Az EU folytatja a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokat

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéddel próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.

Ha nem sikerül dűlőre jutni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő ügyekben felkérte Magyarországot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat:

• A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény ügyében ma indokolással ellátott véleményt adott ki a Bizottság, ami a kötelezettségszegési eljárás második lépése. A civil szervezetekről szóló magyarországi törvény tárgyában a Bizottság ezt megelőzően július 14-én felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság akkor úgy döntött, hogy eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette az uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amelyeket az EU Alapjogi Chartája rögzít.

Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottság felszólító levelére. A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak. Magyarországnak mostantól számítva egy hónap áll a rendelkezésére, hogy megtegye az indokolással ellátott véleménynek való megfelelést célzó intézkedéseket. (Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.)

• A felsőoktatási törvényre vonatkozóan a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy nyújtson be további pontosításokat. Ezt megelőzően április 26-án felszólító levelet, július 14-én pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Indokolással ellátott véleményében a Bizottság úgy érvelt, hogy a magyar törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az unió területén bárhol letelepedjenek. Ezenfelül a Bizottság szerint az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít. Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy az említett szabályozás összeegyeztethetetlen az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.

Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottságnak. A ma elküldött kiegészítő indokolással ellátott véleményében a Bizottság részletesebben kifejti, miért tartja a magyar felsőoktatási törvényt összeegyeztethetetlennek a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményből (GATS) eredő uniós kötelezettségekkel. Magyarországnak két hét áll a rendelkezésre, hogy további pontosításokat nyújtson be.

• Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) kapcsán a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amiért az ország megsértette az általános forgalmi adóra vonatkozó uniós szabályokat. Az EKÁER-rendszerben a vállalkozásoknak áfa-fizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény megsérti az uniós hozzáadottértékadó-irányelvet, mert elsősorban a határokon átívelő uniós tranzakciókat érinti, és adminisztratív kötelezettségeket vezet be a határátlépésre vonatkozóan. Ha Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

• A távközlési piacok területén a Bizottság felszólító levelet küldött hét tagállamnak, köztük Magyarországnak, hogy időben végezzék el a távközlési piacok haladéktalan elemzését. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a jelenlegi jogi keret értelmében háromévente elemzést kell készíteniük az érintett távközlési piacokról, és erről értesíteniük kell az Európai Bizottságot. Belgium, Írország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Spanyolország és Szlovénia nem tájékoztatta a Bizottságot erről a piacelemzésről. A késedelem mind a hét esetben jócskán meghaladja az öt évet. A hét tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre.
  (A kötelezettségszegési eljárásokban ma meghozott legfontosabb döntésekről szóló közlemény itt olvasható.)
  
  Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról

Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról

A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára

 

A Bizottság az áfa mélyreható reformját szorgalmazza 

A hozzáadottérték-adó (Magyarországon az általános forgalmi adó, vagyis az áfa) tetemes és egyre fontosabbá váló bevételi forrás az EU-ban. tavalyelőtt több mint egybillió, azaz ezermilliárd (1 000 000 000 000) euró összegű bevételt eredményezett, ami az uniós GDP 7%-ának felel meg.

A jelenlegi rendszer azonban, mely 1993-ban átmeneti rendszerként lépett életbe, az eddigi reformok ellenére sem képes megfelelni a digitális és mobil gazdaság fejlődéséből adódó világméretű kihívásoknak. Széttagolt és túlontúl bonyolult a tagállami határokon átívelő üzleti tevékenységet folytató cégek szempontjából, melyeknek száma folyamatosan bővül. További hátránya, hogy tág teret enged a csalásnak: eltérő adóelbánásban részesíti a belföldi és a tagállamok közötti tranzakciókat, és lehetővé teszi, hogy az adó megfizetése nélkül lehessen árukat és szolgáltatásokat beszerezni az egységes piacon.

Az Európai Bizottság ezért ma javaslatokat terjesztett elő a szabályozás megreformálására. A Bizottság a hozzáadottérték-adóra vonatkozóan az utóbbi negyedszázad legnagyobb szabású reformját készíti elő azzal a céllal, hogy a szabályozás a kormányzati szereplők és a cégek számára egyaránt hatékonyabbá és korszerűbbé váljék. Összességében a tagállamok a jelenlegi rendszerben évente több mint 150 000 millió euró összegű bevételtől esnek el, amelyet, ha sikerülne beszedni, iskolák építésére, az úthálózat fejlesztésére és az egészségügy korszerűsítésére fordíthatnának. Becslések szerint ebből a 150 milliárd euróból mintegy 50 milliárd euró – uniós polgárokra vetítve fejenként évi 100 euró – vész el tagállamok közötti határokon átívelő tranzakciók kapcsán megvalósuló adócsalás miatt.

A Bizottság arra számít, hogy a ma előterjesztett reformoknak köszönhetően négyötöddel csökken majd ez a veszteség.

A reformmal a vállalkozások is jól fognak járni. A tagállamok közötti határokon átívelő üzleti tevékenységet folytató vállalkozásoknak a csak belföldön értékesítő cégekhez képest jelenleg 11%-kal több a kiadásuk abból eredően, hogy eltérő tagállami jogszabályoknak kell megfelelniük. Az adórendszer egyszerűsítése és korszerűsítése becslések szerint mintegy egymilliárd euró összegű költségcsökkenést eredményezne a számukra.
A Bizottság ma előterjesztett javaslata arra irányul, hogy a jövőben a tagállamok egyikéből a másikba irányuló áruértékesítés ugyanolyan módon legyen megadóztatva, mint az egyes tagállamokon belüli árukereskedelem. Ez alapjaiban fogja megújítani a szabályozást, és végleges hozzáadottértékadó-rendszer kialakítását eredményezi majd az EU-n belül.

A javasolt rendszer négy alapelve:

• Csalás elleni küzdelem: ezentúl a cégek által tagállamok között lebonyolított kereskedelemben is be kell majd fizetni a hozzáadottérték-adót, szemben a jelenlegi adómentességgel.
• Egyablakos ügyintézés: a termékeiket tagállami határokon átívelően értékesítő cégek a jövőben egy külön erre szolgáló online portálon – a saját anyanyelvükön, azonos szabályok szerint és megadott dokumentummintákat kitöltve – intézhetik majd az adó bevallásával és befizetésével kapcsolatos ügyeiket a saját hazájukban.
• Nagyobb következetesség: a rendszer a célország elvén fog alapulni, azaz az adó végső összegét mindig a végső fogyasztó tagállamában kell befizetni, a helyi adókulcsnak megfelelő összegben.
• Kevesebb adminisztratív teher: a számlázási szabályok egyszerűsítése révén a terméket értékesítő kereskedők a jövőben saját országuk szabályai szerint állíthatják ki a számlákat akkor is, ha tagállami határokon átívelő kereskedelmet folytatnak, azaz nem kell összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk. 

• Bizottsági közlemény: A hozzáadottérték-adóra vonatkozó cselekvési tervet követő intézkedések
• Hozzáadottértékadó-kiesés: a 2015-ös 152 milliárd eurós uniós hiány azt jelzi, hogy sürgős szükség van a rendszer reformjára
• Cselekvési terv: a Bizottság által előterjesztett intézkedések korszerűsíteni kívánják a hozzáadottérték-adót az Unióban