Ismét a legjobbak között az ELTE

Több mint száz helyet javított pozícióján a természet- és bölcsészettudományban az ELTE az idei QS-rangsor szerint. A régészet, a nyelvészet, a filozófia a világ legjobb kétszáz képzése között van. Az egyetem bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia: mindegyiket a 151–200. helyre rangsorolták.​

Országos vezető szerepét megőrizve három szakterületen hat tudományágban jutott be a rangot adó QS idei összesítésébe az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A bölcsészet-, a természet-, valamint a társadalomtudományokon és menedzsmenten belül a régészet, a nyelvészet, a filozófia, a mezőgazdaság és erdészet, a matematika, a fizika és a csillagászat szerepel a rangos összesítésben.

Az egyetem bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia: mindegyiket a 151–200. helyre rangsorolták.

A természettudományokat tekintve a tavalyi 396. helyről ugyancsak nagyot lépett előre, több mint száz helyezést javított pozícióján, és a 291. helye jegyzik. A matematika stabilan őrzi az eddigi 251–300. helyét, a fizika-csillagászat viszont a tavalyinál jobb eredményt ért el, és a 301–350. helyet érdemelte ki.

A társadalomtudományok és menedzsment területen a 451–500. hely lett az ELTE-é, az élettudományok kategórián belül pedig a 201–250. helyen szerepel a mezőgazdaság és erdészet, ahová az ELTE állatrendszertani, növényélettani és ökológiai kutatásai tartoznak.

tudományág	rangsor
régészet	151–200.
nyelvészet	151–200.
filozófia	151–200.
mezőgazdaság és erdészet	201–250.
matematika	251–300.
fizika és csillagászat	301–350.

Több mint 22 millió dokumentum elemzésével készült el a Nunzio Quacquarelli és Matt Symonds nevét őrző idei QS-rangsor, amely 151 ország 1130 intézményét öt szakterület 48 tudományágában hasonlítja össze. Elkészítése közben a szakemberek felmérik az intézmények tudományos hírnevét, a munkáltatói elégedettséget és az adott szakterületen megjelent publikációk idézettségére jellemző mutatókat, a citációk számát, továbbá a Hirsch-féle h-indexet.

A három tényezőt tudományáganként más-más mértékben, a tudományos hírnevet értékelő adaptív súlyozás szerint veszik figyelembe. Ennek megfelelően a tudományos hírnév 40–90, a munkáltatói elégedettség 10–30, a hivatkozások pedig 0–60 százalék súlyozással esnek latba, és az idézettségi mutatókat tartalmazó Scopus adatbázis alapján kalkulálják.