Munkaerőhiány: emelkedő bérek, növekvő infláció – Ausztria nem akar a V4-ek tagja lenni

A visegrádi négyek vezetői megállapodtak az Európai Bizottság elnökével abban, hogy el kell kerülni a 27 uniós tagország nyugati, illetve keleti csoportra szakadását, és hogy az EU jövőjéről folytatandó tárgyalásokon valamennyi tagállamnak részt kell vennie.

Erről beszélt Bohuslav Sobotka cseh kormányfő Brüsszelben azután, hogy – lengyel, szlovák és magyar miniszterelnök-társával együtt – különmegbeszélést folytatott Jean-Claude Junckerrel, még az uniós csúcstalálkozó előtt. A megbeszélésről a Reuters hírügynökség jelentése alapján tudósít a The New York Times. A beszámoló megfogalmazása szerint a négy euroszkeptikus kormányfő és Juncker csaknem háromórás munkavacsoráján a migráció, illetve az olcsó kelet-európai munkaerő problémája volt a két fő téma.

Szintén a Reuters elemzését közli a The New York Times arról, hogy a növekvő munkaerőhiány és a bérek emelkedése Közép-Európában felfelé nyomja az inflációt, és ez arra kényszeríti a térség néhány országának a központi bankját, hogy áttérjen a megszorító politikára a pénzügyi engedékenység évei után. A cseh központi bank már végrehajtott augusztusban egy csekély mértékű kamatemelést, és a piacok a jövő hónapban újabb emelésre számítanak. Csehországban példátlanul alacsony, 3,8 százalékos a munkanélküliség, az infláció pedig az elmúlt öt évre visszatekintve most a legmagasabb.

A lengyel és a román központi bank részéről szintén kamatemelés várható a jövő évtől, különösen abban az esetben, ha az Európai Központi Bank elkezdi visszafogni kötvényvásárlási programját, és a maga részéről szintén megkezdi a várt megszorító politikát.

Az Európai Unió keleti szegletében a Magyar Nemzeti Bank lóg ki a sorból, amely ígéretet tett arra, hogy legalább 2020-ig a rekord alacsony 0,9 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, sőt, további lazítás lehetőségét is meglengette. A jövő évi választások elébe néző Orbán Viktor szoros szövetségese által vezetett bank az utolsó pillanatig halogatni akarja a kamatemelést, mert fontos kormányzati célnak tekinti a gazdasági növekedést – írja a Reuters nyomán a The New York Times. 

És most egy kis sajtószemle a sajtószemlében, vagyis a lengyel külügyminiszter által a Heti Válasznak adott nyilatkozat lengyel sajtóvisszhangja a PAP hírügynökség beszámolói alapján.

Witołd Waszczykowski eszerint úgy nyilatkozott, hogy Varsó megérti ugyan az ukrán oktatási törvény módosítása miatti magyar ellenérzéseket, ám szerinte figyelembe kell venni, hogy Ukrajna milyen nehézségekkel néz szembe az orosz agresszió miatt, ezért az oktatási nyelv problémáját nem kellene átpolitizálni. Békés módon, kevesebb érzelemmel meg lehet oldani a helyzetet – vélekedett a lengyel diplomácia irányítója.

Waszczykowskinak a lengyel hírügynökség által idézett másik fontos kijelentése szerint Varsónak nem tetszik az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen Magyarországra látogat. Az Európai Uniónak egységes álláspontra kell helyezkednie Oroszországot illetően – vélekedett a lengyel külügyminiszter, és elmondta, hogy erről a problémáról nyíltan beszélt Szijjártó Péter külügyminiszternek, illetve Orbán Viktor miniszterelnöknek. 

Sebastian Kurz, a múlt vasárnapi osztrák parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt vezetője, Ausztria kancellári tisztségének várományosa cáfolta azokat a vélekedéseket, amelyek szerint irányítása alatt Bécs a visegrádi csoport országaihoz, Csehországhoz, Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Szlovákiához közelednék, és elhanyagolná a német, illetve francia kapcsolatokat. 

„Ezt a szocáldemokraták állítják” – mondta Kurz az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint, amelyet a Der Standard című osztrák lap ismertet. Kurz, hogy bizonyítsa a megfogalmazott kételyekkel szemben az európai integráció melletti elkötelezettségét, a választások utáni első külföldi útján Brüsszelbe sietett, és ott az Európai Unió hídfőjének nevezte Ausztriát. Eközben jó kapcsolatokra törekszik Európa keleti felével is, de ez nem jelenti azt, hogy tagságra törekedne a visegrádi csoportban – szögezte le Ausztria valószínűleg következő kancellárja. 

Ha a közvélemény-kutatásoknak által favoritnak tartott Andrej Babis, a cseh ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója – elnevezésű párt vezetője valóban megnyeri a ma és holnap tartandó cseh parlamenti választást, akkor újabb befolyási teret nyer az Európa-ellenes populizmus – írja a Spiegel Online. A német hetilap internetes kiadása ugyanakkor megszólaltatja Milan Znojt, a prágai Károly egyetem politológusát, aki szerint Csehország Babis alatt sem lépre olyan útra, mint „Orbán Magyarországa vagy Kaczynski Lengyelországa”. „Nekünk ehhez egyszerűen nincsenek olyan nacionalista hagyományaink, mint Lengyelországnak vagy Magyarországnak” – állítja a cseh politikatudós.