A magyar baloldal szélsőjobboldali dilemmája

A Spiegel Online szerint a német szociáldemokraták bírálják, hogy a konzervatív bajor CSU meghívta január elején tartandó zártkörű megbeszélésére Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Sebastian Kurz osztrák kancellárt.

A Keresztényszociális Unió – testvérpártjának, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Uniónak az oldalán – január 7-én kezd puhatolózó megbeszélést Berlinben a Német Szociáldemokrata Párttal a nagykoalíció újrakötéséről. Közvetlenül ezt megelőzően a CSU a felső-bajorországi Seeonban elvonul a világ szeme elől a hagyományos évkezdő tanácskozására. A Münchner Merkur című lap értesülése szerint erre a megbeszélésre meghívást kapott Orbán és Kurz.

A szociáldemokraták szövetségi parlamenti frakciójának egyik vezetője, Carsten Schneider bírálta Orbán és Kurz meghívását – írja a Spiegel Online. „A CSU-nak tudnia kell, hogy ezzel milyen jelzést ad” – mondta Schneider a portálnak, és hozzátette: pártja ezzel szemben világos Európa-párti irányvonalat követ.

A magyar baloldal szélsőjobboldali dilemmája címmel ír a Politico című amerikai hírportál európai kiadása arról, hogy a magyarországi baloldalon egyesek a Jobbikkal való együttműködés korábban elképzelhetetlen gondolatát támogatják. Abból indulnak ki, hogy mivel Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz magasan vezet a közvélemény-kutatások szerint, az ellenzék csak akkor képes legyőzni az illiberális demokrácia hirdetőjét, ha összefog azokkal, akik a palánk túlsó oldalán vannak. Más baloldaliak és liberálisok hevesen ellenzik ezt a nézetet – teszi hozzá a Politico.

A cikk beszámol arról, hogy a Jobbikra kirótt kétmillió eurós bírság elleni tiltakozó megmozduláson zöldek és liberálisok is megjelentek. Azok a baloldaliak, akik úgy vélik, hogy legalább informális együttműködésre van szükség a Jobbikkal, a magyar demokráciára nézve azt tartják a legnagyobb veszélynek, ha Orbán megszilárdíthatja a hatalmát – írja a Politico. Idézi a prominens baloldali aktivistaként bemutatott Gulyás Mártont, aki szerint ma Magyarországon szélsőjobboldali, sőt neofasiszta kormány van hatalmon. Szomorúnak tartja, hogy a második legnagyobb ellenzéki párt szintén szélsőjobboldali, de szerinte a Jobbik most „mérsékelt szélsőjobboldali”.

Ezzel a nézettel szemben – írja a Politico – állnak azok, akik elfogadhatatlannak tartják a Jobbikkal való kooperációt. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a portál kérdésére adott válaszában emlékeztet arra, hogy a Jobbik volt az, amelyik néhány évvel ezelőtt uniós zászlót égetett, illetve amelyik a zsidók listázását javasolta. Gyurcsány szerint a Jobbik testesíti meg mindazt, ami ellen az általa vezetett Demokratikus Koalíció harcol.  

Gyöngyösi Márton, aki a Politico szerint 2012-ben a magyar zsidók listázására szólított fel, elismerte az amerikai portálnak: „természetesen van egy múltunk, és a múltunkban vannak bizonyos dolgok, amikre nem vagyunk túl büszkék”. „Az egy rossz nyilatkozat volt, pont. És bocsánatot kértem érte” – idézi Gyöngyösit a Politico. A cikk megírja róla, hogy nagyrészt az arab világban és Dél-Ázsiában nőtt fel, ahol az apja a kommunista időszak kereskedelmi tisztségviselője volt, és a dublini Trinity College-ban tanult.

„A dolgok ritkán fekete-fehérek, és tudom, hogy még mindig van házi feladatunk, még mindig vannak körülöttünk hitelességi kérdések” – mondta Gyöngyösi a Politicónak.

A cikk szerzője megszólaltatja Krekó Pétert, a Political Capital elemző intézet igazgatóját, aki szerint az ellenzéki oldalon ma csodára várnak. Krekó szerint miközben a Jobbik igyekszik átalakítani a róla alkotott képet, egyes politikusai és törzsszavazói elidegenednek tőle. A Jobbik most identitásproblémákkal küzd, és az a veszély leselkedik rá, hogy unalmas párttá válik – idézi az amerikai hírportál európai kiadása Krekó Pétert.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál röviden beszámol arról, hogy Magyarország nem támogatta azt a nagy többséggel elfogadott ENSZ-közgyűlési határozatot, amely elítéli, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként. A magyarok öt másik uniós tagországgal – Cseh-, Horvát-, Lengyel-, Lettországgal és Romániával – együtt tartózkodtak a szavazásnál, és ezzel meghiúsították, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviseljen ebben a kérdésben. Az EU egyébként azt vallja, hogy Jeruzsálemen – a majdani kétállami megoldás jegyében – osztoznia kell Izraelnek és a palesztin államnak. Az EUObserver megjegyzi: az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy megvonja támogatását azoktól az országoktól, amelyek igennel szavaznak az ENSZ-közgyűlési határozati javaslatra.