Nem a géptől – az embertől kell félni…

Kell-e féltenünk a munkahelyeket a robotoktól? – ezzel a címmel rendezett konferenciát Budapesten az MSZP-hez közeli Táncsics Alapítvány és a német szociáldemokraták támogatta Friedrich-Ebert-Stiftung. Jan Niklas Engels, a német alapítvány budapesti irodavezetője üdvözlő beszédében rámutatott: az új technológiák hatása néha ijesztő, de a jövőt az ember alakíthatja, ezen belül szabályozhatja a robotok alkalmazását. (Illusztáció: austria-forum.org)

(Illusztráció: Handeslblatt)

„Ki más, ha nem a progresszív pártok találhatják meg a válaszokat a robotizáció kihívásaira?” - tette fel a kérdést, átadva a szót az MSZP elnökének. Molnár Gyula egyetértett azzal, alapvető újratervezésre van szüksége a szociáldemokrata, a baloldali pártoknak. Megjegyezte, kétféleképpen lehet kormányozni egy országot: annak hosszú távú érdekeit nézve, vagy úgy, hogy a hatalom birtokosa a klientúrája napi hatalmi, gazdasági érdekeit tartja szem előtt. Akkor jár el helyesen a politika, ha a jövővel foglalkozik – mondta. A robotizációt hatékonyan megtervezve ugyanannyi munkahely születhet, mint amennyi megszűnt, csak más képzettségre, 21. századi oktatásra, a gondolkodás tanítására, felnőttoktatásra és szociálpolitikára van szükség. „Ha Parragh Lászlók határozzák meg a magyar oktatás irányát, akkor Magyarország nem az innováció bölcsője, hanem Európa összeszerelő üzeme lesz” – húzta alá az MSZP elnöke.

A bevezető előadást Tamás Pál professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatója tartotta. Saját tapasztalataiból is bőven idézett példákkal illusztrálta, hogy napjainkig mi jellemezte a munka és a munkás közötti viszonyt. A régebbi, egyhangú munkavégzést mára egyre inkább felváltja a „smart”, tehát az eddiginél több gondolkodást és ismeretet megkövetelő munkafolyamat. És ami – ennek megfelelően – drágább, azt érdemes a munkáltatónak lehetőleg minél fejlettebb robottechnikával helyettesíteni, mert hosszú távon ez lehet előnyösebb. Az így felszabaduló munkaerőt kell azután elhelyezni, akár magasabb képzés biztosításával is – ez korunk egyik nagy kihívása.

A professzor részletesen elemezte Kína fejlődését, s mindazt, ami ennek következtében a világra, elsősorban az Egyesült Államokra vár. De Európában is tapasztalható a hatása. A magasan képzett szakembereket elszívja a fejlett országok ipara, gazdasága, s idővel az is felvetődik, hogy a befektetések Kelet-Európában hosszú távon igazolják-e a hozzájuk fűzött elvárásokat. Példa már eddig is adódott arra, hogy a tőke tovább vonult a még olcsóbb munkaerőt biztosító országok felé, ám a legfejlettebb technika alkalmazása azt jelentheti, hogy ez hosszú távon vonzóbbnak bizonyul a legolcsóbb emberi munkaerőnél is.

Tamás Pál ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a jelenséget nem muszáj fejet hajtva elviselni, emlékezetbe idézve a Pozsony melletti autógyáriak sztrájkját, amely mellett kiállt a szociáldemokrata színezetű Fico-kormány is – és a tulajdonos Volkswagen visszavonulót fújt, megadta a kikövetelt fizetésemelést.

A konferencia másik előadója, Vámos Tibor akadémikus arra figyelmeztetett, hogy a mai robottechnikai és általában a tudományos eredmények nem rövid időn belül keletkeztek. Némelyiket ötven-száz évvel ezelőtt már elméletileg megalapozták, de a részletek megoldása időigényes volt – például a termonukleáris fúzió felhasználása energiatermelésre. A legkorszerűbb automatika és robottechnika felhasználása a mai gyakorlatban viszont gyorsul, és közel állunk ahhoz, hogy a robotok – az alkotó tevékenység és egyes megfigyelői aktivitások kivételével – mindenféle jelenlegi emberi munkát el tudnak végezni.

Az akadémikus hosszan elemezte a robotok elterjedésének pozitív következményeit. Például az emberi tevékenység egyre jelentősebb hányadát a szórakozás, illetve a szórakoztatás (televízió stb.) tölti ki, a technika fejlődésével több idő és erő marad erre. Vámos Tibor kiemelte annak jelentőségét, hogy az új körülmények közepette egyes amerikai „óriástőkések” vagyonuk tetemes részét alapítványokon keresztül emberbaráti célokra fordítják. Ennek egyik megalapozójaként Soros Györgyöt nevezte meg. Emlékeztetett arra, hogy azok az egykori politikusok, akik széleskörű ismereteikkel tovább láttak a napi problémáknál, előrevitték a gazdaságot is. Hasonlóakat a mai Európából legfeljebb Ferenc pápa és Angela Merkel személyében vélt megtalálni. Visszautalva az újkor kezdetére jellemző géprombolásokra aláhúzta: a technika az embert szolgálja, a legbonyolultabb robotok is az emberi ész termékei. Nem a gépektől, az emberektől kell félni – figyelmeztetett a 92 esztendős tudós.

(MTI) Molnár Gyula a konferencia előtt a választási együttműködésről zajló egyeztetésekről újságíróknak elmondta, amikor megtörténik a baloldali pártok összefogása, akkor fognak azzal kiállni. Addig kár a tárgyalási folyamatot kommunikálni – jegyezte meg, megerősítve pártja álláspontját, hogy a közös indulás lenne a politikailag leghatékonyabb, de tudomásul veszik, hogy most a koordinált indulásról tárgyalnak. Azon dolgoznak, hogy egy kihívó legyen minden körzetben a demokratikus ellenzéki oldalon - mondta. Molnár közölte, a Jobbikkal sem most, sem később nem tartja elképzelhetőnek az összefogást, mert nem tartja összeegyeztethetőnek azokat a világokat, amelyeket a két párt képvisel. A Demokratikus Koalícióval összefüggésben azt mondta, az MSZP a kormányváltásban, míg a DK szerinte egy ellenzéki versenyben gondolkodik. A pártelnök jelezte: az egyeztetések során az MSZP-nek „vörös vonal” Kunhalmi Ágnesnek, a szocialisták fővárosi elnökének budapesti választási körzete.