V4-ek: az új keleti blokk

A The New York Times a Reuters hírügynökség jelentése alapján beszámol a Jobbik elleni számvevőszéki eljárásról, amely szerint a hatóság arra hivatkozva, hogy a párt a piaci árnál olcsóbban használta kampánycélokra Simicska Lajos óriásplakátjait, 660 millió forintra megbírságolta a Jobbikot, és ez kétségessé teszi, hogy az ellenzéki párt egyáltalán el tud-e indulni a választási küzdelemben. A beszámoló emlékeztet arra, hogy az Állami Számvevőszék vezetője, Domokos László, a Fidesz volt országgyűlési képviselője.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a Die Presse című osztrák lapnak adott nyilatkozatában Varsó védelmére kelt az Európai Bizottság és a lengyel kormány közötti jogvitában, és azt állította, hogy nem Lengyelország, hanem az uniós intézmény „üresíti ki” a jogállamiságot.

A Brüsszeli Bizottság azért indított eljárást Varsó ellen, mert az igazságszolgálatás reformjaként beállított új lengyel törvények sértik a bírói függetlenséget, alárendelik a bírákat a parlamenti kormánytöbbség akaratának.

Az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján indított eljárás elvben elvezethet akár az érintett tagállam EU-n belüli szavazati jogának a felfüggesztéséhez is – írja az osztrák lap, de hozzáteszi: a magyar kormány jelezte, hogy adott esetben meg fogja akadályozni ilyen uniós döntés meghozatalát. Trócsányi szerint nem a lengyel törvényalkotás, hanem az Európai Bizottság fellépése mond ellent a jogállamiság követelményeinek.

A Los Angeles Times az AP amerikai hírügynökség jelentése alapján arról ír, hogy Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök brüsszeli látogatása kezdetén Konrad Szymanski külügyminiszter-helyettes reményének adott hangot az unióhoz fűződő viszony megjavításának az esélyeit illetően. „Reméljük, hogy Brüsszel megérti az álláspontunkat” – nyilatkozott Szymanski. A Los Angeles-i lap által idézett hírügynökségi jelentés emlékeztet arra: Lengyelországnak nem érdeke s konfliktus élezése, hiszen óriási összegeket – 2014–20 között 86 milliárd eurót – kap az uniótól fejlesztési célokra. A lengyelek nagy többsége támogatja az ország EU-tagságát. 

A müncheni Süddeutsche Zeitung „A szolidaritás ára” című cikkében – jórészt az uniós költségvetés újraosztásának a kilátásait elemezve – egyebek közt arról ír: Berlinben és másutt sem feledkeznek meg arról, hogy kik azok, akik a menekültválság leküzdésére tett erőfeszítések közepette megtagadták a szolidaritást.

Magyarország és Lengyelország az EU költségvetési tárgyalásai során ezért jó eséllyel megkaphatja a számlát – írja a bajor lap. Ennek egyik lehetséges módja az, hogy emelik majd az önrészt, amivel a fejlesztési támogatásban részesülő államnak vagy régiónak saját zsebből ki kell egészítenie a kiutalt uniós pénzt. Ez most általános szabály szerint 10 százalék, de uniós körökben beszélnek a kötelező önrész egyharmadra emelésének a lehetőségéről is.

A Die Welt című német lap kommentárban foglalkozik Európa megosztottságával, és megállapítja: a vasfüggöny lehullása óta nem volt olyan súlyos a helyzet, mint most: Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban „nemzetmegőrzési okokból” új keleti blokk jött létre. Ahhoz van ugyan elég ereje, hogy háta mögött a NATO-val védekezzen Oroszország birodalmi igényeivel szemben, de közben megosztja az európai intézményeket.

Eközben – folytatódik a Die Welt helyzetelemzése – a brexittel, valamint Katalónia, illetve Korzika függetlenségi törekvéseivel új elemek jelennek meg az európai politikában, miközben a külső határok mentén az iszlamista terrorizmus fenyegeti az európai kulturális értékeket. Az ellenőrizetlen menekülttömeg minden idegen visszautasításához vezet, és az olyan populista jelszavak, amelyek szerint „a hajó megtelt”, megkérdőjelezik a népek közötti szolidaritást és a humanizmust.

A német lap emlékeztet arra: Európa korábbi történelmére is regionális konfliktusok, szellemiség mentén dúló harcok, világnézeti háborúk nyomták rá a bélyegüket, és ezek gyakran taszították romlásba a népeket. De Európának mindig volt ereje a béke megkötéséhez is. Nem szabad átsiklanunk azon veszélyek fölött, amelyek ma leselkednek az európai békés berendezkedésre, és felelősségteljesen kell viszonyulni mindahhoz, ami történik, hiszen ezek a dolgok ember által történnek, és ember által meg is akadályozhatók – írja a Die Welt.