Örökzöld kérdés: lakás vagy ház?

Az ingatlanvásárlók többsége tudja, hogy lakást vagy házat választana-e szívesebben otthonául. A döntés előtt érdemes figyelembe venni olyan ki- és megkerülhetetlen tényezőket, mint az ár–érték-arány, a rezsiköltség, a bővíthetőség, a kiadhatóság, vagy éppen a leendő szomszédok.  

Budapestről most éppen kifelé költöznek, házra cserélve a fővárosi lakást. A múlt évek meredek áremelkedése után egy használt budapesti lakás árából az agglomerációban, vagy a külsőbb kerületekben új építésű ház vásárolható.

A csak néhány évvel ezelőttihez mérten is tavaly két és félszer több építési engedélyt adtak ki. Csak az idei első fél évében további 19 ezret, ami 40%-os éves növekmény. A nagyberuházásokban szinte kivétel nélkül társasházak, lakóparkok épülnek, magánszemélyek elsősorban családi, iker- vagy sorházat építenek. A múlt években megkezdett nagy ingatlan-beruházások átadása ez év második félévére és jövőre tehető. Rengeteg családnál vetődik fel a kérdés: új építésű ház, vagy lakás legyen a következő otthon?

Ingatlan-szakértők szerint a lakás vagy ház között gyakran érzelmi alapon döntenek az emberek, pedig az ár–érték-arányt, a rendelkezésre álló tőkét és az adott élethelyzetet sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A lakás fenntartása sok esetben olcsóbb a megoszló rezsiterhek miatt. Spórolni lehet a közös homlokzatot, tetőt érintő felújítási munkálatokon. Befektetés szempontjából a lakás előnyösebb, később a kiadás és értékesítés is egyszerűbb. Nagyobb a biztonságérzet a szomszédok közelsége miatt, a közös képviselő segíthet jogi, biztosítási ügyekben. Nagy társasházaknál porta, kertgondozás stb. is rendelkezésre áll. Összességében mindez kényelmes életformát kínál.

Ugyanakkor a jelenlegi négyzetméterárak mellett drágák a lakások, nincs lehetőség a tér továbbépítésre, terjeszkedésre. A szomszédok zavaróak is lehetnek, a nagyobb felújítások elvégzése pedig mindig egy sokszereplős megállapodás kérdése. Gond a parkolás, az állattartás.

A családi házak jobb ár–érték-arányúak, nem kis részben a kapcsolódó kertnek, teleknek köszönhetően, ami a gyermekek, kisállatok, járművek miatt is jóval előnyösebb. A szomszédság általában kevésbé zavaró, a különböző fejlesztésekről, felújításokról sem kell egyezkedni a többi lakóval. Könnyebb terjeszkedni, hozzáépíteni, tetőteret beépíteni. Ugyanakkor a ház körüli tevékenységek folyamatosak, egy ház sosincs kész.  Az agglomeráció esetében nehezebb a közlekedés, messze vannak a fontos szolgáltatóegységek. Nem megfelelő épületgépészet esetén drága a fenntartás, és egy ház a későbbi kiadás vagy eladás szempontjából rosszabb befektetési lehetőségnek számít.

Budapesten tavaly, kilenc év óta először, több volt ki-, mint a beköltöző. Az urbanizáció megtorpanása az építkezésösztönző intézkedéseken kívül a meredeken emelkedő fővárosi négyzetméteráraknak is köszönhető – mondják ingatlanszakértők. Sok család vág bele passzívház vagy különlegesen energiatakarékos épület felhúzásába, amely nem csak a rezsiköltség megtakarítás miatt hasznos, hanem új életforma is. A legnépszerűbb célpontok a jól megközelíthető, nagy agglomerációs települések: Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi. A naponta ingázók számára a még kedvezőbb ár és az egyre bővülő és korszerűbb tömegközlekedés miatt Ócsa, Dabas, Pécel és Monor is vonzó célpont lehet; ott már 150–200 ezer forintos négyzetméteráron található jó minőségű családi ház.