Korrupció és az újraelosztás
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 10–16. között, 1023 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban újra vizsgálta a korrupció megítélését, és az állami újraelosztás egyes kérdéseit. Tíz válaszadóból nyolc úgy gondolja, hogy az kormánynak folyamatosan el kell számolnia az adófizetőknek, hogy miként gazdálkodik a pénzükkel. Mindazonáltal tízből hét megkérdezett úgy látja, hogy a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva.
A válaszadók majd' fele úgy látja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. A megkérdezettek szerint a kormánynak az egészségügyre, szociális ellátásra, oktatásra, és nyugdíjakra többet kellene költenie, azonban infrastruktúráramegfelelő az arány, azonban az állami intézmények viszont túlzó. A válaszadók többsége szerint a választók jogosan várják el a kormánytól, hogy ingyenes és magas színvonalú legyen az egészségügy, és a közoktatás. A megkérdezettek kétharmada szerint ha az állam jobban gazdálkodna a befizetett adókkal, akkor az emberek is több adót fizetnének, és kevesebb lenne az eltitkolt bevétel.
Tíz válaszadóból nyolcan (80 százalék) úgy gondolják, hogy az kormánynak folyamatosan el kell számolnia az adófizetők felé, hogy hogyan gazdálkodik a pénzükkel, míg csupán a 16 százalék gondolja azt, hogy a kormányzás négy éve alatt akormány teljesen szabadon dönthet. Leginkább a Jobbik és a Fidesz szavazók akik eképpen gondolják (23 és 22 százalék), és legkevésbé az MSZP- és a DK-szavazók. Ám még a Fidesz-szavazók körében is tízől heten (70 százalék) szükségesnek tartják a folyamatos elszámolást, a bizonytalanok körében tízból több mint nyolcan (83 százalék) látják így, míg az LMP-, MSZP- és DK-szavazók körében 90 százalék felett vanez az arány.
Mindazonáltal tízből hét (70 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva, és a válaszadók kevesebb ötöde (17 százalék) gondolja azt, hogy a közbeszerzések többsége tisztességes.
Azonban még a Fidesz-szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint tisztességtelenek és előre lejásztottak a közbeszerzések (45 százalék, 34 ellenében), és figyelemreméltó, hogy körülben vannak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre (21 százalék).
A többi párt szavazói körében egyértelmű (87-tól 100 százalékig) az a meggyőződés, hogy a közbeszerzések előre eldöntöttek és nem tisztességesek, egyedül a Jobbik szavazók körében azonosítható egy nagyobb csoport, egytizedük (12 százalék) akik másként gondolkodnak.
A válaszadók 46 százaléka úgy látja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde (20 százalék) gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. Ezzel, összességében, az érdemben válaszólók majd' kilencven százaléka korrupciót sejt Mészáros Lőrinc meggazdagodása mögött.
A Fidesz szavazók többsége is így gondolkodik, felük (49 százalék) sejt korrupciót, és a legtöbb válaszadó (27 százalék) szerint Mészáros vagyona valójában nem az övé. Mindössze a Fidesz-szavazök tizede (12 százalék) gondolja azt, hogy politikától függetlenül, becsületes munkával felhalmozott a vagyona. Azonban figyelemre méltó, hogy ebben az esetben is messz a Fidesz szavazói azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre, tízból négyen (39 százalék).
Az összes többi párt szavazói, és a bizonytalanok körében teljesen egyértelmű vélekedés, hogy a vagyon korrupció eredménye (74 - 100 százalék), megítélésbeli különbség csak abban mutatkozik, vagy a vagyon valójában kié: Mészárosé, vagy a hátországé, és ő csak a nevén tartja.
A megkérdezettek szerint a kormánynak az egészségügyre, szociális ellátásra, oktatásra, és nyugdíjakra a kelleténél kevesebbet költ (85, 74, 64 és 56 százalék), azonban infrastruktúrára megfefelelő mértékben (49 százalék), míg az állami intézmények fenntartására többet (32 százalék), vagy megfelelő mértékben (37 százalék) költ.
Az egészségügy kérdésében minden vizsgált társadalmi csoport úgy gondolja, hogy keveset költ rá a kormány, és így van a szociális ellátás tekintetében is, ám ott tízből négy (38 százalék) Fidesz-szavazó szerint megfelelő a költés. Az oktatás tekintetében egyedül a Fidesz-szavazók akik másként gondolkodnak (55 százalék szerint megfelelő, míg 32 százalék szerint kevés), de mindenki más szerint kevés a költés. Leginkább a DK-, az MSZP- és a bizonytalan szavazók (94, 78, illetve 66 százalék) akik szerint a nyugdíjakra keveset költ a kormány, ám egyedül a Fidesz-szavazók azok, akik körében többségben van (49 százalék, 38 ellenében) az az álláspont, hogy megfelelő mértékben költ.
A válaszadók többsége (39 százalék) szerint a választók jogosan várják el a kormánytól, hogy ingyenes és magas színvonalú legyen az egészségügy, és a közoktatás. Ám némileg kevesebben (30 százalék) gondolják úgy, hogy nem várható el, hogy minden ingyenes legyen, és majdnem ennyien (27 százalék) mondják azt, hogy az alapellátás tekintetében fontos az ingyenesség, ám az rendben van, hogy az extrákért fizetni kell.
Leginkább a DK- és a Jobbik-szavazók várnak el teljes ingyenességet (50 és 49 százalék), az LMP és az egyéb, kis pártok szavazói (40 és 43 százalék) gondolják úgy, hogy nem várható el, hogy minden ingyenes legyen. Ezzel szemben leginkább az egyéb kis pártok, és az MSZP-szavazók (43 és 36 százalék) azok akik elvárják az alapellátás ingyenességét, ám elfogadják, hogy az extrákért fizetni kell.
Lényegében az összes megkérdezett (96 százalék) úgy gondolja, hogy az államnak feladata, hogy gondoskodjék a nyugdíjról, szociális ellátásról, egészségügyről, és oktatásról. Ám a megkérdezettek kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy a megfelelő nyugdíjhoz nem lesz elég az, amit az állam fog adni, szükség van arra is, hogy maguk takarékoskodjanak.
A megkérdezettek kétharmada szerint ha az állam jobban gazdálkodna a befizetett adókkal, akkor az emberek is több adót fizetnének, és kevesebb lenne az eltitkolt bevétel. A többség (55 százalék) egyetért azzal, hogy az embereknek magas elvárásuk van az állammal szemben, ám ha tehetik mégis elkerült az adófizetést.
E kutatás eredményeiről további részletek a ma megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.
