Semmi sem igaz belőle: az Amnesty is szerepel a «nemzeti konzultációban»

Ma nyilvánosságra hozták a kormány magyar állampolgároknak kiküldendő a „nemzeti konzultáció a Soros-tervről” szóló legújabb kérdőívét. A hét „kérdést” tartalmazó ív ötödik pontjában a Magyar Helsinki Bizottság mellett az Amnesty Internationalt is név szerint említi a nyomtatvány.

„Szervezetünket azzal vádolja a kormány, hogy többször is követeltük Ahmed H. – a terrorcselekmény elkövetéséért első fokon 10 évet kapott szíriai származású Cipruson élő férfinak – a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. – A valóság ezzel szemben az, hogy az Amnesty International a kezdetektől fogva a terrorcselekmény tényállásának alkalmazását vitatja. Megalapozatlannak és abszurdnak tartjuk, mert szerintünk az eljárás közben megismert bizonyítékok nem támasztják alá a vádat, az Ahmed H. védelmében benyújtott számos bizonyítékot pedig nem értékelte a bíróság. Igazunkat támasztja alá, hogy júniusban a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket, mert az nem vizsgálta és értékelte megfelelően a bizonyítékokat. A kérdőív azon állítása, hogy az Amnesty kártérítést akarna fizettetni a magyar állammal pedig egyszerűen nevetséges hazugság, amit a júniusi tárgyalás után Budai Gyula képviselő kezdett el terjeszteni a sajtóban.

„Abszurd és egészen elképesztő, ami történik – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. – A «nemzeti konzultáció» is jól illeszkedik a magyar kormány független civil szervezeteket lejárató kampányába, amelynek a célja, hogy megbélyegezze a civileket és hiteltelenítse a munkájukat. Az Amnesty International Magyarország közhasznú egyesület, hat munkavállaló és több száz magyar magánszemély tag és támogató szervezete, amely jogszerű célokért dolgozik több mint 27 éve Magyarországon.”

„Büszkék vagyunk a munkánkra, és a továbbiakban is folytatni fogjuk az emberi jogok képviseletét itthon. A magyar kormány pedig jobban tenné, ha a valódi problémákkal – például az egészségügy nyomorúságos helyzetével, a szegénységgel és a jogsértésekkel – foglalkoznék ahelyett, hogy hazugságokat terjeszt rólunk, és egy nem létező ellenséggel árnyékbokszol.”

 

A Contrast VR és az Amnesty International közös filmje a rohingya válságról

A Contrast VR, az Al Jazeera új 3D-s valósággal foglalkozó stúdiója és az Amnesty International ma mutatja be «Rohingya vagyok» című dokumentumfilmjét, amely a rohingya menekültválságról és a népcsoport tagjai elleni etnikai tisztogatásról szól.

A film rendezője és producere a Contrast VR vezető szerkesztője Zahra Rasool, társproducere pedig a díjnyertes fimes és újságíró, Aela Callan. A «Rohingya vagyok» az első dokumentumfilm, amelyet egy rohingya menekülttáborban forgattak.

A film betekintést kínál a bangladesi Kutupalong ideiglenes menekülttáborban tengődő rohingya menekült, Jamalida Begum és két gyerekének életébe. Jamalida egyike annak a több százezer rohingyának, aki elmenekült Mianmarból, de Bangladesben letelepedni nem tud, Mianmarba pedig nem mehet vissza. A film bemutatja Jamalida küzdelmét a nyomorúságos körülményekkel, azt, hogy miként tette tönkre ő és családja életét a mianmari hatóságok rohingyák elleni bosszúhadjárata.

Ha ez egyetlen családdal történik, az is borzalmas bűncselekmény, de ha több mint 480 ezerrel, az már emberiesség elleni bűncselekmény. Jamalida története nem is lehetne időszerűbb: az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten ismét ülésezik. Itt az idő, hogy a nemzetközi közösség végre véget vessen a Rakin államban folyó jogsértéseknek” – szögezte le Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója, aki nemrég tért vissza a bangladesi–mianmari határról.

A Contrast VR csapata májusban érkezett meg a bangladesi Cox's Bazarba, hogy az akkor még nem annyira közismert menekültválságról készítsen a tényeket megörökítő, bemutató dokumentum-felvételeket. Az Amnesty International információi szerint legalább nyolcvan, főleg rohingyák által lakott települést pusztítottak el a mianmari hatóságok Rakin államban, teljes falvakat égettek porig. A pusztítás valódi nagysága minden bizonnyal ennél is nagyobb, sok terület egyelőre a felhők miatt nem látszik a műholdfelvételeken. A becslések szerint 480 000 rohingya menekült Bangladesbe augusztus 25. óta, négyötödük gyerek és nő, sok a sérült.

A «Rohingya vagyok» filmet teljes terjedelmében az AJ+ és a Vimeo csatornáján mutatják be, megosztja majd az Al Jazeera English online, a Contrast VR és az Amnesty International is. A film az első része egy sorozatnak, amely olyan csoportokat, közösségeket mutat be, amelyeket a legdurvábban érintenek az egyenlőtlenség és a jogsértések.