Mibe kerül Közép-Európának a kínai terjeszkedés?
A The New York Times és a The Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a kelet- és közép-európai országok vezetőivel tartott budapesti csúcstalálkozón kilátásba helyezte Kína és a térség szorosabb gazdasági együttműködését. A cikk idézte Li Ko-csiang azon kijelentését, hogy Peking az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok hasznos kiegészítőjeként tekint erre a regionális együttműködési keretre.
A Hszinhua kínai hírügynökség szintén azt emelte ki a világ legnépesebb országa kormányfőjének budapesti beszédéből, hogy Kína és a kelet-, illetve közép-európai térség 16 országa közötti együttműködést „nem geopolitikai eszköznek”, hanem gyakorlatias régióközi kooperációnak kell tekinteni, amely hasznos ösztönzője Kína és az Európai Unió viszonyának.
A pozsonyi Pravda felhívja a figyelmet arra: a kelet- és közép-európai 16-ok és Kína együttműködésének a bővítése egyes bírálók szerint elsősorban Kínának a térségbeli befolyásnövelését célozza. Az érem másik oldala viszont az, hogy nagyon nehéz lenne elvárni a térség országaitól a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére irányuló nagyvonalú kínai ajánlat visszautasítását – véli a szlovák lap.
A bécsi Der Standard terjedelmes elemzést szentel a kínai miniszterelnök részvételével rendezett budapesti csúcstalálkozónak. A cikk szerint Orbán Viktor miniszterelnök a régi Európa pótlékaként ünnepli Kína bevásárlóútját. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy lényegében nagyszabású infrastruktúra-projektekről és azok finanszírozásáról van szó. Az ügy kényes, mert a kínaiak mindent maguk akarnak csinálni. Építőbrigádjaik hidakat, utakat, vasutakat építenének, bankjaik előfinanszíroznák a költségeket, a fogadó országok pedig mindent fizetnének – olvasható a Der Standardban, kiegészítve azzal, hogy mindez a legkevésbé sem zavarja Magyarország jobboldali populista miniszterelnökét, aki 2010-i hivatalba lépése óta keleti gazdasági offenzívát indított, és akit minden olyasmi fellelkesít, ami kívül esik az Európai Unió szigorú szabályrendszerén – holott az ország 2004 óta EU-tag.
Az osztrák lap részletesen ismerteti a főként a balkáni térségben eszközölt, illetve tervezett kínai beruházásokat, és megállapítja: politikai kihívás lehet, hogy néhány térségbeli állam gazdasági érdekei szembe mehetnek az unió közösségi szellemével. Erre már volt is látványos példa, így Görögország – ahol a pireuszi kikötő a kínaiaké – ez év júniusában az ENSZ-ben megakadályozta, hogy közös uniós bírálatot fogalmazzanak meg Kína emberi jogi politikáját illetően.
A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása – a Der Spiegel német hírmagazin közlése alapján – azt a minap kipattant információt teszi közhírré a nemzetközi médiában, hogy a magyar kormánypárt egy olyan német szerző Soros György elleni könyvét kívánja osztogatni, aki különféle összeesküvés-elméletekkel tette magát ismertté. Andreas von Rétyi eredetileg német nyelven megjelent alkotásáról, a „George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége” című kiadványról van szó, amely egyebek közt azt állítja, hogy Soros okozta a menekültválságot. Von Rétyi eddigi műveinek egyike „UFO-titkokról” szól, egy másik pedig azt a teóriát kívánja alátámasztani, hogy a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrorcselekmény-sorozatban benne volt az amerikai kormány keze. Ezt a könyvet – írja a Spiegel nyomán a Politico – egy Orbán Viktorhoz közeli kiadó jelenteti meg magyarul, és ötezer példányban kívánják osztogatni aktivistáknak. A beszámoló kitér arra, hogy Halász János Fidesz-szóvivő az RTL Klubnak nyilatkozva alapos, pontos munkának minősítette a könyvet.
A Die Welt című, nagy példányszámú német lap szintén beszámol a témáról, és megállapítja, hogy a magyar kormány kifejezetten sajátos kampánymódszerhez folyamodott, amikor egy összeesküvés-elméleteket gyártó és „ufológus” szerző könyvére támaszkodik a Soros György elleni érvelésében. A lap mindemellett „vitatható” személyiségnek nevezi a magyar származású amerikai milliárdost.
