„Gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogat” és társai
Dicséretes gyorsasággal – köszönet érte! –, 72 órán belül megkapta szerkesztőségünk az NKM Nemzeti Közművek Zrt. sajtóosztályától a lapunk 2017. október 1-jei számában megjelent „Ez gáz!” című jegyzetünkre összeállított válaszát. A magyarázat – ha lehet – még a gázszámlánál is bonyolultabb. Megtanulását akár büntetésként is ki lehetne szabni, mondjuk, tíz nap elzárás helyett. Annyi szent, hogy az átlag magyar állampolgár ezt legalább annyira nem képes befogadni, mint napjaink gázszámláját, amelyről továbbra is állítjuk: Kovács Józseffel, özv. Szabó Kálmánnéval és még néhány millió gázfogyasztóval egyetemben, hogy teljesen fölöslegesen túlbonyolított, ellenőrzése lehetetlen.
Íme a NKM Nemzeti Közművek Zrt. válasza: "A gáz árát a GET (2008. évi XL törvény a földgázellátásról) 107. § (3) bek. értelmében az egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg. Az egyetemes szolgáltatásban a felhasználó a gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye szerinti alapdíjat fizet, ha a gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 100 m3/h-nál nagyobb, akkor pedig teljesítménydíjat az egyedi szerződésben lekötött (m3/h-ban meghatározott) teljesítmény igénye szerint.
A gázdíj összegét a szolgáltatott földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogatának (gnm3), a mérési időszakra mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértékének (MJ/gnm3), valamint az egységnyi hőmennyiségére vonatkozó gázdíjnak (Ft/MJ) az összeszorzásával kell megállapítani.
Lakossági felhasználóknál a fizetendő összeg ennek áfával növelt értéke, nem lakossági felhasználóknál biztonsági készletezési díj és jövedéki adó is fizetendő, melyek egységára szintén rendeletben rögzített. Ezen díjtételek a számlákon külön sorokban szerepelnek.
A tényleges számlaérték függ a nyomáskorrekciótól és a tényleges fűtőértéktől. A korrekciós tényezőről az ezen a linken talál további információt.
Leírtak alapján tehát a tényleges számla megállapításához mindenképpen szükséges a szolgáltatott gáz elszámolásakor a gázmérőn leolvasott ún. üzemi állapotú gázmennyiséget gáztechnikai normál állapotra átszámítani.
A szolgáltatott gáz túlnyomása a területileg illetékes elosztó üzletszabályzatában rögzített érték. Kivételt képeznek az egyedi nyomásértéken vételező felhasználási helyek, ahol a korrekciós tényező számításánál az egyedileg beállított szolgáltatási túlnyomásérték kerül figyelembe vételre.
Különböző magassági pontok esetén – figyelembe véve a gázszolgáltatási helyek elhelyezkedését – a Földhivatal által nyilvántartott, a Balti-tengerhez viszonyított maximális és minimális magassági érték átlagát vesszük figyelembe.
A magassági szintekhez rendelt barometrikus nyomásértékeket, valamint a napi talajhőmérsékleti adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat naponként közli a FŐGÁZ Zrt.-vel.
Adott elszámolási időszak korrekciós tényezőjének meghatározásakor a napi alapadatok (barometrikus nyomás, napi talajhőmérséklet) számtani átlagát vesszük figyelembe.
A korrekciós tényezőket időszakra meghatározva lekérhető az alábbi linken, illetve itt olvashat további információt a gáz áráról, illetve a földgáz fűtőértékéről.
A számlaképpel kapcsolatban tett észrevételével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a FŐGÁZ számlázása és az általa kibocsátott számlák mindenben teljes körűen megfelelnek a vonatkozó jogszabályok előírásainak. A FŐGÁZ földgáz egyetemes szolgáltatónak számláit a pénzügyi jogszabályok és a számlakép törvény előírásainak megfelelő tartalommal kell kibocsátani, azok tartalmát saját hatáskörben nem tudjuk módosítani."
