Megint Gorka: Szijjártó tárgyalópartnerét körözi a magyar rendőrség

Először essünk túl azon, hogy Gorka Sebestyénnek megint sikerült bejutnia a hírek világába – ezúttal azzal, hogy kiderült róla, a magyar rendőrség körözést adott ki ellene lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés vádjával. Gorka még nem is olyan rég biztonságpolitikai tanácsokat adott a magyar kormányzatnak, illetve szélsőjobboldali politikai szervezkedéssel is foglalkozott, majd Amerikába távozott.

Gorka tavaly egy időre beválasztatott a Fehér Ház stábjába, de augusztusban, röviddel az után, hogy Steve Bannon főstratégát kirúgták onnan, Gorka is távozni kényszerült. Tavaly tavasszal Szijjártó Péter úgy folytatott vele Washingtonban úgymond magyar–amerikai megbeszélést, hogy Gorka aközben is rajta volt a magyar körözési listán – ami egyébként nem túlzottan meglepő annak ismeretében, hogy saját állítása szerint is állandóan pisztolyt hord magánál, és egyszer le is bukott a washingtoni repülőtér biztonsági ellenőrzésén.

Gorka jelenleg a Fox News jobboldali hírtévében szakért biztonsági kérdésekben. Nos, minderről a magyar híradások alapján, az AP hírügynökség közvetítése révén a The New York Times és több más amerikai médiaintézmény is beszámol.  

És akkor most érdemibb dolgokról. Az Európai Unió számos részében éri fenyegetés a demokrácia egyik pillérének számító civil társadalmat, a nem kormányzati szervezeteket, NGO-kat – ismerteti az EUObserver című uniós hírportál az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének a tegnap közzétett éves jelentését.

Miközben Magyar- és Lengyelországban világosan látszanak azok az erőfeszítések, hogy megtörjék az NGO-kat, a szakértők szerint az emberi jogi csoportok unió-szerte fenyegetésekkel néznek szembe. Több országban terrorellenes intézkedések gyakorolnak közvetlen vagy közvetett hatást a civil szervezetekre, így például Francia- és Spanyolországban korlátozták a gyülekezési szabadságot.

A pénzmosás elleni intézkedéseknek szintén megvan a maguk hatása: az Egyesült Királyságban több mint háromszáz jótékonysági szervezet bankszámláját zárolták – legalábbis ideiglenesen – az új szabályok szigorú alkalmazásának a jegyében.

Az Alapjogi Ügynökség azt szeretné, ha az uniós tagállamok gondoskodnának arról, ne érjék káros mellékkövetkezmények az NGO-kat az újonnan hozott intézkedések miatt.

A jelentés emellett rámutat arra: fizikai zaklatás, fenyegetés, becsmérlő kampányok sora éri azokat a csoportokat, amelyek például a menekülteknek nyújtanak segítséget, illetve a menekültek, a melegek vagy a nők jogaiért küzdenek. Az ilyen fenyegetésekről a hatóságok nem készítenek hivatalos feljegyzéseket, de a bécsi székhelyű uniós ügynökség az ősszel részletes jelentést kíván közzétenni erről a problémakörről.

Az EUObserver beszámolója kitér az Európai Polgári Szabadságjogok Uniója elnevezésű nem kormányzati szervezet nyilatkozatára, amely szerint az Alapjogi Ügynökség most közzétett dokumentuma segíthet, amikor az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem mutat kellő érdeklődést a jogvédő szervezetek ügye iránt. A jobbközép irányzatú Európai Néppárt eközben az NGO-knak nyújtott uniós támogatás korlátozására törekszik – jegyzi meg az uniós hírportál.

A francia–német–lengyel háromoldalú egyeztető fórum, az úgynevezett Weimari Háromszög újraélesztésének a lehetőségeiről is szó volt Jacek Czaputowicz új lengyel külügyminiszter berlini tárgyalásain – írja egy másik uniós hírportál, az EurActiv. Czaputowicz elődje többször élesen támadta az uniót, és a külügyminiszter-cserét a minap végrehajtott lengyel kormányátalakítás legfontosabb elemének tekintik. A német fővárosban ezért nagy érdeklődéssel várták, mennyire lehet újítást várni a lengyel diplomáciától.

Az egyik új elem tehát a lengyel nyitottság a németekkel és a franciákkal való egyeztetésre – derül ki az EurActiv beszámolójából. A másik, hogy Czaputowicz közölte: Mateusz Morawiecki miniszterelnök Fehér Könyvet – a varsói kormány álláspontját részletesen taglaló dokumentumot – állít össze azzal az eljárással kapcsolatban, amelyet az Európai Bizottság indított Lengyelországgal szemben az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján, a lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítása – Brüsszel szerint a bírói függetlenség megsértése – miatt.

A varsói Fehér Könyv tartalmát most vasárnap fogják megvitatni Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első elnökhelyettesével. A Czaputowiczcsal folytatott eszmecseréjén Sigmar Gabriel német külügyminiszter ugyanakkor leszögezte, hogy az európai alapértékek és alapelvek nem képezhetik alku tárgyát.

Az EurActiv beszámolója szerint egyébként az új lengyel külügyminiszter a találkozón egészen sajátos értelmezésben osztotta két fő csoportra az uniós országokat. Eszerint az EU-n belül a határvonal a liberális demokráciák és – nem, nem az illiberális, hanem a – protekcionista demokráciák között húzódik. Az előbbiek a szabadkereskedelem és a versenyképesség hívei, az utóbbiak pedig korlátozni kívánják a tőke, a munkaerő, az áruk és a személyek szabad mozgását. Ebben a koordinátarendszerben Jacek Czaputowicznak sikerült a liberális demokráciák között felsorolnia Németországot, Lengyelországot, Svédországot és – igen – Magyarországot.