Európai migrációs stratégia: a Bizottság üdvözli az Európai Bíróság mai ítéletét
A Bizottság ma négy eredményjelentésben ismerteti azokat az intézkedéseket, melyekre az európai migrációs stratégia megvalósításának részeként került sor a migráció hatékonyabb kezelése és az EU külső határainak jobb védelme végett.
A jelentésekben a Bizottság beszámol az uniós áthelyezési és áttelepítési rendszer működtetése kapcsán tapasztalható előrehaladásról, az Európai Határ- és Parti Őrség kiépítéséről és az EU–Törökország-nyilatkozat végrehajtásáról, valamint a migrációs partnerségi keret alapján megvalósuló együttműködés területén és a közép-mediterrán útvonal térségében elért eredményekről. A Bizottság az irreguláris migrációs áramlások kezelésében, az unió külső határainak védelmébene és a leginkább érintett tagállamok támogatásásában elért jó eredmények megőrzését szorgalmazza, és a haladás felgyorsítására hívja fel a feleket.
A Bizottság üdvözli az Európai Bíróság mai ítéletét, amelyben a Bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét. Az áthelyezési mechanizmus működik és eredményes: már 27 695 személy áthelyezésére került sor. Rendkívül fontos, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban áthelyezzék az erre jogosult összes személyt Olasz- és Görögországból. A tagállamok áthelyezésre vonatkozó jogi kötelezettsége szeptemberben nem szűnik meg. Az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok a 2017. szeptember 26-ig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi arra jogosult személyre alkalmazandók. Az arra jogosult kérelmezők áthelyezésére tehát e dátum után is sort kell keríteni. Következésképpen alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint az áthelyezési kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes arra jogosult kérelmező áthelyezésére.
Az EU–Törökország-nyilatkozat továbbra is alacsony szinten tartja a Görögországba érkező irreguláris migránsok számát, és már csaknem 10 000 szíriai EU-ba való áttelepítését tette lehetővé. A két uniós szintű áttelepítési programban kezdettől összesen 22 518 személyt telepítettek át harmadik országokból. Az Európai Határ- és Parti Őrség eszköztára már bevethető, de a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, hogy teljes mértékben élni tudjanak az ügynökség kibővített visszaküldési mandátumában rejlő előnyökkel.
A migrációs partnerségi keretről ma közzétett eredményjelentésből kiderül, hogy már éreztetik a hatásukat azok az intézkedések, amelyeket azért léptetett életbe az EU, hogy javuljon a közép-mediterrán útvonal mentén végbemenő migráció afrikai partnerországokkal közösen történő kezelése. Jóval kevesebb migráns kelt át a Földközi-tenger középső részén, és az átkelés közben sokkal kevesebben vesztették életüket. A Nemzetközi Migrációs Szervezet és az EU segítségének köszönhetően több mint 11 000 migráns tért vissza önként Líbiából és Nigerből a származási országába. A 2016-ban a migrációs partnerségi keret létrejöttével megkezdett munka folytatásaként az EU és az uniós tagállamok növelték erőfeszítéseiket azért, hogy – az európai értékeknek érvényt szerezve és az emberi jogok iránti tiszteletet biztosítva – életeket mentsenek, ellehetetlenítsék az embercsempészek és az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét, megszüntessék a kiváltó okokat, és partnerként működjenek együtt a származási és a tranzitországokkal.
A teljes magyar nyelvű közlemény itt olvasható, a migrációs partnerségi keretről szóló angol nyelvű sajtóközlemény pedig itt.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi uniós biztos mai sajtónyilatkozata
Tájékoztató: Európa külső határainak biztosítása – az Európai Határ- és Parti Őrség
Tájékoztató: Migrációs partnerségi keret
Bírósági ítélet a menekültügyi kvótaperben: nem lehet tovább halogatni a görög- és olaszországi transzfereket
(Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon, 12:00) Ska Keller (Zöldek, Németország) az EP menekültügyi áthelyezésekkel kapcsolatos jelentéstevője és Claude Moraes (S&D, Egyesült Királyság) üdvözli az Európai Bíróság ítéletét.
Az Európai Bíróság mai döntésében azzal utasította el Magyarország és Szlovákia keresetét, amelyet a két ország a Görögországba és Olaszországba érkező menekültek áthelyezése ellen nyújtott be, hogy a tanácsi döntés arányos és ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy Görög- és Olaszország meg tudjon birkózni a 2015-i migrációs válság hatásaival.
„Most, hogy a bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia fellépését a menekültek elosztása ellen, nem maradt több kifogás. Azoknak az országoknak, amelyek eddig bojkottálták a döntést, teljesíteniük kell. Az európai szolidaritás kétirányú. Az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják az olaszországi és görögországi menekültek befogadását” – mondta Ska Keller.
„Ez a döntés mérföldkő az EU számára, a bíróság ugyanis megerősítette, hogy a közös menekültügynek a szolidaritás a fő alapelve. A tagállamoknak teljesítenie kell kötelességüket; kész őrület, hogy a legtöbb ország ennyire le van maradva a döntés végrehajtásával. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország kapcsán kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot” – tette hozzá Keller.
Claude Moraes elmondta: „A mai ítélet rámutatott, hogy a tagállamoknak vállalniuk kell a felelősséget. A Parlament az áthelyezési mechanizmus 2015-i elfogadása óta ezt mondja. Ehhez képest 2 évvel később a 160 ezerből csak 28 ezer embert helyeztek át. Az, hogy az EU tagállamai a szerény célszámnak is alig a negyedét érték el rámutat arra, hogy mennyi probléma van a második világháború óta legnagyobb menekültválságra adott uniós válasszal. Azonnal, szervezetten és együttérzéssel kell reagálni a kialakult válsághelyzetre.
A 2015 nyarára kialakult súlyos migrációs- és menekültválság nyomán az EU két sürgősségi döntést hozott a menekültek áthelyezésére. 2017 szeptemberére 160 ezer Görögországba és Olaszországba érkezett menedékkérőt kellett volna más európai országokba áthelyezni.
Magyarország és Szlovákia az Európai bíróságon támadta meg a második, 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szóló döntést, arra hivatkozva, hogy a jogi alap nem megfelelő, a döntés nem szolgálja a kitűzött célt és nem is arányos azzal.
2017 júniusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen kötelezettségszegési eljárásokat indít, amiért nem teljesítik a fenti tanácsi döntésekkel kapcsolatos feladataikat. Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem fogadott be, Csehország pedig 2016 augusztusa óta leállította a befogadást.
Az ENSZ adatai szerint ma is mintegy 50ezer menedékkérő rekedt Görögországban, Olaszországban pedig tavaly rekordszámú menedékkérő, több mint 180 ezren értek partot. Az idén eddig majd 100 ezren érkeztek, a legtöbben Líbia irányából.
