Hőszigetek ellen hőszigetelés
Hőszigetek lakossága évről évre jobban szenved. A forróság hosszú távon nemcsak egészségét károsítja, házukra, lakásukra is veszélyes...
A terebélyesedő városokban a zöldövezetek csökkenésével már az 1800-as évek óta léteznek olyan területek, ahol a hőmérséklet nyáron tartósan megnövekszik. A burkolt (aszfaltozott, kövezett) felületek a napsütés hatására sokkal jobban felmelegednek, mint a növényzettel borítottak. Ráadásul éjszaka felfűtött cserépkályhaként ontják magukból a nappal elraktározott hőt. Ez a jelenség hozza a létre a hőszigeteket.
A terek, lakások hűtésére ma már sok lehetőség kínálkozik. Az egyik: a klímaberendezések használata. Az idehaza kaphatók kétharmada 2–3, harmada 5–7 kilowatt teljesítményű. Utóbbiak 300–400 ezer forintba kerülhetnek; az árat tetézi még a beszerelés, az üzemeltetés költsége. Akár negyedével-ötödével nőhet egy-egy háztartás energiafogyasztása a klímakészülék miatt. Szakértők szerint legalább négyszer annyi energia kell egy lakás hűtéséhez, mint a fűtéséhez! Ráadásul a berendezések karbantartása, tisztítása is pénzbe kerül. A szén-dioxid-kibocsátást is növelő megoldás ráadásul erősen melegíti a környezetét, ezzel növeli a hősziget-hatást.
A mediterrán országok vastag, meszelt falú, pergolás-spalettás házai, a szigeteletlen fa- és a nehézszerkezet kombinálása évezredek óta enyhet adó megoldásnak bizonyulnak a nyári hőség ellen.
Korunk hőszigeteinek lakói számára a legjobb megoldás az árnyékolás és a szellőztetés, hiszen a meleg a nagy üvegfelületeken keresztül támad leginkább. A vastag fal ma már kevés a tartós nyári kánikula ellen; a korszerű hőszigetelés viszont hosszú távú megoldásnak kínálkozik – nem csupán nyáron. A jó szigetelés egyaránt véd a meleg és a hideg ellen, egyúttal már középtávon érezteti költségcsökkentő hatását, tehát mindenképpen kifizetődő, ráadásul újabban állami támogatásra is pályázhatnak a szigetelést választók.
A (nagy)városi hőszigeteken belül átlagosan 6-8 fokkal van melegebb, mint a zöldövezetekben. A betonnal, aszfalttal, bitumennel borított felületek, a cseréptetők különösen megterhelik a környezetet. A parkok, ligetek nagyon sokat segíthetnek, miként az is, ha növényeket ültetnek a lapos tetős házak tetejére – feltéve, ha eredeti technológia és szigetelés engedi.
