Jó világ vár a kutyákra – Szlovákiában…

A kutyát élőlényként és nem tárgyként kezelendő szlovák törvénymódosítást a nyár végén, az ősz elején terjesztik elő tárcaközi egyeztetésre. Ezzel egy csomagban a hatósági állatorvosok megnövelt jogköréről, az állattartás egyéb szabályozásairól, a takarmányok előállításának és forgalmazásának biztonságossá tételéről, illetve a cirkuszban szereplő állatok életkörülményeinek javításáról is tárgyal majd a pozsonyi törvényhozás.

„A törvénymódosítással, hogy a kutyákat ezután élő, érzelmeket mutató és igénylő lényként fogjuk kezelni, Szlovákia az Európai Unión belül is példaértékű jogszabályi kezdeményezéssel áll elő. Ezzel egyetemben vezető szerepet vállal a törvényellenes kutyaszaporítás, kutyakínzás és az illegális kereskedés elleni küzdelemben. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy aki kutyát kíván tartani, tenyészteni, annak a megfelelő tartási és takarmányozási körülmények betartása mellett kötelessége lesz odafigyelni a kutya pszichés állapotára és az adott fajtára jellemző szocializációjára is. Ha nem megfelelő körülmények között neveli kutyáit, a jogszabálytervezet alapján a hatóság el is veheti őket tőle. Az így elkobzott állatok esetében a tervezett törvény kötelezővé teszi az újraszocializálást és a neveléshez szükséges megfelelő körülmények biztosítását, ami egyébként az összes többi kóbor, gazdátlan, kirakott ebre is érvényes“ – részletezte Csicsai Gábor (Híd – Most), a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára.

A tárca kiadott közleménye szerint a módosítás az ebtenyésztés minden területére kiterjed. Szabályozza a kutyák kötelező azonosíthatóságát, a veszettség elleni kötelező oltást, a szaporítást és a kutyakölykökkel történő kereskedést. Egyik fő célja a legális fajtatenyésztők érdekvédelmének erősítése és a kölykökkel való illegális kereskedés megakadályozása. A törvény hatékonyságát viszont több tényező is befolyásolhatja. Mindenekelőtt a megfelelő anyagi háttér megteremtése látszik kritikusnak, illetve az, hogy ki állja majd a költségeket. Az önkormányzatok vagy az állam? Az előírásoknak megfelelő állatmenhely-hálózat kiépítése és megfelelő műszaki felszerelése, szakmai és személyi szükséglete jelentős forrásokat igényel.

A bevezetésre váró rendszer alapja a kutyák mindenkori pontos identifikációja, ami egyetlen módon oldható meg effektíven – mikrocsippel történő kötelező megjelöléssel. Ez a legegyszerűbb, leghatékonyabb módja a kutya, illetve a kutyáért felelős gazda, a tulajdonos azonosításának, valamint megalapozott esetekben felelősségre vonásának. Nem kevésbé fontos a rendszer ellenőrzésével megbízott szervek, köztük az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság (ŠVPS SR) szakmai felkészültsége, megnövelt jogköre, súlya – állapítja meg a közlemény –, hiszen a hivatal köteles lesz megbízhatóan és helyesen dönteni olyan dolgokról, amelyekről idáig nem volt lehetősége. „Az állategészségügyi hivatal az állami közigazgatás többi hivatalával összehasonlítva jó ideje aluldimenzionált és túlterhelt. A bővítésre kerülő feladat mellett az olyan botrányok, mint a romlott brazil hús, a madárinfluenza állandó veszélye, ill. a Lengyelországban, Ukrajnában és a szomszédos Csehországban is felbukkanó AMO (afrikai sertéspestis) is a hivatal azonnali megerősítését követelik, hogy az továbbra is hatékonyan óvja a polgárok egészségét” – tette hozzá Csicsai államtitkár.

A törvényjavaslat talán legérzékenyebb pontja a megfelelő színvonalú kutyamenhelyek kiépítése, és ami még bonyolultabb, azok szakszerű fenntarthatósága, üzemeltetése. Az államtitkár szerint várható, hogy a törvény érvénybe lépésével ugrásszerűen megnő majd a kidobott, elhagyott kóbor ebek száma. Ezek az állatok a települések közigazgatási hatáskörébe tartoznak majd, azok lesznek kötelesek gondoskodni róluk. Ezért fontos az elegendő kapacitású menhely-hálózat létrehozása, amely képes ellátni egy-egy régiót.

Tény, hogy a koncepció magas szakértelmi színvonalat követel és anyagilag is rendkívül igényes. Nem csupán a kutyák napi ellátmányozásáról, de a megfelelő tartásmódról is gondoskodni kell. Nagyfokú felelőtlenség és alibizmus lenne egyik napról a másikra a községek nyakába varrni ezt a terhet. A tárcának meg kell teremtenie a forrásokat egy kezdeti minimális alapinfrastruktúra kiépítéséhez, annak üzemeltetéséhez, ami majd fokozatosan átkerül az önkormányzatok hatáskörébe. Feltételezések szerint több ezer állatot kell majd befogadni országszerte, ezért elengedhetetlen a jó felszereltség és a szakképzett személyzet – szögezi le végül a pozsonyi szakminisztérium közleménye.