Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. május 19. Az év 140. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739422. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Törvényszegés esetén megvonják Magyarországtól az uniós forrásokat

Törvényszegés esetén megvonják Magyarországtól az uniós forrásokat

Orbán inkvizícióval vádolta meg az Európai Uniót, miután utóbbi bünteti Magyar- és Lengyelországot a közös migrációs politika ellenzése miatt – foglalja össze a magyar miniszterelnök varsói látogatását a Financial Times, amely úgy értékeli: ez a téma mérgezi a legjobban az unión belüli megosztottság okán kialakult keleti-nyugati viszonyt.

Orbán mondatai közül a Financial Times kiemelte, miután mi – mármint a magyarok és lengyelek, elfogadjuk, hogy egyesek a bevándorlók országává akarnak válni, akkor ők is fogadják el, hogy mi viszont nem akarunk azok lenni. Nem akarunk kevert populációt, és ezt tartsák tiszteletben Nyugaton – fogalmazott a magyar kormányfő. Másrészről szerinte az inkvizíció, ha az unió a lengyel jogállamot bírálja (utalva itt az igazságügyi reformnak nevezett lengyel kormányzati kontrollra). Mindkét kormányfő kritizálta Emmanuel Macronnak a francia munkások érdekeit védő és a külföldi munkások foglalkoztatását szigorító intézkedését alig burkolt protekcionizmusnak minősítve, amiből csak Franciaországnak származik előnye.

A Wiener Zeitung is erről ír, de címében azt emeli ki, hogy veszélyben van a kereszténység Orbán szerint az európai „bevándorló-országokban” – mintegy legitimálva az orbáni szóhasználatot. 

A Financial Timesnak vágott vissza a magyar kormány védelmében az amerikai, szélsőjobbosnak tekinthető Breitbart News, amely szerint a lazacrózsaszín újság a londoni City és a bankárok nem hivatalos lapja és az unió szócsöve. S képes azt állítani, hogy nincs Soros-terv, amely alapján menekülteket küldenének Európába. Idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki szerint zseniálisan fogalmazott Orbán Viktor, amikor Sorost idézve ennek épp az ellenkezőjét igazolta, amely szerint igenis van «Soros-terv». Tegyük hozzá, mindkét újság ugyanarra a Soros-véleménycikkre alapozza az egymásnak homlokegyenest ellentmondó következtetést.

A Financial Times pár órája még egy cikket jelentetett meg Orbán Viktor Sorost támadó újabb akciójáról, a nemzeti konzultációról, mivel zsinórban harmadszor is meg akarja nyerni a választásokat. Az újság ismételten leszögezi, a «Soros-terv» - a fake news (hoholt, álhírek) kategóriája. Miután Orbán a tavasszal megígérte az Európai Néppárt vezetőjének, hogy abbahagyja ezt az ostromot, ám mégsem tette ezt, nos, akkor most eljött az ideje, hogy kipenderítsék a Fideszt a konzervatív pártcsaládból – sugallja az írás megfontolásra a döntéshozóknak. Hozzáteszi, a gazdasági növekedéshez 3,5 %-kal hozzájáruló uniós alapok forrásaiból nagyobbrészt a Fideszhez és Orbánhoz közelálló cégek és személyek részesülnek.

Persze nem lehet a magyar állampolgárokat azzal büntetni, hogy megvonják az uniós forrásokat az országtól. Ezért azt javasolja a Financial Times, hogy mivel a budapesti legfőbb ügyész szinte alig mutat hajlandóságot a korrupciós ügyek kivizsgálására, ezért Magyarországnak együtt kell működnie egy minden eddiginél alaposabb ellenőrzésben, például a tervezett európai legfőbb ügyészséggel. A 2021-i új uniós büdzsé tervezésekor vissza kell tartani azon országoktól a pénzügyi alapokat, amelyek nem tisztelik a jogállamot. Nem élvezhetik a tagság előnyeit azok, akik, hogy nem tartják meg az unió törvényeit, márpedig Magyarország fennhangon ezt hirdeti most. 

A kárpátaljai Kisgejőcön élő Timea Leshko nem látja biztosítottnak négy gyermeke jövőjét Ukrajnában, miután az ukrán kormány elfogadta a kisebbségi nyelvek oktatásának betiltását a közép- és felsőfokú oktatásban – készített helyszíni beszámolót a Szabad Európa Rádió. Tímea ugyanazt meg szeretné adni gyerekeinek, amit ő is megkapott gyerekkorában. Előfordulhat: Magyarországra költöznek, hogy megtanulják a gyerekek a magyart és az is jobb lenne, ha itt dolgoznának. Szerinte a magyar sokkal hasznosabb nyelv, mint az ukrán.

Se szabadság, se remény nincs Magyarországon a menekültek számára – mondja a 17 éves afganisztáni Hamad Ahmadi, aki egy évet várt a fellebbezés utáni verdiktre, s kérelmét ezúttal is elutasították – számol be a The Washington Post. Amíg itt voltak, végig reménykedtek, s ez jó érzés volt, noha még egymást sem látogathatták a barátok a barakkban és a labdát is mindig elvették tőlük, ha játszani akartak. Azt mondja, látszott fogva tartóikon, nem akarják, hogy a menekültek jól érezzék magukat. Most csalódott, miért kellett erre a rossz hírre egy egész évet várnia, ráadásul az ügyész nem is személyesen vagy tárgyaláson, hanem Skype-on keresztül üzente meg a döntést. Most fogalma sincs, hova menjen, és mit csináljon. Tavaly 24 ezer menedékkérelmet nyújtottak be hazánkban, az idén csak kétezret. Az AP belgrádi keltezésű beszámolóját mások között a The Salt Lake Tribune is átvette.