A Nobel-díjátadás titkai

Alfred Nobel életét számos rejtély és félreértés övezi. Zseni volt és világpolgár, aki úgy utazgatott a világon, mintha a 21. században élne. De azt még ő se sejthette, hogy az általa alapított díj ennyire hosszú életű és ennyire tekintélyes lesz. A tudományos pálya és az irodalom Oscarjának is nevezhetnénk ezt az elismerést…

Amikor leszállunk a stockholmi Arlanda repülőtéren, a falakon a leghíresebb svédek fotói néznek velünk szembe – köztük a királyi család, az ABBA együttes és persze a tudós-feltaláló Nobel is. December elején mindig erős turistavonzereje van a díjátadónak, belföldi és külföldi látogatók tízezrei zarándokolnak Stockholmba, járják a várost és vásárolják a díjra és a királyi családra utaló rengeteg szuvenírt.

A Nobel-díjat minden évben december 10-én osztják ki: ezen a napon halt meg a tudós-feltaláló. Ez egyben dupla ünnep is, hiszen Luca napjára esik, márpedig a fény (Lucia) napja egyike a legrégibb hagyományú svédországi ünnepeknek. Ilyenkor a szép szőke (és újabban persze tejeskávé színű és fekete bőrű, szemű) svéd leányok, fejükön gyertyakoszorúval, fehér angyal-tündér ruhában énekelnek az iskolákban és más rendezvényeken is, és egyebek között így köszöntik a leendő kitüntetetteket.

A világ legrangosabb tudományos, irodalmi és közgazdasági elismerése (beleértve az Oslóban átadandó Béke-díjat), a Nobel-díj, amelynek múzeuma – furcsa módon meglehetős késéssel – 2001-ben nyílt meg a Gamla Stanban, azaz az óvárosban, az első díjátadás után száz évvel. A hajdani tőzsdepalota – amely egyben a Svéd Tudományos Akadémia otthona is – a döntés színhelye, a díjátadót és a vacsorát másutt tartják.

Az 1833-ban született Nobel eredetileg Nobelius névre hallgatott. Édesapja mérnök volt, és a családban szinte mindenki tanult embernek számított. Később átköltöztek Szentpétervárra, amely akkortájt csillogó, nagyvilági metropolis volt. A három fiút, bár a mai fogalmaink szerint nagyon szerény körülmények között éltek, kiváló professzorok tanították, oroszul, franciául, angolul és németül beszéltek a svéd mellett.

Alfred különösen fogékony volt a kémiai tanulmányok iránt, köszönhetően tehetségének és kiváló tanárainak, Élete kalandos volt és magányos, szerelmi kalandjai olykor sikertelenek, de  355 bejegyzett találmánya, és a világ 20 országában alapított több mint 90 gyára olyan teljesítmény, amelyet azóta sem tudott senki túlszárnyalni. Képzeljük mindezt el úgy, hogy mai fogalmaink szerint még kezdetleges volt a közlekedés, a távközlés… Ettől függetlenül Európa nagyvárosaiban érezte otthon magát – szó szerint – hiszen berendezett lakások és laboratóriumok várták, Párizstól San Remóig, és természetesen szülőhazájában is. Bár Svédországban és Oroszországban gyerekeskedett, nem nagyon szerette a hideg éghajlatot, és honvágya ellenére inkább délen alkotott.

Nobellel kapcsolatban a legközkeletűbb félreértés, hogy lelkiismeret-furdalásból vagy bűntudatból alapította végrendeletében a feltaláló a díjat. Leghíresebb találmányát, a dinamitot a bányarobbantásoktól kezdve számos más, építészeti és ipari helyszínen használták. Ő sem elsősorban katonai célokra szánta, arról nem is beszélve, hogy a többi bejegyzett szabadalma közül számosnak ma is élvezhetjük az utólagos, közvetett hasznát.

