Hatékony fellépést szorgalmaz az Európai Bizottság az orosz álhírek, félretájékoztatás visszaszorítására
Konzultációt kezd és munkacsoportot hív össze az Európai Bizottság az álhírek, illetve az internetes félretájékoztatás vizsgálatára a tudományos élet, az online platformok, médiaszervezetek és a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. Az uniós végrehajtó testület mai tájékoztatása szerint a munkacsoport és a tanácskozás eredménye hozzá fog járulni a jövő tavaszra elkészülő uniós stratégia kialakításához, amelynek célja az álhírek terjedésének megakadályozása lesz.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a kezdeményezéssel kapcsolatban elmondta: mivel egyre növekszik a hírek és álhírek áradata, olyan eszközöket kell bevetni, amelyekkel azonosíthatók a hamis közlések, erősíthet az online környezet iránti bizalom. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szólásszabadság, a médiapluralizmus és a sokoldalú, megbízható tájékoztatáshoz való jog között.
A február közepéig tartó eszmecserén arra keresik a választ, hogy milyen uniós intézkedésekkel lehetne olyan eszközöket kialakítani, amelyekkel azonosíthatók a megbízható és ellenőrzött információk, és amelyek megkönnyítik az alkalmazkodást a digitális kor kihívásaihoz. A konzultáció az online álhíreknek és félretájékoztatásnak csak azon fajtájával foglalkozik, amelynek tartalma nem jogellenes és ezért jelenleg nem orvosolható az uniós vagy a nemzeti jog eszközeivel vagy önszabályozó intézkedésekkel.
Az Európai Parlament még júniusban állásfoglalást fogadott el, melyben felhívta az uniós bizottságot: készítsen mélyreható elemzést a jelenlegi állapotról és a jogi keretről az álhírek tekintetében, valamint ellenőrizze a jogalkotáson alapuló beavatkozás lehetőségét a valótlan tartalmak terjesztésének és terjedésének a visszaszorítására.
Október végén uniós tagállamok arra szólították fel Brüsszelt, hogy növelje erőfeszítéseit az unió és tagországainak hitelét romboló, az EU-n kívüli forrású, főként orosz dezinformációs és propagandatevékenység visszaszorítására. Véleményük szerint égető szükség van az Európai Unió stratégiai kommunikációs képességeinek fejlesztésére a félretájékoztatást és megtévesztést célzó kampányok megelőzése végett. A "kifinomult és intenzív" kampányok célja, hogy bizalmatlanságot és elégedetlenséget teremtsenek a demokratikus renddel, az Európai Unióval, a transzatlanti közösséggel és partnereivel szemben, és gyengítsék egységüket.
Információk szerint látványosan élénkült az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO ellen folytatott orosz és kínai propagandatevékenység. Az említett országok nagy energiát fektetnek abba, hogy különféle médiumokon, közösségi oldalakon keresztül dezinformációs és propagandatevékenységet folytathassanak, befolyásolva ezzel a közhangulatot, az érintett országok és közösségek politikájának alakulását.
A teljes közlemény itt olvasható.
- Nyilvános konzultáció az álhírekről és az online félretájékoztatásról
- Pályázati felhívás az álhírekkel foglalkozó magas szintű csoportba kinevezendő szakértők kiválasztására (angolul)
- Az online álhírek terjedése ellen irányuló uniós stratégia: ütemterv (angolul)
Védelempolitika: a Bizottság üdvözli, hogy Magyarország lépéseket tesz a szorosabb együttműködés felé
(Európai Bizottság Magyarországi Képviselete) A Bizottság határozottan üdvözli, hogy 23 uniós tagállam – köztük Magyarország – a 2017 szeptemberében tett kötelezettségvállalást követően újabb lépést tett az állandó strukturált védelempolitikai együttműködés kialakítása felé azáltal, hogy a mai napon közös értesítést írt alá és adott át Federica Mogherininek, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének. A dokumentumban az érintett tagállamok kijelentik, hogy készen állnak az állandó strukturált védelempolitikai együttműködésre.
A Lisszaboni Szerződés tette lehetővé, hogy azok az uniós tagországok, amelyek képesek és készek erre, elmélyítsék védelempolitikai együttműködésüket. Az ún. állandó strukturált együttműködés keretében a tagállamok közös projektekbe ruházhatnak be, továbbá közös erővel fejleszthetik védelmi képességeiket és fokozhatják fegyveres erőik műveleti készenlétét és szerepvállalását. Az állandó strukturált együttműködés létrejöttéről szóló hivatalos határozatot a Tanács várhatóan még az idén elfogadja, és ezzel párhuzamosan az első projektek kijelölésére is sor fog majd kerülni. (A teljes közlemény itt olvasható angolul.)
