Halottkultusz, halloween és halottak napja
Magyarországon a halottakról megemlékezés ma már nemcsak vallási, hanem állami ünnep is, de inkább szabadnap – hiszen intim, csendes, szomorú napok ezek inkább. Vannak azonban olyan országok, ahol a furcsa hiedelmekből, valamint az ott uralkodó vallásból származó elemek szövik át november első napjait. (A képen a világtörténelem egyik leghíresebb halottjának, Tutanhamonnak (i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraójának a halotti maszkja és valódi arca.)
A kép forrása: http://www.tod-traurig.de/Trauern.html) Ugyanakkor a gyászban, az emlékezésben az összes kultúrkör tartalmaz közös elemeket. Ilyen a fény, a gyertya szerepe és a családi együttlét fontossága a megemlékezésnél. Csak a külső megjelenési formákban vannak különbségek. Közép-Európában a temetőlátogatás, a gyertyagyújtás mára bizonyos fokig kényszerré vált. Már ahol – hiszen vannak családok, amelyeknek tagjai, főként a szépkorúak, gyakran járnak ki szeretteik sírjához. Más famíliákban pedig inkább október közepére, második felére időzítik újabban a „hivatalos” halottak napját, hogy elkerüljék a tumultust. A temetői autós csúcsforgalom tipikusan 21. századi jelenség.
Régen a halál nem annyira volt tabu és nem volt olyan távol tőlünk, mint ma. Amikor kilenc gyerek közül négy maradt életben, mert egyévesként elvitte őket a diftéria, amikor otthon a tisztaszobában ravatalozták fel a halottat, vagy sírásó híján falun a rokonoknak kellett megásni a sírgödröt – talán másként vélekedtek a halálról, mint manapság, amikor steril körülmények között, szinte mindenki kórházban hal meg, és utána soha többé nem látjuk őt viszont és meg sem érinthetjük.
Van, ahol mulatoznak
Mexikóban próbálják nagyon vidáman megélni a halottak napját, ami a haláltól való félelem oldására alakult ki. Nálunk a cigány kultúra áll ehhez a felfogáshoz közelebb. Ők ilyenkor ugyanúgy megterítenek a család összes halottjának, mint Erdély néhány vidékén. Egyes vélekedések szerint azért igyekeznek vidámak lenni, hogy a halottak ne érezzék, mennyire bánatosak ők, mert különben nem tudnak végleg elmenni. Kicsit nyakatekert a magyarázat, de a halált megérteni, elfogadni egyébként sem könnyű. Még azoknak sem, akik komolyan hisznek a reinkarnációban.
Rokonítható ezzel az amerikai halloween is, ami az all hallows eve (Mindenszentek estéje) kifejezés eltorzult formája. A rossz szellemek elriasztására készülnek a töklámpák, az álarcok.
A keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló ünnepként a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk szerinti 3. századtól megtalálhatók az ünnepre vonatkozó feljegyzések. Széles körben pedig a 11. századtól terjedt el a keresztény világban – olvasható a világhálón.
Üzlet és turistaattrakció
Mára hozzánk is kezd beszüremkedni halloween, a globalizáció, az angol nyelv és az amerikai kultúra elterjedése, a nálunk lakó külföldiek, az expat-ek hatására. Ez tipikusan 21. századi jelenség. Tudni kell, hogy ugyanolyan üzletről van szó, mint a Valentinná előlépett Bálint-nap esetében. (A kép forrása: disneyworld.disney.go.com)
Mégis érdemes szétnézni, hogy világszerte – ott is, ahol halottaikra csendesen emlékeznek az emberek – léteznek morbid turistaattrakciók. Ma már az elmúláshoz kötődő némely események, létesítmények egész évben sokezres turistatömeget vonzanak. A vagabond.se svéd turisztikai portál számba vette, világszerte melyek a leglátogatottabb ilyen helyek. Az idén azokat ajánlják leginkább, amelyek gyerekkel együtt látogatható programok, állatkerttől a billundi Legolandig. Ilyenkor még a tök is sokezer apró legókockából épül fel.
