Magyarország a szélsőjobb felé csúszik

Andrej Babis jobboldali populista milliárdos csehországi választási győzelme óta amiatt aggódik az Európai Unió, hogy az új prágai vezető – a másik három visegrádi ország, vagyis Magyarország, Lengyelország és Szlovákia irányítójával együtt – sok kérdésben Brüsszellel szembeni ellenállást fog szervezni – írja a Der Spiegel.

A német hetilap internetes kiadásában megjelent cikk szerzője szerint ehhez az aggodalomhoz az a félelem is társul, hogy az ellenálláshoz akár szövetségesre is találhatnak a visegrádiak Sebastian Kurz, a leendő új osztrák kancellár személyében.

Mindezek mellett azonban a Spiegel Online kérdésesnek látja, hogy valóban egységesek lennének az unió keleti tagállamai. A nézetazonosság leginkább csak két területen látszik szerinte szilárdnak: az egyik a menekültek befogadásának az elutasítása, a másik az uniós támogatási pénzek igénylése.

A portál megszólaltatja Werner Weidenfeld müncheni politológust, aki szerint már hosszabb ideje megfigyelhető, hogy a V4-csoport az inkább konstruktív szerepet betöltő szövetségből olyan stratégiai célokat követő csoporttá alakul át, amely nem képes ugyan kibillenteni egyensúlyából az uniót, de számos szavazás alkalmával keresztbe feküdhet, és megakadályozhatja a döntéshozatalt, ami kellemetlenségeket okozhat.

A cikk kitér arra: kevesen tartanak attól, hogy Ausztria közeledni fog a visegrádiakhoz. Ez Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter, néppárti európai parlamenti képviselő szerint sem valószínű. Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője, a bajor keresztényszociálisok egyik vezető politikusa úgy nyilatkozott a Spiegel Online-nak, hogy Sebastian Kurz teljesen egyértelműen Európa-párti kormányt fog alakítani Bécsben. Az Osztrák Szabadságpárt bevonása a kormányba ma már nem keltene akkora izgalmakat, mint 2000-ben, amikor Jörg Haider pártja tagja lett a kormánykoalíciónak.

A The New York Times beszámol arról, hogy az amerikai belbiztonsági minisztérium bemutatta többféle határvédelmi fal prototípusát, amelyet a következő hónapokban tesztelni fognak, és majd eldöntik, hogy melyik lesz a legmegfelelőbb a mexikói határra, az Egyesült Államokba illegálisan bejutni próbálkozók elhárítására.

Az erről szóló cikk szerint a világban egyre több helyen alkalmaznak határvédelmi falat: 2005-ben még csak alig húsz ilyen létezett, ma pedig már csaknem hetven helyen húztak fel falat. Ausztria, Magyarország, Kenya, Szaúd-Arábia és Tunézia az utóbbi két évben jelentette be ilyen határvédelmi műszaki akadály építésének a megkezdését – írja a The New York Times.

A lap egy másik friss írása is említi Magyarországot. A véleményrovat egyik cikke arról szól, hogy Donald Trump fokozatosan maga alá gyűrte az őt elnökké jelölő republikánusokat, „Lincoln pártját”. A The New York Times kommentátora „törzsi jellegű pártoskodásként” írja le a mostani amerikai belpolitikai helyzetet, és röviden összeveti azt az európai állapotokkal. Utóbbiról azt írja, hogy Németországban, Franciaországban és Hollandiában előre törtek ugyan az „etnonacionalisták”, mégsem jutottak kormányzati szerephez. Nem így Ausztriában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon – ez utóbbi országok jelenleg a szélsőjobb felé csúsznak a The New York Times szerint.

Az ausztriai választások utáni légkörben a jogállamot féltő aggodalom jegyében közölt kommentárt a bécsi Der Standard a lap volt főszerkesztőjének, Alexandra Föderl-Schmidnek a tollából. Jogállamban a hatalmat a hatalommegosztás szabályozza és korlátozza – írja a szerző, és így folytatja: Ausztria közvetlen szomszédságában, Magyarországon és Lengyelországban jól látható, mi történik akkor, ha a demokráciának ezt a koordinátarendszerét üzemen kívül helyezik. Nyomás alá helyezik az igazságszolgáltatást, korlátozzák a sajtószabadságot. 

„Vigyázzunk arra, hogy a Kelet és a Nyugat találkozási pontjánál fekvő Ausztriát ne áshassák alá az alapvető jogok látens hiányosságai” – írja a Der Standard kommentátora.