Magyar ösztöndíjra hajtanak az azeri diákok százai

Valami baj van a demokráciával? címmel sorozatot kezdett, méghozzá animációs és látványos grafikákkal tűzdelt videó-sorozatot a The New York Times. Felvezetőjében Magyarországot és Venezuelát, valamint Török- és Oroszországot, pontosabban vezetőiket Orbán Viktortól Putyinig – egy lapon említi. A tudományos munkák egykoron azt hirdették: ahogy gyarapodik egy ország, úgy erősödik ezzel egy időben a demokrácia. Nos, ez a tétel mára nem minden esetben igaz. Persze a gazdag Szaúd-Arábia és az általában kétszámjegyű növekedést produkáló Kína már figyelmeztető jel volt.

Mára kiderült, az alaptételt az imént említett országok is megcáfolták. Egyesek gazdagodása a tömegek elszegényedésével jár, s vezetőik félelemben, állandó egzisztenciális rettegésben tartják állampolgáraikat. A sorozat persze arra kíváncsi, mi lesz Amerikával. Vajon az egyik legbiztosabb alapokon álló demokrácia is meginoghat? A videó azzal zárul, igen, ennek jelei a populizmus térhódításával – már látszanak.

Szintén az amerikai, méghozzá a zsidók népszerű lapja, a The Algemeiner Journal tálalja a Horthy-emlékmise miatt kirobban felháborodást, illetve idézi Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének Lezsák Sándornak, a parlament alelnökének írt levelét. A cikk rögtön kulcsszavakkal teszi nyilvánvalóvá a maga értékrendjét: náci szövetséges Horthyról és egy olyan admirálisról szól, akinek ellenőrzése alatt deportálták a magyar zsidókat. Heisler szerint felelős közjogi méltóság a holokauszt nemzetközi emléknapján kegyeletsértést követ el a Horthyra való emlékezéssel.

(Pápai Gábor rajza)

A szerző felidézi Orbán Viktor emlékezetes megjegyzését is, amelyben kivételes államférfinak nevezte Horthy Miklóst, gyakorlatilag pár órával azelőtt, hogy fogadta volna a Zsidó Világ Kongresszus elnökét, Ronald Laudert.

Már az amerikai médiában is pro- és kontra Soros-viták keletkeztek a „magyar Soros-terv” és az amerikai külügy magyar médiatámogatása okán. Andy Harris marylandi képviselő pártját fogva az US News and World Reportban Peter Roff publicista is úgy véli, Rex Tillerson külügyminiszternek és H.R McMaster nemzetbiztonsági tanácsadónak csak egy telefonjába kerülne, hogy leállítsa a 700 milliós médiatámogatást és az április választásokba való beavatkozást. És senki ne hasonlítsa Magyarországot az egypárti Zimbabwéhoz, vagy Iránhoz, Szíriához, Kínához. Hisz’ itt minden rezdülésre érzékeny demokrácia virágzik.

Kisvártatva visszavágott ugyanezen hasábokon a Nyílt Társadalom Alapítvány kommunikációs igazgatója, Laura Silber, aki szerint Magyarországon nincs jele az egészséges és működőképes demokráciának, holott Soros 1987 óta legalább 400 millió dollárral támogatta azt, s ezzel együtt Orbán Viktort is. Utóbbi most éppen ellene kampányol, groteszk és antiszemita áthallásokkal démonizálja Soros Györgyöt.

Eközben a The Washington Free Beacon arról tudósít, hogy minden eddiginél több pénzt fektetett 2017-ben Soros György a Trump elleni amerikai lobbitevékenységbe az Open Society Policy Centeren keresztül, ami az alapítványától függetlenül működik. A több mint 12 millió dollár része annak a négyéves „ellenállási stratégiának”, amelynek tervét egy befektetői konferencián készítették elő számos demokrata szenátor és liberális gondolkodó részvételével.

Ötszörös volt tavaly a túljelentkezés arra a 200 magyar ösztöndíjra, amelyet azeri diákoknak nyújt a magyar kormány – derül ki a Bakuban akkreditált magyar nagykövetnek az AzerNewsnak adott interjújából. A 2012-ben kezdődött program egyre népszerűbb, a többi között ezért is nevezte ki oktatási és kulturális ügyekkel megbízott diplomatát az azeri fővárosba. Szederkényi Viktor szerint a „déli gázfolyosó” kiépítésével Azerbajdzsán nemcsak Magyarország, hanem Európa energiabiztonságához is nagyban hozzájárul, és stratégiai szerepet tölt be. A turizmus és a mezőgazdasági együttműködés figyelemreméltó, s a közös tervek közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank támogatásával üvegház-komplexum épül Azerbajdzsánban.

A kaliforniai Berkely Egyetemen tartott előadást a Harvardról érkezett Grzegorz Ekiert professzor az európai demokráciák süllyedéséről, kiemelve Magyar- és Lengyelországot, ahol a jogállamot ostromolják évek óta – miközben a kommunista érában ők voltak az élenjáró reformerek– számol be a kanadai Hungarian Free Press. A szociológiaprofesszor meglehetősen jól ismeri a magyar helyzetet, s aggasztónak tartja a választók apátiáját. Szerinte Magyarország már nem demokrácia, de még nem diktatúra. Most éppen az autokrácia stádiumában, de a pálya a diktatúra felé lejt. Egyetlen vigaszuk lehet a magyaroknak, hogy egyelőre még midig többen akarnak az Európai Unió tagjai maradni, mint kilépni.