Távoznia kell Magyarországnak az EU-ból?

A német kancellár szerint elfogadhatatlan, hogy egy uniós tagország kormánya azt mondja, nem érdekli az Európai Bíróság ítélete. A Berliner Zeitung riporterének azon kérdésére, hogy ez azt jelenti-e, Magyarországnak távoznia kell az EU-ból, Angela Merkel nem válaszolt nemmel, hanem azt mondta, hogy ez a probléma Európa egyik nagyon alapvető kérdését érinti, amit meg kell vitatni.

Éjfélkor jelent meg a Berliner Zeitung honlapján és a ma reggeli nyomtatott számban olvasható a lap terjedelmes interjúja a kancellárral. Ebben a menekültpolitikával kapcsolatban Merkel azt mondta: a tagországok egységesek abban, hogy az EU új menekültügyi rendszerét a válságokkal szemben ellenállóbbá kell tenni.

Merkel kancellár interjút ad a Berliner Zeitungnak (kép: BZ)

„Ami a menekülteknek a szolidaritás jegyében történő európai szétosztását illeti, a jelenlegi 28 tagállamból csak három-négy helyezkedik szigorúan elutasító álláspontra. Az összes többi késznek mondta magát arra, hogy kivegye a részét. Az Európai Bíróság ítélete után magánál a szlovák miniszterelnöknél is elmozdulás észlelhető. Az azonban, hogy egy kormány azt mondja, nem érdekli az Európai Bíróság ítélete, elfogadhatatlan.”

„Azt jelenti ez, hogy Magyarországnak távoznia kell az EU-ból?” – kérdezte a Berliner Zeitung újságírója.

A válasz:

„Ez azt jelenti, hogy ez Európa egyik nagyon alapvető kérdését érinti, mert Európa számomra jogi térség. Az Európai Tanács októberi ülésén erről beszélnünk kell majd”.

A Merkel által említett Európai Tanács az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek a testülete, amely évente legalább négyszer, de rendszerint ennél gyakrabban tart ülést. A következő október 19–20-án esedékes.

A Merkel-interjúról beszámoló külföldi hírügynökségi jelentések emlékeztetnek arra, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a múlt szerdán közzétett ítéletében kimondta: érvényes a kvótadöntés, amelynek alapján a tagországok kötelesek meghatározott számú menekültet átvenni a nagy migrációs nyomásnak kitett Olaszországtól, illetve Görögországtól. A döntés ellen Magyarország és Szlovákia adott be keresetet, de azt az ítélettel elutasították. Magyarországnak a kvótadöntés értelmében 1294 személyt kellene befogadnia.

Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz elnöke amellett van, hogy az unió fektessen be pénzeket a magyar határvédelembe, mert ezzel egyúttal az unió külső határainak a védelmét is erősítenék – ismerteti a hamburgi Spiegel Online a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott Tajani-interjú lényegét. A Spiegel által Berlusconi-növendéknek nevezett, egyébként az Európai Néppárthoz tartozó Tajani ugyanakkor – az interjúban elhangzottak szerint – ragaszkodnék ahhoz, hogy Orbán Viktor a határvédelmi támogatás fejében hajtsa végre az általa eddig elutasított menekült-átvételi uniós döntést.

Magyarországnak és Lengyelországnak az Európai Unióval való konfliktusos viszonyáról közölt cikket még tegnap a New York-i The Wall Street Journal, kiemelve, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a negyedik mandátumáért indított választási kampányban eddig alig ejtett szót az ellenzékről, ehelyett az EU-t és annak legnagyobb tagállamait támadja. A legkeményebb ellenfelek nem a magyar ellenzéki pártokban, hanem külföldön, Berlinben, Brüsszelben vannak – idézte az amerikai üzleti körök vezető lapjának európai kiadása a magyar kormányfőt.

A cikk szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan feszült a kapcsolat a nyugat-európai országok és Budapest, illetve Varsó között, mint most, és ez azt jelzi, hogy az Európai Unió előtt álló nacionalista kihívás nem szűnt meg a populista erők idei franciaországi és hollandiai választási vereségével.

A The Wall Street Journal úgy látja: Brüsszelben sokan attól tartanak, hogy amennyiben egyes tagállamok „büntetlenül” utasíthatnak el bizonyos közös döntéseket és bírósági ítéleteket, akkor az egész rendszer bomlásnak fog indulni. Noha a többi tagország eddig vonakodott szankcionálni a „renitens” kormányokat, ez hamarosan, a német parlamenti választás után megváltozhat – olvasható a lapban. Németországban szeptember 24-én tartják a Bundestag-választást.

A The New York Times az AP hírügynökség jelentése alapján beszámol arról, hogy Andy Vajna magyar–amerikai filmproducer újabb lapkiadót szerzett meg, és tovább növelte Orbán Viktor miniszterelnök szövetségeseinek és támogatóinak befolyását a magyar médiában.

Vajna egyik cége most azt a Lapcom kiadót vásárolta meg, amely a Bors című bulvárlap és két vidéki lap, a Csongrád megyei Délmagyarország és a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföld kiadója. A The New York Times emlékeztet arra, hogy Vajnáé a TV2 is. Miközben Orbán szövetségesei a magyarországi média egyre nagyobb része fölött szerzik meg az ellenőrzést, a kormányfő a szerinte az Európai Unió és Soros György által működtetett médiát nevezi kormánya kulcsfontosságú ellenfelének a jövő áprilisi parlamenti választások előtt – írja az AP alapján a The New York Times.