Emberiesség elleni bűncselekmény a szír kormány megadásra vagy éhezésre épülő stratégiája

Az ostromoknak és bombázásoknak kitett civileknek a szír kormány és a fegyveres ellenzéki csoportok közötti „megbékélési megállapodások” alapján két választása maradt: elmennek vagy meghalnak – áll az Amnesty International új jelentésében. Kép: The Nation)

A szír kormány ostromokra, tárgyalás nélküli kivégzésekre és erőszakos eltüntetésekre épülő hadjáratai civilek ezreit irtotta ki vagy kényszerítette szörnyű életkörülmények közé és emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak.

Az «Elmegyünk vagy meghalunk: menekülés a szíriai „megbékélési megállapodások” miatt» című jelentés 2012-ig visszanyúló négy helyi megállapodáshoz és dokumentumhoz kapcsolódó jogsértéseket vizsgál. A 2016. augusztus és 2017. március között létrejött megállapodások eredményeként hat ostromlott terület – Daraja, Kelet-Aleppó, al-Waer, Madaja, Kefraja és Foua – lakóinak ezrei hagyták el otthonaikat.

(A Stern felvétele)

A szíriai kormány, és kisebb mértékben a fegyveres ellenzéki csoportok, jogellenesen ostromolták a civileket, megfosztották őket az élelmiszerektől, gyógyszerektől, valamint egyéb alapvető szükségletek kielégítésétől és jogsértő támadásokat hajtottak végre a sűrűn lakott területeken.

„Míg a szíriai kormány kinyilvánított célja az, hogy legyőzze az ellenzéki harcosokat, addig a «megadás vagy éhezés» taktika szívtelen használata az ostrom és bombázás pusztító kombinációját ötvözi. Ezek egy szisztematikus és civilek elleni kiterjedt támadás részei, amelyek emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak” – mondta Philip Luther, az Amnesty Inetrnational közel-keleti és észak-afrikai igazgatója.

„Minden államnak együtt kell működnie ahhoz, hogy véget érjen az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenséget korszaka. Ennek legegyszerűbb módja, hogy támogatást és erőforrásokat biztosítanak az ENSZ által nemrégiben létrehozott Nemzetközi, Pártatlan és Független Mechanizmusához.”

Az ilyen szörnyű jogsértéseket elszenvedő embereknek nem volt más választásuk, mint tömegesen elhagyniuk az otthonaikat. Ennek eredményeképpen családok ezrei élnek jelenleg is ideiglenes táborokban korlátozott hozzáféréssel a segélyekhez, illetve egyéb alapvető ellátásokhoz, rendkívül szűkös megélhetési lehetőséggel.

„Ha a szíriai kormány valamint a fegyveres ellenzéki csoportok, mint például az Ahrar al-Sham Iszlám Mozgalom és Hay'at Tahrir al-Sham komolyan veszik a megbékélést, akkor azonnal fel kell hagyniuk az ostromokkal, és véget kell vetniük a több ezer civilt sújtó támadásoknak” – közölte Philip Luther.

A jelentés 2017 áprilisa és szeptembere között 134 emberrel – köztük az ostromokat és támadásokat átélt menekültekkel, humanitárius munkásokkal, szakértőkkel, újságírókkal és ENSZ-tisztviselőkkel – folytatott beszélgetésekre épül. Az Amnesty International emellett több tucat videót és műholdképeket elemzett a tanúvallomások alátámasztására. Megállapításairól kikérte a szíriai és orosz hatóságok véleményét, amelyek nem válaszoltak, és megkérdezte az Ahrar al-Sham Iszlám Mozgalmat is, amely válaszolt.

Ostrom alatti körülmények

A szíriai kormány a fegyveres konfliktus kezdete óta ostromolja a civilek lakta területeket, ahol a hadviselés elsődleges módszereként az éheztetést alkalmazza. Emellett blokkolja vagy önkényesen korlátozza az alapvető szükségletek kielégítéséhez – élelmiszer, víz, orvosság, elektromos áram, üzemanyag és kommunikáció – való hozzáférést. A kormány ezen kívül kitiltotta a segélyszervezeteket az ostromlott területekről.