A világ leghíresebb temetőibe, ahol elhunyt írók és művészek nyugszanak – mint a párizsi Pére Lachaise vagy moszkvai novogyevicsi – nem azért megy az ember, ha éppen akad rá ideje a hivatalos utak vagy a szervezett túrák programjai mellett –, hogy szomorkodjék. Látni szeretné a rég elhunyt írók, festők, szeretve tisztelt zsenik sírját, hogy még közelebb kerüljön hozzájuk, és ha a műveiket olvassa vagy festményeiket csodálja, még inkább megértse gondolataikat.
Horror, borzongás, középkor
Más – talán borzongásvágy, horrormánia? – az oka annak, ha egyes turisták olyan helyekre mennek, ahol névtelen, ismeretlen elhunytak földi maradványait teszik közszemlére. Nagyon sok katakomba van, amelyet bárki meglátogathat. A palermói Cappucciniben 8000 csontváz látható, illetve mindazon maradványok, amelyek, valaha az itt éltekből megmaradtak. Az amszterdami Museum Vrolik konzervált testrészeket mutat be a korai orvoslás idejéből, amikor még érzéstelenítés és fertőtlenítés nélkül operáltak a sebészek.
Indiában egészen másképp vélekednek a halálról, a lélekvándorlásról – és az állatokról is. A Karni Mata Temple-ben látható csontvázak között patkányok szürcsölik a tejet egy nagy közös tálból. (A képen.)
Párizs katakombáiba temetkezett a már akkor is jelentős létszámú város lakossága, mivel a régi köztemetőket járványveszély miatt egy időre fel kellett számolni. A katakombákban hatmillió (!) ember csontjai alkotnak 300 kilométer(!) hosszú folyosókat – olvasom egy helyütt a hihetetlen adatokat. A látogatókat előre figyelmeztetik, hogy bizonyos betegséggel küszködők ne látogassák a föld alatti temetőket.
Sírhant-sütemény és halálfej-keksz
Nemcsak az angolszász országokban dúl a Halloween őrület, hanem például Ausztriában és Németországban is. Külön szakácskönyvek jelennek meg ilyenkor napvilágot, a magazinok sütőtökös recepteket közölnek. A minap extravagáns süteményeket kínált a bécsi Kexfabrik: méghozzá boszorkány- és halálfej-kekszet.
(Kép: https://www.programturizmus.hu
Ma már a Budapesten működő, főleg amerikai szállodaláncok külön programokat és menüket találnak ki halloween alkalmából, hogy az ott megszálló angolszász turistáknak vagy a hazai expat-eknek kedveskedjenek. Parókák, sminkszoba, műorrok, műfogak és rengeteg ötlet jellemezte pár éve a Marriott halloween-partnerpartiját. A véres gyümölcsrizs, kézformájú piskótával, a sírhant alakú, kereszttel megfejelt sütemények, a Casper kölyökszellem fejét utánzó mini habcsókok az alkalomhoz illően bohókásak voltak és persze finomak, fricskát mutatva a halálnak, az elmúlásnak.
A jósnők boszorkánynak, zombinak és vámpírnak öltözött uraknak és hölgyeknek árulták el a jövő titkait. Mindenki ki volt festve, az alkalmazottak és a vendégek is. Volt dolguk a sminkeseknek – és nem volt könnyű a zsűrinek, amely a legizgalmasabb jelmezt jutalmazta.
Ahogy annak idején írtam: minden nagyon amerikai volt – a ropogós BBQ-oldalastól a Michael Jackson-féle Thriller-klip tánclépéseinek megtanításáig – és persze nagyon budapesti: hiába takarták műpókhálók az ablakot, a Duna-parti panoráma azért elárulta, hol vagyunk…
Az idén már a Gundeltől az Intercontinentalig sok helyütt rendeznek külön halloween-estet, amit aztán hamar követnek a Szent Márton-napi libavacsorák.
