Kötelező-e a villany- és vízvezeték-szerelőknek a felelősségbiztosítás?
Néhány hét óta – téves értelmezés folytán – félrevezető információ kering a köztudatban, nevezetesen: szeptembertől a villany- és vízvezeték-szerelő mesterek által okozott, illetve az hanyagságuk folytán bekövetkező károkat kötelező felelősségbiztosítás téríti meg a megbízók számára. (Kép: hausjournal.net)
Azóta sokan igyekeztek igényüket alkuszi segítséggel érvényesíteni, ezért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szükségesnek tartja a tények széles körű tisztázását.
Szeptember 1-jétől valóban kötelező legkevesebb egymillió forint összegig fedezetet nyújtó felelősségbiztosítást kötni villany-, illetve vízvezeték-szerelőknek, de ennek csupán a közműbekötési munkálatokra kell kiterjednie. Az épületen belül végzett egyéb szakmunkákat végző szakemberekre tehát ez a kötelezettség nem vonatkozik. Fontos tudni, hogy a kötelező biztosításhoz a jogalkotó nem írt elő utófedezetet sem, tehát a munka átvételét követően már ebben az esetben sem érvényesíthető biztosítói kártérítési igény. Félbehagyott vagy hanyagul végzett munka esetén sem nyújt kártérítést.
„Mindez persze nem jelenti azt, hogy a más jellegű villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végző mesterek ne köthetnének saját elhatározásból felelősségbiztosítást, hiszen megléte bizalomnövelő egy-egy megbízás elnyerésekor – mondta el tudósítónknak Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Egy ilyen, 1 millió forintos fedezethatárral rendelkező módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is megköthető, vagyis túlzottan nem terheli meg a működést, azonban erre a jelenlegi jogszabályok senkit sem köteleznek.”
Jó, ha tudják az ügyfelek – főként a magánszemélyek, hogy a károkozás csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható a biztosítónál. Vagyis: hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától senki sem számíthat kártérítésre.
A szakember elmondta még: lakásbiztosítások többsége alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák következtében bekövetkező káreseményekre (például hibás toldás miatt bekövetkező elázásra, hanyagul végzett elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkező lakástűzre) kártérítést fizessen. Az már a biztosító döntése, hogy ha a szerelő felelőssége megállapítható, akkor rajta ezt az összeget később behajtja-e.
A MABISZ friss adatai szerint tavaly a hazai vállalkozók 110 ezer általános felelősségbiztosítást kötöttek összesen 30 milliárd forint értékben, ám ez még mindig jóval kevesebb, mint amennyi kívánatos lenne.
