Lemészárolják a menekülő rohingyákat a mianmari katonák

Az Amnesty International bizonyítja: a mianmari (egykori nevén: burmai) biztonsági erők és helyi bandák az északi Rakin államban egész rohingya falvakat gyújtanak fel, és válogatás nélkül lőnek a menekülőkre. Az emberjogi szervezet a helyszínen készült videókat, fotókat, műhold-felvételeket és más adatokat elemzett, illetve interjúkat készített több tucat szemtanúval Mianmarban és Bangladesben. A bizonyítékok egy megtervezett és összehangolt támadássorozatot mutatnak.

„A bizonyítékok egyértelműek: a mianmari/burmai hatóságok felgyújtják Rakin államot, hogy kiűzzék onnan a rohingyákat. Nem vitás: etnikai tisztogatás történik” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International válságokkal foglalkozó igazgatója. „A támadásoknak van egy jól azonosítható mintázata. A biztonsági erők először körülveszik a falvakat, a menekülő embereket lelövik, majd porig égetik a házakat. Ez emberiesség elleni bűncselekmény.”

Az Amnesty International augusztus 25. óta legalább nyolcvan lakott területen kialakult tüzet dokumentált, mindegyik legalább 375 méter hosszúságú volt. Ezen az augusztusi napon indított a mianmari hadsereg katonai akciót az Arakan Rohingya Felszabadítási Hadsereg (Arakan Rohingya Salvation Army, ARSA) támadásaira válaszul. A múlt négy évben készült műholdfelvételeken egyáltalán nem látszik semmilyen tűz az állam területén.

A tüzek Rakin állam főleg rohingyák lakta részein történtek. Bár a mianmari hatóságok utazási korlátozásai miatt a károk mértékét egyelőre nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, nagy valószínűséggel teljes falvakat égettek porig, és tízezreknek kellett elmenekülniük a terror elől. Az Amnesty International összevetette a műholdképeket a szemtanúk beszámolóival és a felgyújtott házakról készült fotókkal.

Valószínűleg több gyújtogatás történt és a károk is sokkal nagyobbak, mint amennyire egyelőre látszik, mivel az esős évszak felhői sokat kitakarnak a műholdak elől. A műholdak a kisebb tüzeket nem is látják.

Az Inn Din járásról (vegyes etnikai összetételű terület Dél-Maungdawban) készült felvételeken tisztán látszik, hogy csak a rohingya otthonok égtek le, miközben a nem rohingyák lakta házak sértetlenek maradtak.

Az Amnesty munkatársa beszélt egy 27 éves, Inn Dinből származó férfival, aki elmondta: a hadsereg egy csoport civillel karöltve augusztus 25-én körülvette a falut; a támadók a levegőbe lőttek majd betörtek a rohingyák lakta házakba, a menekülők egy részét pedig egyszerűen agyonlőtték. A férfi a közeli erdőben bújt el, ahonnan végignézte, ahogy a hadsereg három napon keresztül fosztogatja, majd felgyújtja a faluját.

Hasonló jogsértések történtek a városokban is: a műholdfelvételek megmutatják, hogy Maungdaw városának főleg rohingyák lakta környékeit felgyújtották, miközben a város többi része épségben maradt.

A még mindig Rakin államban tartózkodó, illetve Bangladesbe menekült rohingya szemtanúk részletesen elmondták, hogyan zajlanak ezek a vérfagyasztó támadások. Katonák, rendőrök és civilekből álló bandák veszik körül a településeket, először a levegőbe lőnek, majd hirtelen berontanak a faluba, és válogatás nélkül lőnek a menekülőkre. Miközben a túlélők igyekeznek minél előbb elhagyni a helyszínt, a támadók benzint és rakétavetőket használva felgyújtják a házakat.

Egy 48 éves férfi tanúja volt, ahogy a katonaság és a rendőrség beront Maungdawtól északra található Yae Twin Kyun faluba szeptember 8-án. „Amikor megjöttek a katonák, rögtön lőni kezdtek a rémült és menekülő emberekre. Láttam, ahogy rálőnek az emberekre, két fiút megöltek. Kilencszáz ház állt a faluban, nyolcvan maradt, fölégették a többit. Senki sem maradt, hogy legalább a halottakat eltemesse.”

Az Amnesty megerősítette a gyújtogatások tényét a bangladesi Naf folyó túlpartjáról készített fotók alapján, amelyek hatalmas füstoszlopokat mutatnak Mianmarban.

