A magyarok nagy többsége ellenzi Paks II-t, mert veszélyes

Négy évvel a Paks II megépítéséről szóló magyar–orosz államközi szerződés aláírása után a magyar lakosság nagy többsége, 61 százaléka [1] továbbra is ellenzi a paksi atomerőmű bővítését – derül ki a Greenpeace Magyarország Paks II-vel kapcsolatos országos, reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A paksi beruházást elsősorban a veszélyessége és az erőmű működése közben keletkező radioaktív hulladékok miatt ellenzik az állampolgárok. A Greenpeace Magyarország azt várja a kormánytól: ne kockáztassa a lakosság jövőjét egy veszélyes atomerőmű-bővítéssel, és állítsa le a társadalmi támogatottságot nem élvező, veszélyes és felesleges Paks II-beruházást.

A Greenpeace Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2017 októberében országos reprezentatív kutatást végzett Paks II megítélésével kapcsolatban 1000 személy véleményét kérvén személyes megkeresésekkel.

A felmérésből kiderül: Magyarországon nincsen egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne a paksi bővítésnek. A kor, nem, iskolai végzettség, lakhely és pártprefencia szerinti bontásban végzett kutatás eredményeinek elemzéséből jól látszik: az orosz állami vállalat által, orosz hitelből építeni tervezett Paks II-t a magyar lakosság elsöprő többsége, 61 százaléka ellenzi. [2] Az atomerőmű-bővítéssel csupán az ország 19 százaléka – azaz kevesebb, mint a teljes lakosság egyötöde – ért egyet.

2016-hoz képest 8 százalékponttal nőtt a Paks II-t elutasítók aránya, és ezzel meghaladta az eddigi rekordszámot, a 2015-ös 60 százalékot. Ezzel egy időben radikálisan visszaesett a támogatók aránya is: 2015-ben még 31 százalék, 2016-ban 27 százalék, 2017-ben már csak 19 százalék támogatta a projekt megvalósulását.

Az atomerőmű veszélyessége minden társadalmi csoportban a vezető ellenérv. A legtöbben (a válaszadók 39 százaléka) a felsorolt válaszok közül a „veszélyes” szót említették Paks II ellen szóló legfontosabb ellenérvként. A második legfőbb (a válaszadók 29 százaléka szerinti) érv az erőműbővítés ellen a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémája volt.

Magyarország jövőbeni energiaigénye azonban nem függ Paks II-től. Egy valóban fenntartható, és a lakosság biztonságát nem veszélyeztető megújulóenergia-rendszer fokozatos kiépítésével hazánk is döntően fedezni tudná energiaszükségletét tiszta energiaforrásokból. [3] A megújulókra való átállás továbbá hosszú távon hozzájárulhatna energiafüggetlenségünkhöz is. Paks II-vel ugyanis Magyarország villamosenergia-termelésének függősége akár 70-80 százalékra is növekedhetne a 2030-as évekre. [4]

„A Paks II-vel kapcsolatos közvélemény-kutatás világosan jelzi: Paks II-nek nincs társadalmi támogatottsága, a teljes magyar lakosság többsége ellenzi a Paks II-beruházást. A magyar kormánytól ezért azt várjuk: csökkentse a napelemek és a napelemes rendszerek áfáját, valamint a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíjat, és ezáltal is tegye a lakosság számára könnyebben elérhetőbbé és olcsóbbá a megújuló energiarendszerek kiépítését”  [5] – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

[1] A 2017. októberi közvélemény-kutatás eredményei ábrákon: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157691624204164

[2] A közvélemény-kutatás részletes adatai: www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/201710_kozvkut_PaksII.xlsx

[3] https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub-Wuppertal%20Z%C3%B6ld%20Magyarorsz%C3%A1g.pdf

[4] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/80-energiafuggseg/

[5] Petíció a napelemes rendszerek lakossági elterjedéséért hazánkban: greenpeace.hu/napenergia