Magyar érintettje is lehet a spanyolországi terrorista merényleteknek

A világ lapjai és hírportáljai ezekben az órákban természetesen elsősorban a barcelonai és a Cambrils tengerparti üdülőhelyen elkövetett gázolásos terrormerénylettel, illetve azt azt követő további spanyolországi fejleményekkel foglalkoznak. (Kép: kleinezeitung.at.)

E drámai történetsorozat szemlézése már csak a gyorsan pergő események miatt sem lehet ennek az elsősorban a magyar vonatkozásokra összpontosító médiaáttekintésnek a tárgya. Annyit mégis megjegyzek, hogy különböző híradásokban – például a Spiegel Online, illetve a Politico beszámolójában – felbukkan az az elem, amely szerint a spanyol polgári védelem egyik közleménye magyar érintettről is említést tett – igaz, nem kifejezetten a halálos áldozatok, hanem a halottakat és sebesülteket egyaránt tartalmazó összesítésben. Emellett az is lehetséges, de ez nem derül ki egyértelműen a honlapokon, hogy a lista időközben frissült.

Magyarország intő példájának említésével hívta fel a figyelmet a Donald Trump által manipulált szélsőségesség veszélyeire Anne Applebaum történész a The Washington Post által közölt véleménycikkében. A figyelmeztetés lényege: Trump arra használhatja fel az Amerikában alt-right-ként, alternatív jobboldalként emlegetett szélsőjobboldalt, hogy ahhoz képest önmagát centristaként állíthassa be – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a Fidesz a Jobbikra rámutatva pozícionálja önmagát középen álló, mérsékelt erőként.

A szerző a Charlottesville-i események kapcsán kifejti, hogy nem kellene megdöbbenni Donald Trump magatartásán, a rasszista szélsőjobbot és a rasszista szélsőjobb ellen fellépőket egy kalap alá vevő megnyilatkozásain. Emlékeztet arra, hogy Trump 1973-ban szerepelt először a The New York Times címoldalán: akkor, amikor Richard Nixon elnök igazságügyi minisztériuma beperelte a Trump-család ingatlanvállalkozását, mert diszkriminációt alkalmazott a fekete bőrű lehetséges bérlőkkel szemben.

Trump az azóta eltelt négy és fél évtizedben – beleértve a tavalyi elnökválasztási kampányt is – folyamatosan használta a rasszista besározó sztereotípiákat, amelyek szerint a mexikóiak megerőszakolják a nőket, a zsidók alattomosak, a feketék lusták.

Trump választási segéderőként használta az alternatív jobboldalt, és taktikája sikeres volt, mert a fősodorbeli konzervatív republikánusokat ez nem zavarta, csak azt tartották fontosnak, hogy nyerje meg a választást Hillary Clintonnal szemben. Kérdés, hogy az elnök most miként folytatja, manipulatív politikai célokra kívánja-e használni a rasszizmust.

Az alternatív jobbosok nyílt támogatása mind a jobb-, mind a baloldalon sokakat radikalizálhat, és ez további erőszakos összecsapásokhoz vezethet, miként az történt például Charlottesville-ben – figyelmeztet a The Washington Post kolumnistája, majd így folytatja:

„Az alt-right bátorításával Trump megváltoztathatja azt is, amit a mérsékelt, illetve centrista politika fogalma alatt értünk. Ezt a taktikát sikeresen alkalmazták Magyarországon, ahol a jobbközép kormányzó párt, a Fidesz saját választási tartalékává tette a neofasiszta alternatív jobbos pártot, a Jobbikot”.

Anne Applebaum felhívja a figyelmet arra, hogy a Fidesz mindig távolságot tartott a Jobbiktól, egy ponton be is tiltotta az egyenruhás meneteléseiket. De a Fidesz kölcsönvette a Jobbik néhány gondolatát és a nyelvezetét, saját választói körét rasszista és antiszemita irányba mozdította el. Miközben elnyomta a centrum és a baloldal pártjait, a Jobbikot hagyta növekedni. Most, hogy a Jobbik a második legnagyobb magyar párt, a Fidesz centristaként pozícionálja önmagát – írja a szerző, aki szerint Európa legszélsőjobboldalibb kormányzó pártja azt a paradoxont használja érvként a választások megnyerésére, hogy „akár ránk, akár másra szavazol, mindenképpen a szélsőjobbot fogod megkapni”.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál beszámol arról, hogy Ausztria 70 katonát küld az olasz határra, a Brenner-hágóhoz, hogy megakadályozza az Itáliából érkező menekültek tömeges beáramlását. A határhoz közeli olasz helyi hatóságok illetékesei meglepőnek és indokolatlannak minősítették, hogy Ausztria katonák odavezényléséről döntött. A portál emlékeztet arra, hogy jelen pillanatban a schengeni övezethez tartozó országok közül Ausztriának, Dániának, Németországnak, Norvégiának és Svédországnak van engedélye az Európai Bizottságtól arra, hogy ideiglenes jelleggel ellenőrizze a határon átkelőket.

A müncheni Süddeutsche Zeitung szintén közöl írást a határvédelemről, szélesebb értelemben, megemlítve az osztrák katonák olasz határra vezénylését is, de elsősorban Délkelet-Európára összpontosítva, miután bolgár kormányzati illetékesek bejelentették, hogy ők is katonákat küldenek – a török határra. A cikk szerint az európai populisták szívesen állnak elő ugyan azzal a recepttel, hogy ismét nemzeti kézbe kell venni a határellenőrzést, és szigorítani kell a határvédelmet, ám ezek az intézkedések alig fogják elrettenteni a menekülteket, csupán az elbizonytalanodott választók tapsát váltják ki. A müncheni lap újságírója úgy látja, az embercsempészek mindig meg fogják találni a kiskapukat és az új lehetséges útvonalakat.