Az Európai Tanács jóváhagyta a szociális jogok európai pillérét
Egyhangú támogatásukat fejezték ki az EU-tagországok foglalkoztatási és szociális miniszterei a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács október 23-i luxembourgi ülésén – mindössze két évvel azután, hogy Jean-Claude Juncker elnök először említést tett erről az elképzeléséről az unió helyzetéről szóló 2015-i beszédében, és nem egészen fél évvel azután, hogy a Bizottság előterjesztette a pillérre vonatkozó javaslatát.
A szociális jogok európai pillérét a Parlament, a Tanács és a Bizottság november 17-én, Göteborgban, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozón fogja hivatalosan bejelenteni. Ezen túlmenően a Tanács általános megközelítést fogadott el a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát célzó bizottsági javaslat tárgyában.
A munkavállalók kiküldetéséről szóló politikai megállapodással a tagállamok kiálltak a Bizottság által megfogalmazott alapelv mellett, amely szerint az azonos helyen végzett azonos munkáért egyenlő díjazás jár. Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos üdvözölte a ma született megállapodást, és kijelentette:
„Ez a tanácsi ülés fontos mérföldkő a szociális Európa felé vezető úton. A szociális jogok európai pillérét övező egyhangú támogatás jól szemlélteti a tagállamok elkötelezettségét arra, hogy EU-szerte jobb munkafeltételekről és életkörülményekről gondoskodjanak, így például a népesség elöregedésére, a globalizációra és a digitalizációra. Ami pedig a munkavállalók kiküldetéséről szóló megállapodást illeti: álláspontunk kezdettől fogva az volt, hogy az azonos helyen végzett, azonos munkáért egyenlő bér jár. Örülök annak, hogy a tagállamok is széles körűen támogatják is." (Részletesen itt olvasható.)
Közlemény a szociális jogok európai pillérére vonatkozó bizottsági javaslatról
Kérdések és válaszok a szociális jogok európai pilléréről
Országspecifikus adatlapok a kiküldött munkavállalókról
Kiküldött munkavállalók: az EP készen áll a tárgyalásra
(2017. októbere 25., 12:12) Miután az EP zöld utat adott, a parlamenti delegáció készen áll a kiküldött munkavállalókra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatos, tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra. A Parlament jóváhagyta, hogy a Foglalkoztatási és Szociális ügyek bizottsága tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal, miután hétfőn az is kialakította saját álláspontját. A javasolt változtatások a kiküldött munkavállalók számára nagyobb védelmet, a cégek számára igazságosabb versenyt eredményeznének. Az 1996-os irányelv leginkább a kiküldött munkavállalóknak járó juttatások, a kiküldés ideje, a kollektív szerződések alkalmazása és a kölcsönmunka-szerződéssel foglalkoztatott dolgozók szempontjából változhat.
“Jó irányban mennek a dolgok, de az ördög a részletekben van. Különös figyelmet fordítunk a szállítási szektorra, hogy a munkavállalók védelme és a szolgáltatásnyújtás szabadsága között megfelelő egyensúly jöjjön létre” - mondta Elisabeth Morin-Chartier (EPP, Franciaország) and Agnes Jongerius (S&D, Hollandia) jelentéstevő.
A Parlament és a Tanács várhatóan novemberben kezdi a tárgyalásokat, és szeretne megállapodásra jutni az első olvasatban.
Kiküldött munkavállalásról akkor beszélünk, amikor a közös piacon belül egy szolgáltatást államhatárokon át nyújtanak és vesznek igénybe átmeneti jelleggel. 2015-ben mintegy 2millió ilyen munkavállaló dolgozott az EU-n belül. A legnagyobb kibocsátó országok Lengyelország, Franciaország és Belgium, míg a legtöbben Németországba, Franciaországba és Belgiumba érkeznek. Leggyakrabban az építőiparban, gyáriparban, az oktatásban, egészségügyben, a szociális- és üzleti szolgáltatások területén alkalmaznak kiküldött munkaerőt. (Az országokra tagolt statisztika itt található.)
A Bizottság elfogadta 2018. évi munkaprogramját
Az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédben Juncker elnök által bejelentetteknek megfelelően az Európai Bizottság a mai napon ismertette arra vonatkozó elképzeléseit, hogy miként kívánja mandátuma végéig kiteljesíteni a Juncker elnök tíz szakpolitikai prioritása területén megkezdett munkát, továbbá bemutatott egy sor előretekintő kezdeményezést Európa jövőjére vonatkozóan.
Az idei munkaprogramban szereplő 26 új kezdeményezés két területre összpontosul. Először is a kiemelt szakpolitikai területekre irányuló munkánk kiteljesítése érdekében célirányos jogalkotási aktusokat határoz meg, amelyeket 2018 májusáig fogunk előterjeszteni, hogy az Európai Parlament és a Tanács még a 2019. júniusi európai parlamenti választások előtt be tudja fejezni a vonatkozó jogalkotói munkát. Másodszor a munkaprogram olyan ambiciózus intézkedéseket és kezdeményezéseket irányoz elő, amelyek egy előretekintő nézőpontot érvényesítve körvonalazzák a 27 tagú új Unió jövőjét 2025-ig és azon túl. A javaslatok tükrözik az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyv és Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszéde által elindított vitát. (A teljes közleményt itt olvashatja.)
A Bizottság 2018. évi munkaprogramja – fő dokumentumok
A Bizottság 2018. évi munkaprogramja – kérdések és válaszok
Tájékoztató: A Juncker elnök 10 prioritására irányuló munka kiteljesítését célzó új kezdeményezések és a 2025-ig terjedő időszakra vonatkozóan indított kezdeményezések
Tájékoztató a tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatokról
