Orbán az Európai Unió ellenében védi Oroszországot
Számos nemzetközi lap átvett részleteket Orbán Viktornak a Welt am Sonntag számára adott interjújából. Az orosz TASZSZ hírügynökség kizárólag a Putyinra vonatkozó megállapításokat ismertette: az EU-nak egyszerre kellene erőt és együttműködési készséget demonstrálnia Oroszország irányba, mert ami most jellemezi ezt az egyoldalú politizálást, az kifejezetten rossz.
Ám Orbán az unió egységének fenntartásával magyarázta, miért nem vétózta meg hazánk az Oroszországgal szembeni szankciókat. Szerinte tudomásul kell venni, hogy erőssé tette országát, s így ismét világpolitikai tényező. Amíg a Nyugat a szabadságszeretet helyezi mindene fölé, addig Oroszországnak az a fontos, hogy egyben tarthassa ezt a hatalmas országot, s minden csak azután következik. Ebből is látszik – véli Orbán –, hogy az unió nem érti Oroszország gondolkodását.
Az olasz La Repubblicát – amelyben vasárnap Orbánnal készült interjú jelent meg – még az osztrák Der Standard is fontosnak tartotta szemlézni, s a címében idézi a magyar kormányfőt: Olaszország nem tiszteli a schengeni határokat. Görögországot is idesorolta, mert együtt nem tudják megvédeni Európát, noha – ismeri el, tényleg sokat tesznek a menekültekért. Ellenben Magyarország az, aamely a schengeni határvédelmet több milliárdért kiépítette, s nem hogy nem fizet ezért Brüsszel, de még szid is – fogalmazott Orbán Viktor. Az uniós vezetők fejére olvassa, hogy a határvédelemről az ő feladatuk lett volna gondoskodni. Szerinte a szíriai háborús menekülteknek joguk van biztonságban élni és védelmet keresni, de manapság egyre több a gazdasági menekült, akik köztünk akarnak jobban élni. Az osztrák lap az olasz Északi Ligát xenofóbnak nevezve idézi vezetőjüét, Roberto Calderolit, aki szerint Orbán Viktornak teljesen igaza van a menekültkérdésben. S ha a márciusi választás eredményeként Berlusconiékkal hatalomra kerülnének, akkor biztos, ezt a politikát fogják ők is meghirdetni.
Puszta-populizmus című könyvében Stephan Ozsváth az Orbán-jelenséget járja körbe, s erről számol be a német Tageszeitung. A szerzőt úgy ismerik német nyelvterületen, mint aki a legjobban ért Magyarországhoz, lévén magyar felmenői, s akinek apja 56-os menekült. Egyébként magyarul is beszél Ozsváth. A populizmus prototípusaként jellemezve a magyar kormányfőt arról is képet ad, hogyan váltak Orbánhoz hasonló populistává más európai vezetők. A cikk rendkívül tömören jellemzi az Orbán-rendszer lényegét. A gazdaságról szólva azt írja, hogy a neoliberalizmus legklasszikusabb kínzását vitte végbe az államadósság csökkentésével, az egykulcsos adóval és a legmagasabb áfa bevezetésével. Az Orbán-elitet úgy láttatja, mint a nepotizmust, az urambátyám-világot. Egy helyt Moszkva uniós ügynökének is nevezi, hiszen Putyin legjobb külföldi barátja. Az Európai Néppárttól azt követeli, hogy fejezze be Orbán babusgatását, a Fideszt pedig tegye helyre.
A spanyol Olive Press számol be arról, hogy Spanyolország is csatlakozott a hollandok, magyarok, lengyelek és olaszok alkotta csoporthoz, amely ellenzi Brüsszel álláspontját a szigorú és büntető jellegű Brexit-procedúrában. Ők ugyanis azt mondják, mindent meg kell tenni azért, hogy Nagy-Britannia a kiválás után is szoros partnere legyen az uniónak, s nem kell szankciókkal sújtani távozása miatt. A lap úgy látja, Franciaország és Németország egyedül marad a munkaerő szabad áramlását britekre erőltető pozíciójával.
A román kormányfőnek a magyar zászló kapcsán a székelyek autonómiatörekvéseire vonatkozó megjegyzése mellett nem ment el sem a The Washington Post, sem a brüsszeli Politico. Bocsánatkérés helyett a román külügyminisztérium reagált, amely szerint a törvényességre és a rendre ügyelnie kell a miniszterelnöknek. A lap megjegyzi, hogy az áprilisi választásokra melegítő Orbán Viktor az erdélyi szavazókra is nagyban számít.
Egy ismeretlen rendező minden idők legnépszerűbb filmje mögött címmel közöl írást Alan Rode könyvéről a Times of Israel. Az ismeretlen rendező, a magyar származású Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály zsidó menekült, aki a világ egyik legismertebb filmjét, a Casablancát rendezte. A könyv épp azért született, mert szinte senki nem tudja, hogy ő magyar volt, aki az 1944-i Oscar-gálán röviden és borzasztó akcentussal köszönte meg a díjat. Állítólag élete végéig szenvedett az angollal, mégis legalább 100 film őrzi a nevét Hollywoodban, a többek között a Fehér karácsony, a Yankee Doodle Dandy vagy a Jazz-énekes. Kaminer Manó néven született, majd magyarosította Kertész Mihályra, és Hollywoodban megint új nevet, a Michael Curtizt vette fel. A cikkben egy ponton a mostani szexuális zaklatások ügyével is összefüggésbe hozzák, de erről most nem, inkább olvassák el a cikket.
