Középpontban a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárások

Bőséges terjedelemben számol be a nemzetközi média arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket megbélyegző törvény miatt. (Tüntetés az államfői hivatal előtt Budán. Kép: Kisbenedek Attila AFP/Getty Images)

Hírt ad arról is – véleményének immár részletes indoklással alátámasztott kifejtése mellett –, hogy újabb szakaszába emelte a másik kötelezettségszegési eljárást a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bezárással fenyegeti a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet, a CEU-t.

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása megállapítja: sokan vélekednek úgy, hogy mindkét törvény a független intézmények gyengítését célozza.

A külföldi támogatás tényének hivatalos bejelentését előíró törvénnyel kapcsolatban Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta a Politicónak: üdvözlik a brüsszeli bizottság lépését, de a kötelezettségszegési eljárás megindítását nem tartják elegendőnek.

Pardavi felszólította az Európai Parlamentet, hogy mielőbb lépjen annak a jelentésnek az ügyében, amely megalapozhatja az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását Magyarországgal szemben. Ez Magyarország unión belüli szavazati jogának a megvonásához is vezethet. A Helsinki Bizottság – számos más civil szervezettel együtt – úgy döntött, hogy nem hajlandó regisztrálni magát külföldről támogatott szervezetként, és a bíróságon fogja keresni igazát. 

A The New York Times az AP, illetve a Reuters hírügynökség beszámolói alapján ír a Magyarországgal kapcsolatos brüsszeli lépésekről. Az AP megállapítja, hogy mind a CEU-törvény, mind a civiltörvény a Soros György elleni magyar kormányzati kampány része, és két szemlélet – a nyílt társadalom, illetve az illiberális állam – ütközéséről van szó.

A Reuters megjegyzi: bár Brüsszelnek jogában áll megnyitni ügyeket olyan uniós tagországokkal szemben, amelyek megsértik a közös jogszabályokat, ezek az eljárások hosszadalmasak, és csekély a hatásuk.

A The New York Times azt a Reuters-beszámolót is átvette, amely a Soros elleni, magyar hivatalos közlések szerint pénteken lezáruló plakátkampányról szól. A Reuters megszólaltatja Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárt, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a kampány idegenellenes érzelmeket szít, és egyúttal reményének ad hangot, hogy Magyarország meg fogja találni a kiutat jelenlegi elszigeteltségéből, vissza fog térni az ENSZ menekültügyi egyezményében és emberi jogi chartájában megfogalmazott értékekhez.

Az EurActiv című uniós hírportál a bizottsági eljárásokról szóló beszámolójában emlékeztet arra, hogy a jövőre választások elé néző Orbán Viktor már jó néhányszor összetűzött nyugati partnereivel az oktatás, a média, illetve az igazságszolgáltatás szabadságát, függetlenségét érintő kérdésekben.

A másik vezető uniós hírportál, az EUObserver úgy véli, hogy a brüsszeli bizottság által megtámadott magyar jogi előírások Orbán Viktor miniszterelnök bírálóinak a megfélemlítését célozzák. A cikk megjegyzi, hogy magát a Soros György elleni médiakampányt – amelyet most a vizes vébé megkezdése miatt leállítanak – nem volt hajlandó kommentálni az unió központi végrehajtó testülete.

Az EUObserver beszámol arról is, hogy Lengyelország átalakította az igazságszolgáltatás rendszerét, és emiatt vezető európai parlamenti képviselők és jogvédők ugyan riadót fújtak, de az Európai Bizottság eddig nem volt hajlandó megszólalni a kérdésben. A cikk kiemeli, hogy Manfred Weber, az Európai Parlament legnépesebb képviselőcsoportjának, a jobbközép Néppártnak a német frakcióvezetője úgy vélekedett: az uniós tagállamoknak és a brüsszeli bizottságnak intézkedéseket kellene hozniuk a lengyel kormány ellen.

Idézi Weber megfogalmazását, amely szerint Lengyelországban „felszámolják a jogállamot és a demokráciát, kivezetik az országot az EU értékközösségéből”. A szejm által elfogadott „reformok” egyike értelmében a kormányzó párt parlamenti többsége töltheti fel 15 fővel azt a 25 tagú tanácsot, amely a bírói kinevezésekben illetékes. A másik jogszabály kiszélesíti a miniszteri jogköröket az alsóbb fokú bírósági kinevezések tekintetében.

Végezetül röviden arról, hogy a The Washington Post kommentárt szentel annak az álláspontnak, amely szerint az Egyesült Államoknak igenis szüksége van az antiszemitizmus kérdéseiben illetékes nagykövetre – miközben Rex Tillerson külügyminiszter még jutott nem döntésre, és hajlik a nemleges válaszra.

Az ilyen diplomáciai különmegbízotti tisztség szükségessége melletti érvként a kommentár szerzői azt hozzák fel, hogy nem tűntek el a zsidók elleni fenyegetések, és erre példaként Franciaországot, Belgiumot, Magyarországot, Venezuelát és Törökországot hozzák fel.