Orbánnak udvarolnak a szász miniszterelnökök
Az osztrák kormánykoalíció létrehozásával kapcsolatos híreszteléseket szedi csokorba a bécsi Der Standard. Az október 15-i parlamenti választást a fiatal Sebastian Kurz által vezetett, jobbközép, konzervatív irányzatú Osztrák Néppárt nyerte meg.
Kurz a szélsőjobboldali – bár az elmúlt másfél évtizedben általános megítélés szerint sokat csiszolódott – Szabadságpártot akarja maga mellé venni a kormányba. Alexander Van der Bellennek, a zöldpárti köztársasági elnöknek van ugyan némi mozgástere – konkrét miniszterjelölteket megvétózhat –, de ahhoz nincs elég befolyása, hogy megakadályozza a néppárti–szabadságpárti koalíciót. A Der Standard szerint úgy hírlik, hogy a Szabadságpárt nagyon igyekszik megszerezni a belügyi tárcát, mégpedig konkrétan pártelnöke, Heinz-Christian Strache számára.
A másik nagy célja a Szabadságpártnak a külügyminisztérium elfoglalása. A meglehetősen euroszkeptikus párt térnyerését e vonatkozásban állítólag úgy semlegesítené a kifejezetten unióbarát politika folytatására törekvő Kurz, hogy az EU-ügyeket a kancellári hivatal hatáskörébe utalná át. A bécsi lap megjegyzi, hogy a Szabadságpárt már felvetette az osztrák kilépés eshetőségét az unióból, szövetséget kívánna alkotni a visegrádi csoporttal, amelynek négy tagországa közül három a lap szerint jobboldali tekintélyelvűnek és nagyrészt EU-ellenesnek minősíthető. Közéjük sorolja a Der Standard Magyar- és Lengyelországot, valamint most már Csehországot is, tehát csak Szlovákiát nem.)
Ráadásul az Osztrák Szabadságpárt barátsági szerződést kötött Vlagymir Putyin orosz elnök pártjával, valamint megértéssel viszonyul a szeparatizmushoz – a brexithez és a katalán függetlenedési törekvésekhez.
Az uniós kérdéseknek a bécsi kancellári hivatalba történő áttelepítése azonban nem jelentené a Szabadságpárt távoltartását ettől a témakörtől. A miniszterelnökségnek megfelelő hivatalban államtitkári posztot kaphatna a Der Standard szerint a Szabadságpárt egyik ismert szélsőjobbos alakja, Norbert Nemeth.
Sebastian Kurz eközben arra törekszik, hogy saját hatáskörét minél jobban megnövelje. Der Standard úgy tudja, hogy nem csupán az uniós kérdéseket akarja áttenni a kancelláriához, hanem szívesen a központi hivatal illetékességébe vonná – vagyis lényegében elvenné a gazdasági tárcától – a költségvetési ügyeket.
A Frankfurter Rundschau Orbán Viktor rövid németországi látogatásával, Luther városának, Wittenbergnek a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából történt felkeresésével foglalkozik. Az út állítólag magánjellegű volt, mégis két tartományi miniszterelnök – Szászország, illetve Szász-Anhalt első embere – fogadta a magyar kormányfőt. Mi állhat a háttérben? – kérdi a majna-frankfurti lap.
A szerző megemlíti, hogy mindkét kereszténydemokrata vezetésű keletnémet tartományban meglehetősen jól szerepelt a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak párt. Az Orbánnak „udvarlás” így a Frankfurter Rundschau szerint valójában egy menekültellenes politikusnak tett gesztus.
A cikk kitér arra, hogy Orbán látogatása idején Arne Lietz európai parlamenti képviselő is leparkolt biciklijével a wittenbergi Luther-ház előtt, és azon németül, valamint magyarul felirat volt olvasható: a német szociáldemokrata párt kiáll a vallási tolerancia, Európa, a jogállamiság és az egyetemes szabadság mellett, fellép az azntiszemitizmus ellen. És Ön? – tette fel a kérdést Arne Lietz.
A The New York Times és a The Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy a Budapesti Operettszínház azonnali hatállyal felmentette a szexuális bántalmazással meggyanúsított Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetőt.
A német nyelvű lapok egyik kiemelt mai híre, hogy kilencvenéves korában elhunyt Hans Schäfer, a magyar válogatottat az 1954-i labdarúgó-világbajnokság berni döntőjében 3–2-re legyőző nyugatnémet válogatott tagja, későbbi csapatkapitány.