(Foto: Toronto Star)

A hatások pusztítóak voltak: a lakosságot az éhezés küszöbére sodorták, többen meghaltak. Egy egykori darajai orvos a következőket mondta az Amnesty Internationalnek:

„Amikor veseelégtelenséggel összefüggő eseteink voltak, nem tudtunk mit kezdeni velük, mert nem rendelkeztünk dialízis-géppel. Így csak néztük, hogy a betegek a szemünk előtt halnak meg, és mi semmit sem tudunk tenni ellene.”

Az ostrom ideje alatt szülő édesanyák elmondták az Amnesty Internationalnek, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül gyermekeik a nem megfelelő anyatej és a tápszerhiány miatt. Egy 30 éves édesanya Darajából, aki 2016 márciusában adott életet gyermekének, azt mondta lánya kicsi volt és gyenge:

„Szoptattam volna, de nem volt elég tejem, a lányom nagyon törékeny volt, és semmit sem tehettem. Nem voltak egyéb alternatíváink, rengeteget sírt és semmit nem tudtam tenni...Hogyan is tudna az, aki most szült és szoptat, ha csak levest eszik?

A szíriai kormány és a fegyveres ellenzéki csoportok korlátozták és blokkolták a túléléshez nélkülözhetetlen humanitárius és orvosi segítséghez való hozzáférést, különösen akkor, amikor az áruk és gyógyszerek árának inflációja miatt az emberek nem volt elég pénze, hogy maguk vegyék meg őket. Ennek eredményeként a lakosoknak napi egyszeri étkezéssel kellett túlélniük.

Egy háromgyermekes anya egyedült maradt fiú unokájával is, miután a gyermek két támadásban elveszítette a szüleit 2015-ben Kelet-Aleppóban. Ezt mondta: „Az ostrom borzalmas volt azok számára, akik nem rendelkeztek tartalékokkal, mint például az én családom. A humanitárius segélyszervezetek nem voltak képesek folytatni munkájukat a könyörtelen támadások miatt... Nagyon nehéz volt biztosítani a gyermekek számára az olyan alapvető dolgokat, mint a pelenka és a tej. A zöldségárak olyan magasan voltak, lehetetlen volt, hogy megengedjem magamnak. Az ostrom engem nem érintett annyira, mint a gyerekeket. A majdnem kétéves fiú unokám nem kapott tejet és egyéb szükséges tápanyagokat, mert vagy nem volt rá pénzem, vagy még a humanitárius segélyszervezetek sem jutottak hozzá.

A szíriai kormány és a szövetséges milíciák tönkretették a helyi élelmiszer-ellátást Daraja és Madaja mezőgazdasági területeinek felégetésével. Az Amnesty International műholdképek alapján készült elemzése is alátámasztja, hogy az évek során hogyan rombolták szét a helyi mezőgazdaságot.

„A kormány és a Hezbollah erői büntetésként felégették a mezőgazdasági területeket, amelyeket egyébként nem is tudtunk megközelíteni” – mondta egy volt tanár Madajából az Amnesty Internationalnek.

A bizonyítékok arra is rávilágítanak, hogy a fegyveres ellenzéki csoportok – különösen a Hay'at Tahrir al-Sham és az Ahrar al-Sham Iszlám Mozgalom – jogellenesen ostromolták Kefraja és Foua városait, korlátozták és lefoglalták a humanitárius segélyeket és bombázták a mezőgazdasági területeket.

Civilek elleni könyörtelen támadások

Az ostrom okozta mérhetetlen szenvedésen túl a civilekre és polgári létesítményekre mért szándékos támadások elképzelhetetlen szenvedést okoztak.

A polgári lakosság elmondása szerint a kormányzati erők röviddel a kivonulásuk előtt növelték a támadásokat, hogy felgyorsítsák a megadást. A szíriai kormány 2017. február 7-én erősítette al-Waer elleni támadását, majd egy hónappal később megadásra késztette. Daraja egyetlen kórházát több alkalommal is lerohanták és felgyújtották, így téve azt használhatatlanná nem sokkal a város elnéptelenedése előtt.

