Orbán megvédi Lengyelországot az uniós büntetéstől?
Aligha vonják meg Lengyelország szavazati jogát a EU 7-es cikkelyének alkalmazásával, ugyanis Magyarország azonnal jelezte, bármilyen büntetésről legyen szó, megvétózza az esetleges döntést – értelmezi a Brüsszelben történeket a The New York Times.
Márpedig bármilyen szankció alkalmazásához az összes tagállam, azaz 27 ország egyöntetű döntése szükséges. Mateusz Morawiecki kormányfőt pedig meghívta Brüsszelbe Jean-Claude Juncker, miután twitteren azt írta: nagyon nehéz nap volt ez Lengyelország és az Európai Unió számára egyaránt. Ugyanakkor a cikk szerint ez a megrovás figyelmeztetés a volt kommunista blokk országainak is: Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának és Romániának is. Andrzej Duda elnök azonban épp az ellenkezőjére figyelmeztette Brüsszelt: ami az országában történik, az nem a demokratikus normákkal való visszaélés, hanem épp ellenkezőleg, a demokrácia minden eddiginél egyértelműbb megnyilvánulása. Jogtalan az igazságügyi törvényeket és az alkotmányt ért bírálat, mivel nem a bírókat kell szolgálniuk életfogytig a törvényeknek, hanem a bíráknak kell szolgálniuk a népet. A cikk értelmezésében az uniós csatlakozás óta Lengyelország haladása megtorpant, s ezért lép fel az európai közösség. S az is elég nyilvánvaló, hogy nincs másról szó, mint a Jog és Igazságosság pártjának hatalomtechnikai manőverezéseiről és a populista kormányok térségbeli térnyeréséről, amely a Brexittel küszködő unió egységét belülről bomlasztja. Ráadásul Németország és Franciaország arculcsapásként értékeli, hogy Andrzej Duda azok után írta alá az alkotmánymódosítást, miután Brüsszel bejelentette a szankciós folyamat elindítását.
Megvédjük Lengyelországot címmel a Radio Poland, a lengyel közszolgálati rádió Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait idézte, aki példátlannak és elképesztőnek nevezte az Európai Bizottság szerdai döntését, ami súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását, mert önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat. Semjén szerint koncepcionális politikai eljárás folyik.
Az arab világ legnagyobb hírügynöksége sem ment el a téma mellett: Al Jazeera a folyamat előzményeként a magyar demokrácia erózióját és az illiberális példamutatást emlegeti. A lengyel és a magyar kormány hasonlósága kapcsán a menekültügyi kvóta közös megtagadására is kitér. Az EB három hónapot adott Varsónak a kifogások korrigálására.
Az osztrák Volksblatt egyenesen a címében emeli ki: Orbán megvédi Lengyelországot az uniós büntetéstől. Szintén az osztrák sajtóból, az OÖNachrichtenből tudjuk meg, hogy az új külügyminiszter, Karin Kneissl első külföldi vizitje Budapestre és Pozsonyba vezet január elején, és hivatkozik a Szijjártó Péterrel folytatott telefonbeszélgetésére is, amikor a magyar külügyminiszter úgy fogalmazott: új korszakba lépnek az osztrák–magyar kapcsolatok Kurz kormányának felállásával.
A Handelsblatt írásából azt tudjuk meg, hogy Ausztria új kancellárja közvetítő akar lenni a menekültkérdésben kialakult uniós vitázó felek között. Enyhíteni akarja – ahogy mondta Sebastian Kurz – a Nyugat és a Kelet között a felszültséget. Ebben a döntésében szerepet kaphatott Kurz elődje, a szociáldemokrata Christian Kern kancellár, aki a múlt héten Brüsszelben figyelmeztette utódját: Ausztriának nem a Visegrádi 4-ek közt a helye, hanem Merkel és Macron mellett.
Afgán család perelte be a horvát hatóságokat hatéves lánya halála miatt – számol be a nebraskai The Independent az amerikai hírügynökség belgrádi keltezésű anyaga alapján. A horvát határőrök november 21-én éjszaka nem engedték meg a hatgyerekes családnak, hogy benyújtsák menedékkérelmüket egy éves szerb tartózkodásuk után, abban reménykedvén, hogy Magyarországra juthatnak. A horvát rendőrség állítólag visszaküldte őket a szerb határra, a sínekhez, és percekkel később elütötte a vonat a kislányt. A horvátok tagadják, hogy átlépték volna az ő határukat. A horvát belügyminiszter szerint még mentőt is küldtek, de már nem tudták megmenteni a kislányt. Nemzetközi jogvédő szervezetek Horvátországot és Magyarországot is felelőssé teszik azért, hogy a menekülteket erőszakkal visszaszorítják Szerbiába. Jelenleg 4500-an tartózkodhatnak a szerb határon, fele részt gyerekek. Összetákolt központban vagy a szabad ég alatt fagyoskodnak.
