Barátkoznak a nyugdíjasok az új szövetkezeti formával
Három hónap alatt 36 „közérdekű nyugdíjas-szövetkezet” alakult hazánkban és számuk valószínűleg tovább emelkedik majd – állítja Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.
A 2017. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítással nyílt lehetőség közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek alapítására. Az új szövetkezeti forma létrehozásának célja, hogy az aktív nyugdíjasokat visszavezesse a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában.
A cégek számára azért kedvező, hogy bizonyos munkafolyamatokat kiszervezzenek e szövetkezetek tagjainak számára, mert a szokásosnál jóval kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába, mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után sem egészségügyi, sem szakképzési hozzájárulást, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Mentesül a személyi jövedelemadó-fizetés alól a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Együttesen a minimálbér mértékéig adómentes a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel, amennyiben nem haladhatja meg havonta a minimálbér 25 százalékát. Adómentes továbbá a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is.
Ez év szeptember végéig összesen 36 közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be és valószínűleg jó néhány bejegyzés már elkezdődött. Ebből 19 szövetkezet fő tevékenysége munkaerő-közvetítés, egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás, vagy munkaerő-kölcsönzés. Ez azt jelzi, hogy ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni. A többi szervezetből 3–3 szövetkezet csomagolással, összetett adminisztratív szolgáltatással, egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatással, 2–2 épülettakarítással, szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglakozik. Ezek mellett egy-egy szövetkezet fő tevékenysége az építményüzemeltetés, a felsőruházat-gyártás, a fénymásolás, és az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás köréből kerül ki.
Földrajzi eloszlás tekintetében a fővárosban alakult a legtöbb közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, már Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyében is jó néhányan látnak fantáziát a szövetkezetalapításban.
A hazai gazdaságot sújtó munkaerőhiány miatt az ilyen szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is várhatóan emelkedni fog a jövőben, amit a számukra esetlegesen megnyíló pályázati források is tovább segíthetnek – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató szakembere.