A díjat nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismeréséért kapják a tudósok, hanem konkrét eredményekért, kutatásokért, és csak életükben ítélik nekik oda nekik. A tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, pedig megérdemelte volna.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat, mint az idén is. Ugyanakkor ez a legmegosztóbb kitüntetés, hiszen a történelem és a politika megítélése koronként változik. A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek.

A stockholmi óvárosban, a Gamla Stanban lévő Nobel-múzeumban megtekinthetők azok a tányérok, poharak és evőeszközök is, amelyekkel a díjátadás utáni ünnepi vacsorán megterítik az asztalt. A porcelánok és evőeszközök másolatai számos helyen megvásárolhatók Stockholmban. A díszvacsora menüjének előkészületei egy évig folynak. Szinte már akkor elkezdődnek, amikor az előző évi díjazottak leteszik a tányérjuk mellé a desszertvillát. A menü közös munka eredménye, „az év szakácsa” szervezet díjazottjai és a vacsorának helyt adó városháza séfjei közösen ötlik ki a fogásokat, amelyet együtt is készítenek el. Ezen a napon tehát Svédország leghíresebb szakácsai egész egyszerű feladatokat is ellátnak, például petrezselymet aprítanak. De mindezt csak azután, hogy a próbaevés lezajlott: a Nobel-díj bizottság tagjai előbb megkóstolják a javasolt elő- és főételeket és a desszertet.

Alapvető feltétel, hogy a menüben szerepeljenek a jellegzetes svéd alapanyagok és ízek, ugyanakkor legyen divatos, rafinált, más, mint a tavalyi, és vegye figyelembe a díjazott egyéni igényét. (Például cukorbetegeknek is jó vagy vegetáriánus étel.) Csak amikor a meghívottak az asztalhoz ülnek, akkor derül ki, mik lesznek a fogások.

Az étkészlet minden évben ugyanaz, a legpatinásabb svéd porcelán és üveggyártó cégek egyedi tervezésű darabjaival díszítik az asztalt, az uralkodó színek az arany, a fehér, a zöld és egy kis kék – utalva az ország természeti kincseire, az erdőkre, a tengerre.

A vendégeket szigorú protokoll alapján ültetik le, mint ahogyan az ételeket is természetesen protokoll szerint tálalják, tükör módszerrel, azaz a szemben ülők mindig egyszerre emelhetik le az ezüstfedőt a fogásokról. Az ültetési rend szerint mindegyik Nobel-díjas mellett a királyi család egy-egy tagja ül, de az is számít adott esetben, hogy a díjazott mellé olyan királyi családtagot ültessenek, akivel értik egymás nyelvét és talán még érdemi beszélgetést is tudnak folytatni a világ egyik legszigorúbb protokolláris eseményén…

Nyolcvan éve Nobel-díjas tudóst adott az országnak, most a jövő Nobel-díjasait keresi a szegedi egyetem

(Tudósítónktól) A Szegedi Tudományegyetem egykori rektora, a 80 éve Nobel-díjjal elismert Szent-Györgyi Albert munkássága előtt tiszteleg hatodik alkalommal az idén megrendezett Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny, amelyen az ország legtehetségesebb középiskolásai mérik össze tudásukat kémiából, biológiából és fizikából, valamint ismereteiket Szent-Györgyi munkásságáról és életéről.

A Szegedi Tudományegyetemen ma kezdődött a Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny csaknem 250-en részvevővel. A programsorozatot az SzTE a helyi tudós akadémiával közösen állított össze.

Az idén a verseny a „Szent-Györgyi és munkássága, valamint a fizikai, kémiai és fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok, 2012–16 között” címet kapta, különös tekintettel a kémiai Nobel-díjasokra.

A holnapi döntőben a legjobb hat csapat versenghet az első helyért, valamint a legjobbaknak járó díjakért. A győztes csapat Szeged testvérvárosába, Cambridge-be utazhat.

A szervező SzTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága hagyományosan most is meghirdette a versenyhez kapcsolódó pályázatot „A mi kedvenc Nobel-díjasunk” címmel – kisfilm és képregény kategóriában.