Európa választhat: Macron vagy Orbán – magyarok, lengyelek másodosztályon

Kemény választási kényszer előtt áll Közép-Európa: Macron vagy Orbán – írja a The New York Times kommentár rovatában megjelent, szófiai keltezésű írásában Ivan Krastev, a Liberális Stratégiák Központjának elnöke, a bécsi Humán Tudományok Intézetének munkatársa.

 

Tüntetés Prágában Európáért. (Kép: Vit Simanek/CTK, via, Associated Press)

A szerző úgy látja, hogy a magyar és a lengyel kormány attól tart, az Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár által szorgalmazott szorosabb európai politikai integráció veszélybe sodorja az általuk megteremtett illiberális rezsimeket, miközben szélesebb közép-európai félelem, hogy a Macron–Merkel-kezdeményezés kétsebességes Európát fog eredményezni, és abban csak a másodosztályú polgár szerepe jut nekik.

A magyarországi és a lengyelországi illiberális fordulat, amit olyan törekvések jellemeznek, mint a bíróságok ellenőrzés alá vonása, a független hírmédia megzabolázása, valamint a civil társadalom ügyeibe való beavatkozás (nem beszélve a mélynacionalista politikusi retorikáról), nos, mindez sajnálatos módon sok nyugat-európait arra késztetett, hogy befogja a fülét, és ne akarjon meghallani néhány valóban jogos közép-európai aggodalmat sem – írja a The New York Times. A kommentátor ilyen aggodalom forrásának tekinti a menekültválságot. A nyugat-európaiaknak – írja – az áttelepítési kvótákkal kapcsolatos lengyel, cseh és magyar elutasítás azt mutatja, hogy a kelet-európai országokból hiányzik az unió iránti szükséges szolidaritás.

Másfelől azonban a kelet-európaiak joggal ragaszkodnak ahhoz, hogy a szolidaritás kötelme nem ütheti a demokratikus felhatalmazást, és az, hogy ki tartozik egy bizonyos közösséghez, az olyan létkérdés, amelyet csak a demokratikusan megválasztott kormányok válaszolhatnak meg.

A gond az, hogy Magyarország hisztérikus menekültellenes szóhasználata megkönnyítette más európaiak számára azt, hogy megkérdőjelezendő nacionalizmusnak bélyegezzék, és ekként elutasítsák Közép-Európa jogos aggodalmait – írja Ivan Krastev.

A kommentátor rámutat arra, hogy bár a közép-európaiak azonos kihívásokkal kerülnek szembe, nem közösen igyekeznek megválaszolni ezeket a kihívásokat. Az egységes Közép-Európa álma, amit az 1991-ben létrehozott Visegrádi Csoport testesített meg, már nem létezik. A csoport két tagja, Csehország és Szlovákia igyekszik elhatárolódni a másik kettőtől, Magyarországtól és Lengyelországtól. Ráadásul, miközben Lengyel- és Magyarország osztozik a Brüsszel-ellenességben, már szembekerül egymással, amikor az Oroszországhoz való viszonyról van szó.

A The New York Times szerint a térség kormányai hamarosan arra kényszerülnek, hogy válasszanak két eltérő jövő között: vagy elmélyítik az integrációt Nyugat-Európával, vagy marginalizálódnak. Ez Emmanuel Macron és Orbán Viktor, Magyarország keményvonalas nacionalista miniszterelnöke közötti választás – olvasható a kommentárban, amely azzal zárul, hogy Közép-Európa huszadik századi tapasztalata szerint: ha nem ülsz ott az asztal körül, akkor te szerepelsz az étlapon.

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása a tegnap kezdődött uniós csúcstalálkozóról azt írja, hogy az eseményt övező légkört bátran lehet Macron-mániának nevezni, hiszen csaknem mindenki a nemrég megválasztott új francia köztársasági elnök fellépését méltatja. Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz elnöke – akinek a politikai csillaga egyébként Silvio Berlusconihoz közel állóként emelkedett fel – azt mondta Macronról az újságíróknak, hogy nagyon okos ember, jól kijön más államfőkkel és intézményvezetőkkel. „Azt hiszem, személyében jelentős partnert nyertünk a legfontosabb kérdésekben, és fontos szerepet játszhat Európában” – vélekedett Tajani Macronról.

A Politico cikke kitér a másodosztályú tagsággal, hátrányos helyzetbe kerüléssel kapcsolatos kelet-közép-európai aggályokra. Megírja, hogy a francia elnöknek ezzel kapcsolatban is volt közlendője Brüsszelben. Elmondta ugyanis, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Bulgária vezetőjével, aki elismerte, hogy nekik maguknak is probléma otthon az országba illegálisan érkezők által generált bérverseny.

„Az üzenet: ha még nem is ültek fel Macron vonatára, hamarosan ezt fogják tenni” – állapítja meg a Politico.

Macron nagy publicitást kapott brüsszeli interjújából – amelyben a francia elnök kifejtette, hogy Európa nem szupermarket, ahol az ember kiválogatja a neki tetsző árut, hanem Európa mindannyiunk közös sorsa, szóval ebből az interjúból a tekintélyes Frankfurter Allgeimeine Zeitung kiemeli egyebek közt azt a kijelentést, amely szerint a kérdés most az, megvédi-e Európa saját alapvető értékeit, amelyeket évtizedeken át terjesztett szerte a világban, vagy pedig meghátrál az erősödő illiberális demokráciák és autoriter rezsimek előtt.

Az Emmanuel Macron javasolta válasz nem kétséges.