Az Orbán veje elleni feljelentés titkos, de a Wall Street Journal megírta
(Lawrence Norman, Brüsszel és Kőműves Anita, Budapest) Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) azt ajánlja, hogy Magyarország vezető szervei tegyenek jogi lépéseket azon „komoly szabálytalanságok” miatt, amelyeket olyan cég követett el, amelyet korábban Orbán Viktor miniszterelnök veje ellenőrzött – közölte a az ügynökség a The Wall Street Journal-lal. Az állítás kínos lehet Orbán úr számára, aki az utóbbi időben az EU szókimondó kritikusa. Az unió éppen mostanában vizsgálja a jövő költéseit és néhány tagállam szeretné az alacsonyabb jövedelmű régiók és országok támogatásának csökkentését.
A leleplezés azzal is járhat, hogy az Európai Unió visszaköveteli a projektre adott több mint 40 millió eurót (47,8 dollárt). Az OLAF, az EU csalás elleni hivatala úgy tájékoztatta a Wall Street Journal-t, hogy ezen a héten fejezte be két évig tartott vizsgálatát annak a 35 beruházásnak, amelyet az Elios Innovativ Zrt.-nek ítéltek oda. A cég köztéri világításra szakosodott, társtulajdonosa pedig Tiborcz István volt, Orbán úr idősebbik lányának, Ráhelnek a férje. A 2011–15 között végzett szerződéses munkákat részben az EU finanszírozta.
„Az OLAF vizsgálata a projektek többségében nemcsak komoly szabálytalanságokat tárt fel, hanem az összeférhetetlenség bizonyítékát is találta” – mondta lapunknak a hivatal. Ez a független ügynökség az EU költségvetésével, az uniós szervekkel és ügynökségekkel kapcsolatos korrupciót és súlyos kötelességszegést vizsgálja. Az ügyet ismerő személy szerint az összeférhetetlenség Hamar Endrével, a projekthez kapcsolódó vállalatokban tevékenykedő magyar üzletemberrel kapcsolatos.
A szerződések megkötésének idején Mr. Hamar a Sistrade tulajdonosa volt, amely az önkormányzatoknak a tenderben való részvételben segített, s tanácsokat adott: milyen követelmények vannak, hogyan lehet sikeresen pályázni – mondta az OLAF illetékes nyilatkozója. Ugyanakkor Mr. Tiborczcal együtt Mr. Hamar is egyik főtulajdonosa volt az Eliosnak, amely megnyerte ezeknek a pályázatoknak a többségét.
A magyar cégjegyzék szerint Hamar és Tiborcz urak 2013 elejétől 2014 tavaszáig többségi tulajdont szereztek a Green Investment & Solutionban, az Elios főrészvényesében. Mr. Hamar 2013 januárjától augusztusig, majd 2013 novemberétől 2014 áprilisáig volt tulajdonosként bejegyezve. Részvényeit 2014 áprilisban eladta Mr. Tiborcznak. Mr. Orbán veje egy évvel később eladta a Green Investmentben való részesedését. Néhány hónappal ezután az OLAF megerősítette, hogy vizsgálják a köztéri világítással kapcsolatos szerződéseket.
Úgy tűnik föl, hogy az utcai világításról szóló pályázatokat olyan módon tervezték, hogy csupán az Elios tudott eredményesen megnyerni jó néhány szerződést – mondta az ügyet ismerő személy. Ez magában foglalta azt, hogy olyan technikai követelményeket írtak elő, amelyeknek csak az Elios tudott megfelelni.
Magyarországi nyilvános adatok szerint 2011–15 között az Elios 39 – az EU által részben finanszírozott – szerződést nyert el. Ezek közül 16-ban egyedüli pályázóként. A cég az utcai világítás korszerűsítésére vonatkozó szerződések oroszlánrészét ezen időszak végén nyerte el. Adózás utáni nyeresége 2012-ben 201 millió forint (776 000 dollár) volt, ez növekedett 972 millióra 2015-ben.
Sem az Elios, sem Mr. Hamar jogi irodája nem válaszolt kérdésünkre, hogy kommentálja a fentieket. Mr. Tiborcz, aki 2015 óta tartózkodik a nyilvánosságtól, elérhetetlen volt.
Az OLAF-nak vizsgálati hatásköre van, de közvetlenül nem indíthat eljárást. Ezért javasolja, hogy Magyarország főügyésze emeljen vádat. Javasolja továbbá, hogy az Európai Bizottság szerezze vissza a projektre fordított több mint 40 millió eurót. A Bizottságnak és a magyar ügyészségnek küldött jelentés bizalmas.
A magyar kormány szóvivője közölte, hogy a magyar hatóságok már vizsgálják a 2015–16-ban odaítélt szerződéseket.
"Az OLAF most újabb vizsgálatot kért. Az előző vizsgálathoz hasonlóan teljes mértékben támogatjuk ezt a legutóbbi vizsgálatot is. A magyar hatóságok joga, hogy megvizsgálják az összes felvetődő kérdést – mondta a kormány nemzetközi kommunikációs irodája.
Az Európai Bizottság regionális és városi politikájának hivatala, amely ezeknek a szerződéseknek fő finanszírozója volt, ugyancsak felülvizsgálta a 2015-i szerződéseket. A könyvvizsgálat eredménye titkos.
A Bizottság, az EU végrehajtó szerve közölte lapunkkal, hogy értékeli az OLAF jelentését, megvitatja az ügyet a magyar hatóságokkal, és dönt a lehetséges intézkedésekről. Az e programokra vonatkozó uniós szabályok szerint a bizottság a teljes finanszírozás 5%-át biztosítékként kezeli. Az EU eddig nem térítette meg Magyarországnak az összes kiadást, ami azt jelentheti, hogy visszatarthatja a kifizetések egy részét.
„A Bizottság zéró toleranciát tanúsít az EU pénzeszközeivel kapcsolatos csalások esetében, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon egyértelmű elkötelezettséget a csalás megelőzésére” – jelentette ki a Bizottság szóvivője.
Orbán úr nemrégiben kijelentette, hogy az EU-pénzeknek különösebb jelentősége lenne Magyarországra, amelynek gazdasága az utóbbi években folyamatosan nőtt. Az ország tavaly 4,5 milliárd euró uniós támogatást kapott.
„A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek” – mondta a magyar kormányfő decemberben az állami tulajdonú rádióban.
Fordította Kereszty András
