Hazánk 7 750 000 000 000 forint támogatásban részesül az európai strukturális és beruházási alapokból
Az Európai Bizottság ma jelentést tett közzé az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) forrásainak felhasználásáról. Az esb-alapok az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot foglalják magukban. – Magyarország 9 országos program révén 25 milliárd euró (7750 milliárd, azaz 7 750 000 millió forint!) támogatásban részesül az európai strukturális és beruházási alapokból. Ez személyenként átlagosan 2532 euró / 785 ezer Ft az EU költségvetéséből a 2014–20 közötti időszakban.
A mai jelentés azt összegzi, milyen eredményeket sikerült eddig elérni a 2014–20 közötti finanszírozási időszak eddig eltelt éveiben az öt pénzügyi alap forrásainak segítségével. Az az EU egészére vonatkozó legfontosabb eredmények:
- 2017 októberéig az esb-alapok 2014–20-ra szóló költségvetésének csaknem felét kötötték le konkrét célokra.
- 2016 végéig összesen 2 millió projektet választottak ki uniós finanszírozásra.
- 2016 végéig az alapokból 793 500 vállalkozás jutott támogatáshoz, aminek köszönhetően becslések szerint 154 000 új munkahely jött létre.
- Eddig már 7,8 millióan részesültek álláskeresési vagy készségfejlesztési támogatásban.
- Összesen 23,5 millió hektár mezőgazdasági földterületen javult a biológiai sokféleség.
A jelentésből kiderül, hogy a 2014–20-i támogatási időszakban bevezetett újítások is teljesítettékk a hozzájuk fűzött reményeket.
Az új feltételek jó befektetési környezetet teremtettek – A sikeres beruházások első értékelése azt mutatta, hogy az új feltételrendszer erőteljesen és az ágazatok széles körében ösztönzi a reformfolyamatokat.
Kevesebb bürokrácia a kedvezményezettek számára – A tagállamok egyre bátrabban élnek a 2014–20 közötti kohéziós politikai keret által kínált egyszerűsítési lehetőségekkel, melyeknek köszönhetően az alapok kezelésére online eljárások állnak rendelkezésre, a vállalkozások az eddiginél egyszerűbb módon pályázhatnak támogatásra, a kedvezményezettek pedig egyszerűbben igényelhetnek visszatérítést.
A rendelkezésre álló források intelligens felhasználása intenzív magánfinanszírozást eredményezett – 2016 végéig az esb-alapok programjai részeként 13,3 milliárd eurót különítettek el pénzügyi eszközökre, amelyek elsősorban a kkv-k, a kutatás és az innováció, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatását szolgálják. (Még több részlet itt olvasható.)
Az esb-alapok végrehajtásáról szóló 2017-es stratégiai jelentés
Tájékoztató az esb-alapok révén elért eredményekről
Adatbázis: az esb-alapok Magyarországon
Bővül a Galileo műholdas navigációs rendszer
Csaknem napra pontosan egy éve, hogy Európa műholdas navigációs rendszere, a Galileo elkezdett szolgáltatásokat nyújtani közigazgatási szervek, vállalkozások és a lakosság számára. Akkor a rendszert 18 műhold alkotta. A konstelláció várhatóan 2020-ra válik teljessé, amikor is összesen 30 műhold tartozik majd hozzá. Tegnap az EU újabb 4 műholdat bocsátott fel az űrbe, és ezzel a Galileo műholdjainak száma 22-re emelkedett. A műholdakat a francia-guyanai Kourouban működő európai űrrepülőtérről fölbocsátott Ariane–5 európai hordozórakéta állította pályára.
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőket mondta az alkalomból: „A Galileo javítja az uniós polgárok életminőségét: minden eddiginél hatékonyabb és pontosabb navigációt tesz lehetővé az okostelefonok használata közben, és segíti, hogy a segélyhívó szolgálatok is sokkal gyorsabban kiérkezzenek a baleseti helyszínekre. Az újabb műholdak sikeres felbocsátásának köszönhetően a Galileo rendszer tovább bővült, és fejlesztése jó úton halad afelé, hogy 2020-ra elérje teljes működési kapacitását.”
A Galileo központi eleme a Bizottság űrstratégiájának, melynek főcélja, hogy ösztönözze új szolgáltatások kifejlesztését és új üzleti lehetőségek létrejöttét, előmozdítsa Európa űrkutatásban betöltött vezető szerepét, és megerősítse Európa stratégiai önállóságát. A nagy pontosságú műholdas navigációs rendszer máris segíti a veszélyhelyzetek kezelését, pontosabb navigációs szolgáltatásokat kínál a használóknak, javítja a kritikus infrastruktúrák időbeli összehangolását, és biztonságos szolgáltatásokat nyújt az állami hatóságoknak. (A teljes közlemény itt olvasható angolul.)
- További információk és videó a 4 műhold pályára állításáról (angolul)
- A Galileo elindítja kezdeti szolgáltatásait (2016. december 14-i közlemény)
- Tájékoztató az EU űrpolitikájáról (angolul)