Kép: bild.de

Kelet-Aleppó lakosainak a legnagyobb szenvedést a szíriai és orosz erők előre kitervelt brutális jogsértő légi támadásai okozták, amelyek szándékosan a civileket, az otthonaikat és a kórházakat vették célba. A bombázások és légicsapások válogatás nélkül támadtak komplett városrészeket.

„Hónapok telnek el, mielőtt meghalsz az éhségtől. A légicsapás egy másik történet. Egy másodperc törtrésze alatt meghalhatsz a repeszektől. Senki sem volt védve a légicsapásoktól és a bombázástól. Civilek, lázadók, épületek, autók, hidak, fák, kertek mind célpontok” – nyilatkozta egy aleppói lakos.

A jelentés 10 támadásról számol be, amelyeket 2016 júliusa és decembere között Aleppó civilek lakta városrészére mértek. Az Amnesty International műholdképek alapján végzett elemzése megmutatja, hogyan zajlottak a támadások a frontvonalaktól és a nyilvánvaló katonai célpontoktól távol, és hogyan rombolták le épületek százait, a többi között lakóházakat, kórházakat és a piacot.

A fegyveres ellenzéki csoportok civilek százait ölték és sebesítették meg, amikor válogatás nélkül bombázták Kefraja és Foua városát. Ezek a támadások a nemzetközi humanitárius jogba ütköznek, és sok esetben háborús bűncselekményeket valósítottak meg.

„Féltünk elküldeni két gyermekünket az iskolába a bombázások és a mesterlövészek miatt, akik az iskolába igyekvő kék egyenruhás gyerekek láttán is lőni kezdtek. Megtaláltuk a módját, hogy a diákokat biztonságban eljuttassuk az iskolába, de a bombázás kiszámíthatatlansága miatt még így is veszélyes volt” – árulta el egy volt kefrajai taxis az Amnesty Internationalnek.

Kényszerű menekülés

Darajában, al-Waerben, Kelet-Aleppóban, Kefrajában és Fouában az ostrom idején fogságába esett sok ezer ember volt kénytelen végül maga mögött hagyni az otthonát a „megbékélés” jegyében. A megállapodás megszületése előtti ostromállapot utolsó napjait egy aleppói ügyvéd így írta le:

„Az evakuálást megelőző tíz nap rémálom volt. A bombázás mértéke egyértelmű jele volt annak, hogy a kormány azt akarja, menjünk el ... és a bombázás utolsó öt hónapja egyenlő volt az elmúlt öt év légicsapásaival és szárazföldi támadásaival... Ez elég volt számomra ahhoz, hogy el akarjak menni. Egyébként is, hogyan maradnának itt a civilek, ha nincs infrastruktúra, nincs kórház, elektromos áram és víz? A kormány elérte a célját, hogy elpusztítson mindent, és itt hagyjon bennünket a semmi közepén.”

Egy férfi, a darajai tárgyalóbizottság volt tagja, arról beszélt az Amnesty Internationalnek, hogyan sikerült elérni a helyi megbékélést:

„A rezsim fegyverszünetet vagy egyezséget ajánlott, és közben folytatta a katonai nyomásgyakorlást, hogy megegyezésre kényszerítsen bennünket. Ez volt a koncepció. Miután a közvetítőktől kaptunk egy ajánlatot, másnap katonai eszkalációra számíthattunk: félelmet akartak kelteni az emberekben, hogy azok elfogadják a feltételeiket.”

Az elmúlt évben, különösen 2017 áprilisa óta a nemzetközi közösség egyes tagjai – például az Európai Unió és Oroszország – kifejezték a szíriai újjáépítési törekvések támogatására irányuló szándékukat. Az viszont nem tisztázott, hogy milyen intézkedéseket tesz a szíriai kormány azért, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságban és önkéntesen visszatérhessenek otthonaikba.

„Mivel a nemzetközi közösség a szíriai újjáépítési törekvésekre helyezi a hangsúlyt, az Amnesty International felszólítja annak valamennyi befolyással bíró tagját, különösen Oroszországot és Kínát, biztosítsák, hogy az érintett területeknek juttatott bármilyen pénzügyi támogatás garantálni fogja az áldozatoknak a házuk, földjük és tulajdonuk helyreállításához való jogát, akárcsak a biztonságban és méltóságban való önkéntes visszatéréshez való jogukat” – mondta Philip Luther.