Ausztria aligha csatlakoznék az Orbán és Társai vállalkozáshoz
A fenyegetőzések ellenére Lengyelország és Magyarország befolyása csekély az európai partnerekre – írja a Der Standard című bécsi lap a két ország miniszterelnökének szerdai budapesti megbeszéléséről szóló kommentárjában.
„Vörös szőnyeg, katonainduló, egy baráti miniszterelnök Kelet-Európából, közös ellenség, világos szavak – ezek a kellékei annak a hangulatnak, ami különösen kedvére van Orbán Viktor magyar kormányfőnek. Nem csoda, hogy Mateusz Morawiecki budapesti látogatását arra használta fel, hogy fenyegesse az Európai Uniót” – fogalmaz Thomas Mayer, a lap budapesti tudósítója.
A kommentár szerint mindazonáltal alaptalan az a feltételezés, hogy a visegrádi államok – Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia - megállíthatják a további EU-integrációt. Erre három érvet hoz fel. Először is Nagy-Britannia 2019-i kilépésével az Orbán körüli euroszkeptikusok elveszítik legerősebb unión belüli szövetségesüket. Másodszor a V4 országai, amelyek összességében az EU-pénzek nettó kedvezményezettjei, egyáltalán nem egységesek. Bár mindannyian elutasítják a menekültek elosztását, Robert Fico szlovák miniszterelnök Brüsszelben leszögezte, hogy Szlovákia számára az euróövezeti tagság fontosabb, mint Visegrád. Harmadszor pedig a reálpolitika ellentmond annak a spekulációnak, hogy Ausztria új, néppárti-szabadságpárti kormánya csatlakozna az Orbán és Társai vállalkozáshoz.
A Der Standard tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy Sebastian Kurz kancellár röviddel hivatali eskütétele után egyértelműen állást foglalt az unió mellett. Tíz nap múlva Párizsba és Berlinbe, Emmanuel Macron francia köztársasági elnökhöz és Angela Merkel német kancellárhoz utazik, hogy demonstratív módon támogatásáról biztosítsa Európa-párti közös reformkezdeményezésüket. Visegrád fantomja ehhez képest csupán mellékszereplő – írja a Der Standard.
A német nagykoalíciós kormányalakítási tárgyalások esélyeit mérlegeli a Politico című amerikai portál európai kiadása. A különböző politikai témákat áttekintve az Európa-politikát illetően az elemzés megállapítja: a német kereszténydemokraták, a CDU, bajor testvérpártjuk, a keresztényszociális CSU, illetve a szociáldemokraták, az SPD egyaránt Európa-pártinak számítanak, és támogatják az EU integrációjának további elmélyítését, de abban azért eltér a nézetük, hogy meddig menjen el ez az integráció.
A legradikálisabb álláspontot az SPD foglalja el. Vezetője, Martin Schulz nemrégiben újra megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy 2025-re teremtsék meg az Európai Egyesült Államokat. Pártja támogatja Macron francia elnök reformjavaslatainak a többségét, beleértve azt is, amelyik az euróövezet közös költségvetésének a megteremtésére és a közös pénzügyminiszteri tisztség létrehozására irányul.
Angela Merkel és a CDU szintén felkarolta Macron azon javaslatát, amelyik a vállalkozások adóztatásának a harmonizálására, illetve az Európai Valutaalap megteremtésére vonatkozik. Több fenntartása van azonban az európai intézmények reformját illetően.
„És ott vannak a bajorok” – folytatódik a Politico elemzése. Eszerint ők a leginkább kritikusak a további európai integrációval szemben. „Hogy világossá tegyék, hol állnak, a CSU vezetői meghívták hétvégi párttanácskozásukra Magyarország keményvonalas vezetőjét, Orbán Viktort, aki vitathatatlanul Merkel legfigyelemreméltóbb ellenfele az európai porondon” – írja a Politico.
Erről a CSU-találkozóról, amelyet Seeon kolostorában tartanak, a hamburgi Der Spiegel online-kiadása azt írja: a vendéglista azon pontja felér egy provokációval, hogy pénteken kora délután Orbán Viktor mond beszédet. A cikk emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök szembehelyezkedett a német szövetségi kormány menekültpolitikájával, valamint az illiberális demokráciát hirdeti.
„Horst Seehofer, aki ma még Bajorország miniszterelnöke, a legjobban a magyarokkal ért szót, de azért felszólalás Seeonban, éppen most?” – kérdezi megütközve a Der Spiegel.
A The New York Times a Reuters hírügynökség jelentése alapján beszámol arról, hogy Ausztriában a konzervatívok és a szélsőjobboldaliak nemrég megalakult kormánykoalíciója a családi pótlék folyósításának a beszüntetését tervezi abban az esetben, ha a gyermek olyan külföldi országban él, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak.
Sebastian Kurz kancellár szerint nem tisztességes, ha például két olyan gyerek után, aki Romániában él, havonta mintegy háromszáz eurót utalnak át oda, ahol ez az összeg csaknem az átlagjövedelemnek felel meg. Ausztria 2016-ban 273 millió eurót utalt át az EU, illetve az Európai Gazdasági Térség országaiba 132 ezer olyan gyerek után, akinek a szülei Ausztriában dolgoznak.
