Orbánék bekebelezték a magyar sajtó jó négyötödét

A BBC négyes rádiócsatornája tegnap este Magyarországról és Lengyelországról, Európa két illiberáis államáról sugárzott félórás műsort. A budapesti riport az ősforrással indult – azzal, ahogyan a magyar kormányfő meghirdette azóta is hevesen vitatott demokráciafelfogását.

A riportban kitértek a Népszabadság bezárására, és azokra a kijelentésekre, amelyek arra utalnak, hogy a lap megszüntetése Orbán Viktor akaratából történt. Megszólaltatták Boros Tamást, a Policy Solutions elemző intézet stratégiai igazgatóját, aki elmondta, hogy a kormány néhány év alatt teljesen megváltoztatta a magyar médiakörnyezetet, és ma már a média 80–85 százaléka Orbánék kezében van. Szót kapott a brit közszolgálati média összeállításában Kovács Zoltán kormányszóvivő is, aki szerint semmi baj nincs a magyar médiaszabadsággal és pluralizmussal.

A BBC riportja kitért arra, hogy Magyarországon Soros György lett az első számú közellenség, és célba vették az általa létrehozott intézményeket, így a Közép-európai Egyetemet, a CEU-t. Meginterjúvolták Michael Ignatieffet, az CEU rektorát, aki a jelenlegi magyar miniszterelnök színeváltozásairól szólva emlékeztetett arra, hogy annak idején Orbán Viktor is Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Oxfordban, politikusként azonban idővel átment a paletta jobbszélére. A BBC riportja felidézte: tavaly áprilisban több mint 70 ezren vonultak utcára Budapesten, hogy támogassák a CEU-t, és megvédjék az egyetemi oktatás szabadságát. 

Ignatieff szerint ez példa nélkül álló dolog volt. „Azt jelezte, hogy a magyarok úgy érzik, a mi harcunk az ő harcuk is” – vélekedett a rektor.

A brit közszolgálati rádió beszámolója megállapította: Orbán úgy állítja be magát, mint aki minden külső beavatkozás ellen megvédi az országot, legyenek a beavatkozók akár Soros emberei, akár brüsszeli uniós tisztségviselők, akár migránsok. A riport hangképekben felidézte 2015 nyarának kaotikus napjait, amikor 400 ezer migráns vonult át az országon, és idézte a miniszterelnököt, aki muszlim invázióról beszélt. Kovács Zoltán ezen a ponton újra megszólalt a BBC összeállításában, és amellett érvelt, hogy Európa végül is a keresztény értekeken alapul, a magyarok pedig maguk kívánnak dönteni arról, kivel akarnak együtt élni.

Ami a közelgő választásokat illeti, a BBC szerint minden jel arra mutat, hogy a Fidesz nagy többséggel fog győzni. Ez azonban, ha így történik, nem csupán Orbán meggyőző erejének, hanem a kormánypárt kedvére átalakított, nem tisztességes, a demokráciát zárójelbe tevő választási rendszer számlájára is lesz írható.

A kínai beavatkozás nagyobb veszélyekkel jár az Európai Unióra nézve, mint az orosz – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása két német elemző intézet, a Kínai Tanulmányok Mercator Intézete és a Globális Közpolitikai Intézet közös jelentését ismertetve. A dokumentum szerint az EU, amely egyelőre nem rendelkezik kereskedelmi és pénzügyi stratégiával a britek távozása utáni időszakra nézve, nincs felkészülve arra sem, hogy megvédje magát azoktól a törekvésektől, amelyek az európai politika kínai befolyásolását célozzák.

A német elemzők Peking lépéseit közép- és hosszútávon veszélyesebbnek látják a Kreml húzásainál is. Ezt azzal támasztják alá, hogy a kínai politikai modell a tekintélyelven, egy mélységesen illiberális ellenőrző államon alapul, és ezt a modellt exportálni, vagy legalábbis népszerűsíteni is akarják a kínaiak szerte a világban. A kínai stratégiai befektetések az olyan periférikus EU-országokban, mint Görögország és Magyarország, arra ösztönzik Kelet- és Dél-Európa országait, hogy nyíltan méltassák a kínai politika erényeit – ismerteti a Politico a két elemző intézet jelentésének megállapításait.

A The New York Times a Reuters hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy ma az Európai Bizottság előterjeszti a Nyugat-Balkán – azon belül is elsősorban Szerbia és Montenegró – uniós csatlakozásának előmozdítását célzó tervezetét. A Reuters, amely előzetesen betekinthetett a dokumentumba, azt írja, hogy Brüsszel, miután hat éven át elhanyagolta a még belépésre váró hat balkáni országot, most azért tesz közeledő lépéseket, mert a térségben megnövekedett az orosz és a kínai befolyás.

A The New York Times által átvett beszámoló szerint Magyarország, a három balti állam, továbbá Írország, Lengyelország, Málta, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia azt szeretné, ha az unió évente csúcstalálkozót tartana Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia első számú vezetőivel.