Soros: kudarcot vallott a személye és a nyílt társadalom elleni hazug kormányzati lejárató kampány

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek nem sikerült rávennie az Európai Uniót, hogy sorakozzon fel Donald Trump amerikai elnök mögé, aki bejelentette, hogy az Egyesült Államok Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet, és Tel-Avivból át is fogja oda helyezni a nagykövetségét.

A The New York Times azt írja: az unió több kisebb tagállama, beleértve Magyarországot és Csehországot, szívesen ápolna szorosabb kapcsolatokat Izraellel. A múlt héten a csehek bejelentették, fontolóra veszik nagykövetségük áthelyezését Tel-Avivból Jeruzsálembe. Ezután azonban a jelek szerint visszavonultak, mondván, csak Jeruzsálem nyugati része fölött ismerik el Izrael fennhatóságát. Lubormír Zaoralek cseh külügyminiszter tegnap már azt mondta, Trump bejelentése „nem segít” a helyzeten. A feszültséget nem lehet oldani egyoldalú lépéssel – idézi a The New York Times a Reuters alapján Zaoraleket, aki szerint nem csupán az izraeli államról, hanem a palesztin államról is beszélni kell.

A The Washington Post megfogalmazása szerint úgy tűnik föl, hogy csak egy zavaros, főként muszlimellenes politikusokból álló társaság támogatja Európában ebben a kérdésben Trumpot. Közülük talán a Trumphoz közismerten vonzódó Milos Zeman cseh elnök a legnagyobb súlyú nemzetközi vezető, aki azzal vádolta az Európai Uniót, hogy az lehetővé teszi, hogy a „palesztinbarát terrormozgalom” uralja az Izraelről folyó vitát. Kiállt még Jeruzsálem, mint Izrael „osztatlan, örök fővárosa” mellett Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus. Megértést mutatott a gondolat iránt Hans-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt vezetője. A The Washington Post megírja azt is: bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt héten még megakadályozta, hogy Trump bejelentését közös nyilatkozatban bírálja az unió, tegnap már azt közölte, hogy Magyarország nem költözteti át a nagykövetségét.

A magyar magatartással kapcsolatban a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása – vezető diplomatáktól szerzett értesülésre hivatkozva – azt írja: az uniós vezetők Netanjahuval való találkozója előtt EU-diplomaták aggodalmuknak adtak hangot az unió egységét illetően, miután Magyarország megbontotta a sorokat, és elutasította, hogy csatlakozzék a közös nyilatkozathoz.

Budapest más közép-európai tagállamok támogatását is kérte, de nem kapta meg. Magyarország elszigetelődött, de sok diplomata méregbe gurult annak láttán, hogy a magyarok kiléptek a sorból – értesült a Politico. Hozzáteszi ugyanakkor: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, Budapest nem vétózott meg semmit, hiszen nem is volt szövegtervezet az asztalon. Igaz, a magyarok azt javasolták, hogy minden ország tegye meg a saját külön nyilatkozatát a közös szöveg helyett, ami ilyen fajsúlyos nemzetközi kérdésben eltérés a szokásos diplomáciai gyakorlattól az unión belül – írja a Politico.

Lengyelország nem siet bevezetni az eurót, és nem fog meghajolni „piszkos fenyegetések” előtt – idézi ugyanez a portál Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnököt, aki egy lengyel katolikus tévécsatornának adta első kormányfői interjúját. Morawiecki a beszámoló szerint arról is beszélt, hogy kormánya el fogja venni a pénzt a maffiáktól és adócsalóktól, és odaadja azt a népnek, a lengyel családoknak.

„Része vagyunk az Európai Uniónak, de át akarjuk alakítani, újra kereszténnyé akarjuk tenni. Ez az álmom” – mondta az új varsói miniszterelnök. Morawiecki szavai szerint erős, hatékony állammá akarják tenni Lengyelországot, amely megtestesíti az egyetemes és keresztény értékeket.

És szintén a Politico arról, hogy Andrej Babis, az új cseh miniszterelnök a Právo című prágai lapnak adott nyilatkozatában azt mondta: csak a szélsőségesek kezére játszik, ha az unió menedékkérők befogadására akarja rákényszeríteni Csehországot. Babis szerint tárgyalni kellene a közös célokhoz való hozzájárulás különböző módjairól, mint például a határvédelem vagy más országok megsegítése. „De nem akarunk menekülteket” – kötötte az ebet a karóhoz az új cseh kormányfő.

Végül nagyon röviden arról, hogy az osztrák Der Standard közli Soros György írását, amely szerint kudarcot vallott a személye – illetve a nyílt társadalom – ellen indított hazug magyar kormányzati lejárató kampány. Az írásban Soros György részletesen cáfolja az ellene felhozott állításokat, és rendkívül bátorítónak tartja azt a kedvező jelzést, ami a magyar közvélemény számára kifejtett ellenérveire eljutott hozzá.