A Mátrai Erőmű óriási környezeti, egészségi kockázat

A minap véget ért 23. ENSZ-klímakonferencián nemzetközi koalíció alakult a szén alapú villamosenergia-termelés befejezésére 2030-ig. Az összefogáshoz 27 ország és az USA két állama szinte azonnal csatlakozott. Itthon azonban még mindig napirenden van a Mátrai Erőmű által tervezett lignittüzelésű blokk engedélyeztetése, amelyről ma tárgyal a bíróság.

A Bonnban megrendezett 23. klímacsúcsra azzal a céllal érkeztek a világ országainak vezetői, hogy további konkrét lépésekkel erősítsék meg a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodást. Nem túl kedvező aktualitást adott a konferenciának, hogy a számítások szerint 2017-ben ismét nőni fog a világméretű karbon-kibocsátás, aminek kétötöd részt a szén alapú villamosenergia-termelés az oka. Éppen ezért különleges jelentőségű az a nemzetközi koalíció, amely a klímacsúcs alatt alakult Kanada, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, a Fidzsi-szigetek, Portugália, Finnország, az USA két állama, Oregon és Washington vezetésével. A koalíció célja, hogy a jövő évi lengyelországi klímacsúcsra már 50 ország vállalja: legkésőbb 2030-ig szakít a szén alapú villamosenergia-termeléssel.

Ennek fényében érthetetlen, miért szeretne a Mátrai Erőmű egy újabb lignittüzelésű blokkot építeni, amelynek ráadásul a várható környezeti és egészségügyi hatásai még mindig nem tisztázottak. Mindezt ma az egri közigazgatási bíróság előtt tárgyalják, ahol a környezetvédelmi engedéllyel és a kérelem dokumentációval kapcsolatos problémákról lesz szó.

A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, egyben tetemes mennyiségű kén-dioxiddal, szén-monoxiddal és szilárd anyagokkal is szennyezi a környezetét. Szakértők szerint a nem kívánatos engedély alapjául szolgáló levegőszennyezés-terjedési modell azonban nem veszi figyelembe a domborzati viszonyokat, vagyis nem jelez előre a valóságban vélhetően rendszeresen előforduló légszennyezési határérték-túllépéseket.

Emellett egy tavaly elkészült nemzetközi tanulmány bebizonyította, hogy a szénerőművek által okozott légszennyezések hatalmas területen éreztetik hatásukat. Ennek ellenére úgy tűnik föl, hogy az új blokk környezetvédelmi engedélyeztetése közben nem vizsgálták, hogy a tervezett erőmű működéséből eredően milyen, országhatárokon is át terjedő hatások léphetnek fel, de azt sem, hogy az éghajlatra milyen hatással lehet az új létesítmény.

A Mátrai Erőmű egyik tüzelőanyag-forrása a közelében található külszíni lignitbánya. A külszíni bányászat közbeni víztelenítés jelenleg is rendkívül károsan hat a környező települések vízkészleteire. A visontai külszíni bányához közeli Ludas településen legalábbis többen is így tapasztalják, ezért írásban kérték a helyi önkormányzat segítségét, mivel a mezőgazdasági célra használt helyi kutak vízhozama nagymértékben csökkent, vagy teljesen kiszáradtak. A lakosok szerint ezt egyértelműen a Mátrai Erőmű visontai bányájában végzett víztelenítés okozza.

A Mátrai Erőmű által tervezett új lignitblokk és az ellátására szolgáló közeli külszíni bánya víztelenítése pedig valószínűleg tovább súlyosbítaná a leromlott helyi vízháztartási viszonyokat.

A Mátrai Erőmű engedélykérelmében ugyanakkor nem szerepel a kapcsolódó létesítményekből, tevékenységekből eredően várható, környezeti hatásokra vonatkozó vizsgálat.

Emellett a Mátrai Erőmű sok százezer tonna lignitet értékesít a lakosságnak, amely tovább rontja a körülményeket. A háztartások a lignitet többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égetik el. A lignit az egyik legrosszabb hatékonyságú tüzelő-alapanyag, amelynek kéntartalma nagyon magas, égésekor kénsav és kénessav képződik, ami marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat. Asztmás rohamot okoz, és nagyban megnöveli a légúti megbetegedések kockázatát. Mindezek alapján szomorú, ám érthető egybeesés, hogy Heves megyében használnak legtöbben lignitet fűtési célra, és ott a legmagasabb a krónikus obstruktív légúti betegségek (pl. asztma) előfordulásának aránya is.

„Összességében elmondható, hogy a Mátrai Erőmű óriási kockázat mind a környezetre, mind az egészségünkre, mind pedig a vízkészleteinkre – jelentette ki Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energia-szakértője. – Hazánk számára hatalmas előrelépés lenne, ha befejezné a szén alapú energiatermelés minden formáját. Erre minden esélyünk megvan, hiszen csak egy erőmű és térségének energetikai, társadalmi-gazdasági és környezeti átmenetét kell megoldani. Elodázása egyrészt súlyos regionális környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz magában, másrészt az ország is nagy beruházási lehetőségektől esik el.

Holott az Európai Bizottság épp az ilyen szerkezeti és térségi átalakítások finanszírozási lehetőségeit vizsgálja. A Mátrai Erőmű és térségének átalakítására több megoldási lehetőség is van, és tökéletes mintául szolgálhatna egész Közép-Kelet-Európában. Az ENSZ klímacsúcs alatt létrejött nemzetközi koalícióhoz csatlakozás új lehetőségeket és új beruházásokat is hozhatna Magyarország és a Mátrai Erőmű térségében élők számára.”