Orbán árucikke a gyűlölet szítása – politikai haszon reményében
A bécsi Der Standard kommentárban foglalkozik azzal, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság hétfőn az uniós joggal ellentétesnek találta azon emberek haszonélvezeti jogának a Magyarország részéről – kártalanítás nélkül - történt megvonását, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak. Az EU legfőbb bírói fóruma szerint a magyar intézkedés sérti a tőke szabad mozgásának elvét. Magyarország arra hivatkozott: meg kívánta akadályozni, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogának megszerzését tiltó szabályozást külföldi állampolgárok és jogi személyek leplezett szerződésekkel - úgynevezett zsebszerződésekkel – megkerüljék.
Az osztrák lap szerint Orbán Viktor azt a jelszót hirdeti, hogy „magyar földet magyar kézbe”, ám arról nem beszél, hogy a külföldi befektetők ott fektetnek be, ahol Magyarországon nem áll rendelkezésre elég tőke. Amit Orbán a magyar kisparasztnak a pénzéhes külföldi spekulánsok elleni harcaként állít be – e spekulánsok alatt értve osztrákokat is -, az a valóságban színtisztán a szimbólumok politikája, az a populista retorika, ami a menekültválság kapcsán is megmutatkozott, és ami a magyar nemzeti öntudatot hivatott kifejezésre juttatni – állapítja meg a Der Standard kommentátora. A magyar miniszterelnök arról beszél, hogy nyugati vállalkozók az elmúlt negyedszázad alatt kedvező áron bevásárolták magukat a magyar mezőgazdaságba, és ezzel kizsákmányolták az országot. Arra azonban nem tér ki, hogy a külföldi befektetők oda vitték a pénzt, ahol az hiányzott. Az osztrák kommentátor megfogalmazása szerint a „kolhozok” szétesése után sok magyar ki akart szállni a mezőgazdaságból. A négy évvel ezelőtt elfogadott törvény állítólag a magyar kistermelő érdekeit szolgálta volna, de végül az Orbánhoz közeli mezőgazdasági vállalkozók jártak jól, akik a föld haszonbérbe adásához kapcsolódó adókedvezményekből húznak hasznot.
A Der Standard szerint az Európai Bíróság ítélete nem csupán az európai jog szempontjából helyes, hanem politikai értelemben is fontos jelzés. Orbán politikáján azonban ez keveset változtat majd, a nemzeti kártyát a kormányfő az áprilisi választásokon is ki fogja játszani.
A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy mindössze néhány héttel a magyar parlamenti választások előtt várható a megismételt eljárás újabb ítélethozatala egy 2016 novemberében terrorizmus miatt tíz évre bebörtönzött szír férfi ügyében, akit azért ítéltek el, mert szerepet játszott a rendőrség és a menedékkérők között a szerb határnál 2015-ben történt összetűzésben. Az Ahmed H.-ként megnevezett férfi ügye Orbán Viktor miniszterelnök migránsellenes fellépését jelképezi – állapítja meg a Politico.
A portál szerint az Orbán-kormány a keményvonalas magyar menekültpolitika és az erős határvédelem, valamint az Európai Unióval a jogállamiságról és a demokráciáról vívott harc példájaként emlegette az ügyet. Emberi jogi csoportok és uniós tisztségviselők azonban elítélték az Ahmed H.-val szembeni bánásmódot, és hangsúlyozták: ellentmond a józan észnek, hogy terrorizmusnak minősítsék a határmenti összetűzésben elkövetett cselekményt, és hogy ilyen súlyos ítéletet szabjanak ki. Szerintük az ügy azt illusztrálja, miként használ fel az Orbán-kormány sebezhető migránsokat saját politikai céljai érdekében.
A Politico felhívja a figyelmet arra: Orbán választási kampánya szinte kizárólag arra az állításra összpontosít, hogy külső erők – köztük az Európai Bizottság és Soros György amerikai–magyar üzletember– összeesküdtek, hogy etnikai összetételének megváltoztatására és az ország keresztény identitásának eltörlésére kényszerítsék Magyarországot.
Nemzetközi hírügynökségek mellett a liberális The New York Timestól a The Washington Poston át a Fox News jobboldali amerikai hírtelevízióig számos tömegtájékoztatási eszköz beszámol arról, hogy Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményben erősítette meg: kitart amellett, hogy rasszistának és idegengyűlölőnek tartja Orbán Viktor miniszterelnököt, és nem hajlandó az erre vonatkozó korábbi kijelentései miatt lemondani, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter követelte tőle a múlt héten.
A világszervezet tisztségviselője a minap az ENSZ Emberi Jogit Tanácsának az ülését megnyitó beszédében kijelentette: „Az idegengyűlölők és a rasszisták újabban nem zavartatják magukat, köztük például Orbán Viktor sem, aki február elején egy beszédében úgy fogalmazott, hogy nem akarnak sokszínűek lenni úgy, hogy összekeveredjenek másokkal".
Most Zeid Raad al-Husszein úgy fogalmazott: Orbán Viktor árucikke a gyűlölet szítása, politikai haszon reményében. A főbiztos állásfoglalásáról szóló Reuters-beszámoló, amelyet a The New York Times is idéz, kitér arra: az Orbán-kormány országos plakátkampányt indított, azt állítva, hogy az ENSZ migránsok befogadására akarja kényszeríteni Magyarországot.
