A 2017. év embere: Hosszú Katinka
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 8–13. között, 1005 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az idén újra, hogy miként értékelik a magyar választók a 2017. évet, és milyen ügyeket, szereplőket tartanak a legfontosabbnak. A megkérdezettek körében kicsivel többen voltak akik szerint 2017 inkább rossz év volt, mint akik szerint inkább jó.
Ugyanannyian mondták, hogy 2017-ben jobb lett az anyagi helyzetük, mint ahányan azt, hogy rosszabb. A válaszadók szerint leginkább a világ legfontosabb eseményei a világban a menekültek Európába áramlása, Trump elnöki tevékenysége, valamint az észak-koreai atomfenyegetés voltak. A megkérdezettek szerint a legfontosabb hazai események a FINA vizes vb, valamint a menekülthelyzet, hazánk legnagyobb problémái pedig a menekülthelyzet, az elszegényedés, és az egészségügy állapota voltak.
A válaszadók szerint az év embere tavaly után ismét Hosszú Katinka, őt nem sokkal lemaradva Orbán Viktor követi, azonban ez a kérdés is megosztotta a válaszókat a pártpreferenciák mentén.
A megkérdezettek körében kicsivel többen voltak akik szerint 2017 inkább rossz év volt (26 százalék), mint akik szerint inkább jó (21 százalék), ám válaszadók fele (51 százalék) szerint átlagos volt. A Fidesz szavazói azok, akik körében vannak alegtöbben (41 százalék), akik szerint 2017 jó év volt, és mindössze 6 százalékuk szerint rossz. A többi párt és a bizonytalan szavazók körében azok vannak többségben (29–61 százalék), akik szerint 2017 rossz év volt, míg kevesebben (0–15 százalék) gondolják úgy, hogy jó volt az év.
Ugyanannyian mondták, hogy 2017-ben jobb (22 százalék) lett az anyagi helyzetük, mint ahányan azt, hogy rosszabb (22 százalék), ám a válaszatók több mint fele (55 százalék) esetében érdemben nem változott.
Ennél a kérdésnél is számottevő különbségeket találunk pártpreferenciák szerint. Legkevésbé az MSZP- és a DK-szavazók mondták, hogy jobb lett az anyagi helyzetük (3–3 százalék), leginkább a Fidesz-, az LMP- és a bizonytalan szavazók (35, 20 és 19 százalék). Viszont egyedül az Fidesz-szavazók körében vannak többen akik vastagabb pénztárcáról számoltak be, mint azok, akik vékonyabbról (35 százalék 9 ellenében), a többi párt szavazó körében egyértelmű többségben vannak azok, akiknek romlott az anyagi helyzete.
A válaszadók szerint leginkább a világ legfontosabb eseményei a világban a menekültek Európába áramlása (23 százalék), Trump elnöki tevékenysége (16 százalék), valamint az Északi-Koreai atomfenyegetés (10 százalék) voltak. 6 százaléknyi válaszadó említette még az európai terrorcselekményeket, illetve 2 százalék a Brexitet. A megkérdezettek fele (50 százalék) nem említett semmilyen eseményt.
Más-más arányban említették ugyan, de ezzel megegyező volt a sorrend a Fidesz, a Jobbik szavazók, illetve a bizonytalan választók körében. Az MSZP-szavazók némileg másként gondolkodnak, körükben Trump elnöki tevékenysége volt a legfontosabb esemény, majd az észak-koreai atomfenyegetés, és a menekültek Európába áramlása következett.
A megkérdezettek szeirnt a legfontosabb hazai események a FINA vizes vb (22 százalék), valamint a menekülthelyzet (13 százalék) voltak. 3, illetve 2 százaléknyi megkérdezett említette még a határon épült kerítést, és a Soros-kampányt. A válaszadók közel fele (48 százalék) nem említett eseményt.
Az egyes pártok szavazói másként gondolkodnak ebben a kérdésben. A Fidesz-szavazók közül legtöbben a menekülthelyzetet, és némileg kevesebben a vizes vb-t (24, és 20 százalék), illetve 5 százaléknyian a határra épített kerítést említették. Az MSZP-szavazók körében az első helyen a vizes vb (34 százalék) van, amit messze lemaradva a stadionépítések, és a határkerítés (6, és 5 százalék) követ. A Jobbik-szavazók esetén is a vizes vb kapta a legtöbb említést (16 százalék), amit jócskán lemaradva a Soros-kampány (4 százalék), valamint az orosz befolyás növekedése (3 százalék) követ.
A megkérdezettek szerint hazánk legnagyobb problémái pedig a menekülthelyzet (31 százalék), az elszegényedés (17 százalék), és az egészségügy állapota (13 százalék)voltak. Többen említették még a korrupciót, a munkaerőhiányt (8–8 százalék), és apolitikai kommunikációt, valamint az oktatás helyzetét (7–7 százalék).
A menekülthelyzet a Fidesz- és a bizonytalan szavazók körében volt a legfontosabb probléma (49 és 29 százalék), az MSZP- és a Jobbik-szavazók körében ez a harmadik, illetve a negyedik helyre került (14 illetve 13 százalék). Az MSZP-szavazók körében az elszegényedés és az egészségügy állapota is messze nagyobb problémának bizonyult (42 és 39 százalék), míg a Jobbik-szavazók körében a ezeken túl még a munkaerőhiány is fontosabb (25, 14 és 14 százalék).
A válaszadók szerint az év embere Hosszú Katinka (19 százalék), őt nem sokkal lemaradva Orbán Viktor követi (18 százalék). Azonban ebben a kérdésben megosztottnak tűnik föl a társadalom a pártos törésvonalak mentén. Egyedül a Fidesz-szavazók körében végzett Orbán Viktor az első helyen (46 százalék), és körükben Hosszú Katinka lett a második (14 százalék). Az MSZP-, a Jobbik-szavazók, valamint a bizonytalanok körében Hosszú Katinka lett az év embere, míg Orbán Viktor legjobb esetben is a holtversenyes második helyre elég.
E kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.