Rettegés hete és holtak éjszakája a Gozsduban
(Tudósítónktól) Vérfagyasztó rettegést ígér az idei halloweenra a budapesti Gozsdu-udvar. Október 30. és november 5. között garantált a síri hangulat: gyászzene, koporsó, ijesztő denevérek és beszélő élőhalottak tartják rémületben a vendégeket.
Egy héten át New Yorkból érkező vérszomjas, mozgó és beszélő, ember nagyságú élőhalottak ijesztgetik az udvarba belépőket, félelmetes denevérek repkednek (díszítésként) a Gozsduban, a legbátrabbak ijesztő hegedűszó kíséretében akár koporsó szelfit is készíthetnek a C-udvarban. Október 31-én, halloween éjszakáján a vérfagyasztó rettegésé a főszerep: az est leszálltával egészen éjfélig élőholtak ijeszthetnek rá az arra járókra.
A Gozsdu-udvarban a halloweeni hangulat egy hete alatt az éttermek, bárok, kávézók is különleges díszekkel, félelmetes fényekkel és meglepetésekkel készülnek. A különleges halloweeni hangulat garantált, a kérdés: „Elég bátor vagy-e, hogy átsétálj a Gozsdu-udvaron?" – A rendezvény nyilvános és ingyenes!
Csillaggyerekek Bad Ischlben
(Kulcsár László) Mondják, a salzkammerguti kisváros Bad Ischl temetője talán a legszebb a világon. Bizonyíthatom: valóban szép, méltó emlékhelye hírességeknek és köznapi polgároknak egyaránt.
Ebben a városban, Ferenc József és Erzsébet királyné eljegyzésének helyszínén, és ahol nyaranta évtizeden át működött az császári és királyi udvar, helyezték örök nyugalomra Mária Valéria főhercegnő (a Budán 1868-ban született „magyar gyermek”) és Ferenc Szalvátor osztrák főherceg házasságából született tizedik gyermekét, az 1911-ben mindössze nyolc órát élt Ágnest.
A császári unoka szerény, carrarai márványból készült síremléke csak egyike azoknak az emlékműveknek, amelyeket a Bad Isch-i temetőben örök álmát alvó sok hírességnek állítottak.
Ott nyugszik világhírű magyar zeneszerző, Lehár Ferenc és komponista kollégája, Oscar Straus, a futár- és postaszolgálatot „feltalált” Thurn und Taxis főnemesi család sarja, Maria Aurora von Thurn und Taxis hercegnő, Heinrich Lammasch, az Osztrák–Magyar monarchia utolsó miniszterelnöke. Ott található a világhírű térképész, Gustav Freytag és az édességeiről fogalommá vált cukrászcsalád, Zauner kriptája éppúgy, mint Lehár testi-lelki jó barátjának, Richard Tauber énekesnek a síremléke, akit Londonban helyeztek örök nyugalomra ugyanabban az évben, mint Komárom világhírű szülöttét, Lehát Ferencet…
Az elhunytakra emlékezés eddigi legszebb megnyilvánulásával is az ausztriai Bad Ischlben találkoztam. Nem messze a bejárattól található a Csillaggyermekek közös sírja, ahol a néhány órás, egy-két napos korukban elhunyt vagy holtan született gyerekek szülei, hozzátartozói emlékezhetnek azokra a csecsemőkre, akik örök kislányként, kisfiúként valahol a csillagokban – és persze szeretteik szívében, lelkében – élnek csupán. A Csillaggyermekek emlékhelye az évek során bebizonyította, milyen fontos szerepet tölt be az érintett családok számára: itt méltó módon gyászolhatnak és emlékezhetnek azokra, akik az ő körükben nem élhették meg életüket, de mint a csillagok, örökre az emberiséggel maradnak.
A Csillaggyerekek közös sírjának lakói évente három-néggyel gyarapodnak. Az emlékhely jelenlegi formája a schlierbachi képzőművész, Andrea Gira finom ízlését dicséri: a színes fejfa a világmindenséget jelképezi.
