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó nemzeti szabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.
 
A magyar jog szerint a kiskereskedők kötelesek azonos árrést alkalmazni a hazai és az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre. Ez visszafoghatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a hazai termékekhez képest, mivel megnehezítheti az importőrök és kiskereskedők számára, hogy vonzóbb árakon kínálják az importált termékeket, amelyeket általában a hazai fogyasztók kevésbé ismernek.
 
Tavaly februárban a Bizottság felszólító levéllel megkezdte a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy e szabályok ellentétesek az áruk szabad mozgásának elvével, valamint aláássák a mezőgazdasági termékek tisztességes versenyen alapuló szabad ármeghatározását.
 
Ha Magyarország az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. (A teljes közlemény itt olvasható.)