Netanjahu a Magyarországhoz hasonló illiberális, autokrata államokkal szövetkezik
A Soros György ellen Izrael által vívott „háborúról” közöl kommentárt a The New York Times Mairav Zonszein Izraelben élő újságíró tollából. A szerző ismerteti a Soros elleni magyarországi plakátkampányt, a budapesti izraeli nagykövet által tett nyilatkozatot, amely szerint a kampány antiszemita gyűlöletet szít, valamint az izraeli külügyminisztérium állásfoglalását, amely – a nagykövetnek ellentmondva – vádakkal illeti Soros Györgyöt.
Megírja, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványának a létrehozója sokáig távol tartotta magát Izraellel kapcsolatos ügyektől, de 2008 óta az Izrael megszállási politikáját ellenző emberi jogi szerveződéseknek nyújtott támogatást.
Soros humanitárius és univerzalista elképzelése a holokauszt utáni zsidó identitás olyan megnyilvánulásának számít, ami elfogadhatatlan Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök keményvonalas nacionalista politikája szemében – írja a The New York Times kommentátora, és megállapítja: Netanjahu azt a hagyományos cionista vonalat követi, amely az antiszemitizmus ellen a diaszpóra lét megszüntetését, minden zsidó Izraelben való összegyűjtését tekinti a receptnek.
„Netanjahu, miként ebben az esetben Magyarországgal, úgy egyre növekvő mértékben lép szövetségre olyan illiberális, autokrata államokkal, mint Oroszország, Törökország vagy Egyiptom” – olvasható a kommentárban. Zonszein végtelen cinizmusnak minősíti, hogy a mostani izraeli kormányfő hajlandó tolerálni a jobboldal antiszemitizmusát, ha az segíti a Nagy-Izrael mozgalmát. Ez a stratégia – írja – akkor is megmutatkozott, amikor 2015-ben a párizsi kóserüzlet elleni terrortámadás nyomán Netanjahu azzal a tanáccsal szolgált a franciaországi zsidóknak, hogy az ő hazájuk Izrael.
Soros akadály a zsidó identitás és az izraeli identitás azonossá tételével szemben, hiszen a diaszpóra olyan ismert alakjának számít, aki nem hogy nem feltétlenül azonosul Izraellel, hanem még bírálja is. Az izraeli kormányfő, azzal, hogy támogatást nyújt Orbán Viktor Soros György elleni támadásaihoz, veszélyes módon elősegíti az európai antiszemitizmust – állapítja meg a kommentátor.
A The New York Times emellett ismerteti az AP és a Reuters hírügynökség tudósításait Benjamin Netanjahu magyarországi látogatásáról. Az AP – amelynek beszámolóját a The Washington Post is átvette – ismerteti Heisler András Mazsihisz-vezető csalódott nyilatkozatát az izraeli kormány állásfoglalásával kapcsolatban. Megírja: Netanjahu egyik törekvése az, hogy a visegrádi országok lépjenek fel az izraeli megszálló politika elleni tiltakozás jegyében fogant európai bojkottirányzattal szemben – anélkül, hogy a palesztinokkal való tárgyalásokat sürgetnék. A Reuters kitér arra, hogy mind Magyarország, mind Izrael olyan jogszabályt fogadott el, amely korlátozni kívánja a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek befolyását.
Veszélyben van Lengyelországban a demokrácia és a jogállamiság, az igazságszolgáltatás rendszerének úgymond a reformja miatt – figyelmeztetnek az Európai Parlament főbb politikai frakcióinak vezetői, Antonio Tajani parlamenti elnökhöz intézett közös állásfoglalásukban, az EUObserver című uniós hírportál beszámolója szerint.
A Tajaninak megküldött levelet aláírta Manfred Weber, a legnagyobb létszámú frakciót alkotó, jobbközép irányzatú Európai Néppárt képviselője (a bajor CSU politikusa), valamint a szociáldemokrata Gianni Pittella, a liberális Guy Verhofstadt, a radikális baloldali Gabi Zimmer, valamint a zöldpárti Philippe Lamberts és Ska Keller.
Az állásfoglalás szerint a szejm által elfogadott törvények – miként a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvénytervezet is – látványosan gyengítik a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, illetve a hatalmi ágak elválasztása elvének az érvényesülését. Ez nem csupán a lengyel alkotmányt sérti – teszik hozzá a vezető európai parlamenti képviselők –, hanem ellentmond az uniós szerződések alapelveinek is.
A képviselők által bírált törvények kiterjedt jogokat adnak a kormány kezébe a bírói kinevezések terén, illetve az igazságügyi minisztert ruháznák fel a legfelső bírósági bírák kinevezésének a jogával.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság görög szóvivője az EUObserver beszámolója szerint azt mondta, hogy az uniós testületet aggodalommal töltik el a lengyelországi fejlemények. A szóvivő a jogállamiságot fenyegető lépések mellett kitért arra is, hogy a bizottság elfogadhatatlannak tartja a Dorota Bawołek lengyel újságírónő elleni fenyegetéseket. A Polsat lengyel magántévé brüsszeli tudósítónőjét azzal vádolta meg a lengyel állami tévé, hogy provokatívan kérdezett az Európai Bizottság egyik sajtótájékoztatóján. Ezután sértegették őt, és fenyegetéseket is kapott. A bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy az uniós intézményekhez akkreditált tudósítók mindegyikének kijár ugyanaz a tisztelet.
