Aggasztó fejlemények: Budapesten vizsgálódik az Európai Parlament
Az EP képviseletében Magyarországon tartózkodó osztrák Josef Weidenholzer az euronewsnak azt mondta, vannak kifejezetten aggasztó fejlemények. Pénteken érkezett Budapestre az osztrák európai parlamenti képviselő, egyike azoknak, akiknek a jelentése nyomán döntés születik majd arról, induljon-e eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikkelye alapján.
„Vannak kifejezetten aggasztó fejlemények. Ilyen a jogrend, a sajtó vagy éppen a civil szervezetek helyzete, különösen a legújabb törvényjavaslat. Egyszóval sok minden van, ami sok európai számára aggályos” – mondta az euronewsnak Josef Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége alelnöke.
Lengyelország ellen már eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság a 7-es cikkely alapján. Josef Weidenholzer szerint azonban míg Lengyelország esetében egyetlen jól körülhatárolható problémával, az igazságszolgáltatási reformmal kell szembenézni, addig Magyarországon a jogrend szisztematikus megsértése zajlik.
„Nyilvánvaló számunkra, hogy ha ebben a mederben folynak tovább a dolgok, akkor olyan irányba tart az ország, amit eddig csak Európán kívüli helyeken, Oroszországban vagy Kambodzsában tapasztaltunk – és ez a civil társadalom mozgásterének zsugorítása” – fogalmazott a képviselő.
Josef Weidenholzer ugyanakkor hangsúlyozta: az eljárás elsődleges célja nem a miniszteri tanácsi szavazati jog megvonása, hanem elmélyült párbeszéd megteremtése, ami szerinte minden bizonnyal meg is történik majd. A jelentéstervezet várhatóan márciusra készül el.
Német EP-képviselő: változhat a „különösen engedetlen” magyar kormány hozzáállása az EU-hoz az áprilisi választás után
(MTI, 12:55) Változhat a magyar kormány hozzáállása az Európai Unióhoz (EU) az áprilisi parlamenti választás után – mondta az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke egy pénteki interjúban. Inge Grässle a Südwestfunk német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva rámutatott, hogy Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az EU-s költségvetésből, Magyarország pedig a legtöbb pénzt egy főre vetítve.
Mint mondta, elviselhetetlen, hogy éppen ez a két EU-tagállam mutatkozik „különösen engedetlennek” a közösségi jog és az uniós normák megtartásában, és mindig arra kényszeríti a többieket, hogy megrendszabályozzák őket.
Azonban Németország érdekes javaslatokkal állt elő, elképzelése szerint feltételekhez kell kötni az EU-s pénzek kiosztását – mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hangsúlyozva, hogy az elképzelés megvalósításával lehetőség nyílik a takarékoskodásra.
Hozzátette, hogy ez nem büntetés lenne az olyan tagállamok számára, mint Lengyelország és Magyarország, hiszen kézenfekvő, hogy aki nem tartja meg az EU-s jogot, nem várhat szolidaritást a többiektől pénzügyi kérdésekben. Ezt világossá kell tenni a varsói és a budapesti vezetés előtt – mondta az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának képviselője.
Megjegyezte, hogy szerinte a magyar kormány az áprilisi választás után másként viszonyul majd az EU-hoz, Lengyelország viszont sokkal nehezebb eset. Kifejtette, hogy az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok adják az EU-s költségvetés négyötödét, ezért ezen a két területen kell spórolni. Az agrártámogatásoknál meg kell fontolni, hogy érdemes-e az EU pénzéből további gazdagodáshoz segíteni az egyébként is gazdag termelőket – mondta az EP költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke, kiemelve, hogy a támogatott mezőgazdasági termelők tizede szerzi meg a támogatások 90 százalékát.
A strukturális és beruházási alapoknál feltételekhez kell kötni a támogatásokat, és csak olyan fejlesztéseket szabad támogatni, amelyek többletértéket hordoznak az egész közösség számára, amelyek „hoznak valamint az EU-nak” – tette hozzá Inge Grässle, megjegyezve, hogy a tagállamokban tett látogatási során rendre tapasztalja, hogy az uniós pénzekből „butaságokat finanszíroznak”.