Egy rohingya férfi, aki Myo Thu Gyi-beli otthonából menekült el augusztus 26-án, elmondta:

„A katonaság délelőtt 11-kor támadott: a házakat és az embereket vették tűz alá egy órán keresztül. Amikor véget ért a lövöldözés, láttam, hogy egy barátom holtan fekszik az úton. Délután 4 körül újra lőni kezdtek. Miután az emberek elmenekültek, benzinnel és rakétavetőkkel felgyújtották a házakat. Három napig tartottak a gyújtogatások. Nincsenek többé otthonok, mindegyiket porig égették.”

Az Amnesty a műholdképek alapján megerősítette a gyújtogatásokat Myo Thu Gyi területén is.

Riasztó, hogy néhány településen a helyi hatóságok előre figyelmeztették az ott lakókat, hogy fel fogják gyújtani a házaikat, vagyis egyértelmű, hogy a támadások szándékosak és előre megtervezettek voltak.

A Maungdaw közelében fekvő Kyen Chaung 47 éves egykori lakója elmondta: a falu vezetője összehívta a rohingyákat, elmondta, hogy a hadsereg nemsokára felgyújtja a házakat, és arra biztatta őket, hogy meneküljenek el a faluból, és a közeli folyóparton keressenek menedéket. Másnap ötven katona érkezett a faluba két irányból, és a folyóparton menedéket kereső rohingyákra kezdett lőni. Az emberek pánikszerűen rohanni kezdtek. Azok, akik nem tudtak úszni, nem volt menekülés. A katonák a férfiakat vették célba, lőfegyverekkel és késsel támadtak rájuk.

Egy Pan Kyang faluból származó szemtanú elmolndta: szeptember 4-én hajnalban érkezett meg a falu vezetője katonák kíséretében: „Azt mondta, hogy tízig el kell hagynunk a falut, mert mindent fel fognak égetni.” Miközben a családjával pakolt, látta, ahogy „tűzgömb” csapódik a házába. Fejvesztve menekültek. A közeli rizsföldön bujkálók látták, ahogy a katonák rakétavetőkkel lőtték a házakat.

A mianmari hatóságok tagadják, hogy ők gyújtogattak volna, és elképesztő módon a rohingyákat vádolják azzal, hogy felégetik a saját otthonaikat.

„Aljas hazugság, hogy a rohingyák lennének felelősek a gyújtogatásokért. A vizsgálatunk egyértelműen megállapította, hogy a biztonsági erők és a helyi bandák gyújtották fel a rohingyák házait” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International válságokkal foglalkozó igazgatója.

Az AI hitelesnek tetsző beszámolókat kapott arról is, hogy rohingya fegyveresek felgyújtották több másik rakini kisebbség otthonát, de egyelőre ezeket a híreket nem tudta megerősíteni.

Az ENSZ becslése szerint az erőszak és gyújtogatások elől több mint 370 000 ember menekült Bangladesbe augusztus 25. óta. Valószínűleg még tízezrek vannak Rakin állam területén. Rajtuk kívül még tavaly és ez év elején további 87 000 ember menekült el a mianmari hadsereg akciói elől.

„Közel fél millió rohingya menekült el Mianmarból alig egy év alatt. A hatóságok által elkövetett jogsértéseket ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig bíróság elé kell állítani. A legfontosabb, hogy a mianmari kormánynak véget kell vetnie a rohingyák hátrányos megkülönböztetésének, amely a mostani konfliktus alapja” - mondta Tirana Hassan.

„Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség végre észrevegye, hogy milyen rémálom a rohingyák élete. Az eddig gyűjtött bizonyítékok mind azt mutatják, hogy a támadásokat előre kitervelték és összehangolták. Muszáj nagyobb nyomás alá helyezni a Nobel békedíjas (!) Aung Szan Szu Csí mianmari külügyminisztert és a mianmari katonai vezetést, hogy vessenek véget a vérontásnak.”

„Pár nap múlva Mianmar lesz a téma az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. Itt a lehetőség, hogy a világ megmutassa, megértette, hogy mi történik, és elfogadjanak egy erős határozatot erről. A tanácsnak ki kell terjesztenie a nemzetközi tényfeltáró misszió mandátumát, a mianmari hatóságoknak pedig együtt kell működniük az ENSZ misszióval” – foglalt állást az Amnesty International.

Műholdfelvételek a gyújtogatásokról

Rohingyák nyomorúsága: nép haza nélkül